Programtípus Programtípus Film Gyerkőc Hitélet Kiállítás Könyv Külhon Párbeszéd Rádió Színház Zene Keresés. Véletlen oltári szerencsének mondható, hogy láthattam a Varidance és a Bartók Táncszínház János vitéz-bemutatóját, ez köszönhető kolléganőmnek, aki felhívta a figyelmemet – el ne felejtsem –, hogy lesz az előadás, és erre még ráerősített a Bartók mindenese, Adri, hogy nem mindennapi előadást fognak lenyomni. Úgy gondolom, a zene vitte a prímet, talán Kacsóh Pongrác ezt is akarta. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. Ordas Istvánt nem kell bemutatnunk városunkban. Az elképesztő, kemény, tűpontos zene, "Mókus" hegedűje lenyomott a székbe, hangja túlvilági, sejtelmes, Gyurika pedig hozta a tőle megszokott és elvárható mindenkori csodát, a bluest népzenével és jazzel összerakva. Gyurikát behívták, majd elődöntő, középdöntő, döntő, és megnyerte az akkori világ legjobb bluesharmonikása címet. Gyermekeknek szánt, látványos és humoros előadásunk – miközben a terjedelmet ennek a korosztálynak megfelelően rövidíti – a történet több elemét visszaemeli, ráadásul Petőfi Sándor eredeti szövegével. János vitéz a Nemzeti Színházban. Koreográfus-asszisztens: Krizsán Dániel. Elkápráztatott bennünket a sok szép díszlet, nagyokat nevettünk Iluska mostohaanyján, szurkoltunk a magyar seregnek a törökök elleni harcban. Hát ennyit a blues gyökerének átültetéséről – messze van ide New Orleans, közel van a Kárpát-medence zenei népköltészete. Világítástervező: Dreiszker József. Köszönjük tanár néninek a szervezést.
Bodrogi Gyula / Földes Tamás / Jantyik Csaba........................................ A francia király. Fotós: Ónodi Zoltán. A fenomenális, bombasztikus jelzők gyenge kifejezések lehetnek, hiszen a Varidance – Dunaújváros Táncegyüttese – felülmúlta minden nép- és klasszikus táncmozgásról eddig alkotott, látott képünket, de ez nemcsak a profizmusuknak köszönhető, hanem Szirtes Edina "Mókusnak" valamint egyenrangú partnerének, Ferenczi Gyurinak és az 1-ső Pesti Rackáknak. Dolhai Attila / György-Rózsa Sándor / Sándor Péter................................ János vitéz. Játszóhely: Nagyszínház. Népmesei történet, akárcsak Kukorica Jancsi és Juliskáé. Ilyen ritkán adatik meg a világban, még a New York-i Broadwayen, a párizsi, londoni színházi negyedben, de fővárosunkban sem sűrűn. 110 PERC, EGY SZÜNETTEL. Langer Soma / Erdős Attila / Pete Ádám................................................. Bagó. Fischl Mónika / Lukács Anita / Zábrádi Annamária.................................. Francia királykisasszony. Díszlettervező: Cziegler Balázs. 5. a osztályos tanuló. Véleményem: Petőfi Sándor egyik leghíresebb művét a János vitéz című versét dolgozta fel a Nemzeti Lovas Színház. Megérkezvén egy klub elé, be akart menni, jelentkezni versenyzőnek, de kiderült, hogy a nevezési díj annyi lenne, amennyi pénze összesen nem volt.
És itt álljunk meg egy szóra, majd később folytatjuk az értekezést. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, a János vitéz – párjával, Arany János Toldijával együtt – a magyarság irodalmi kincsének központi darabja, Kosztolányi Dezső szerint "A magyar Odüsszeia". Karigazgató: Szabó Mónika. Valószínű, hogy mindig szép sikerre számíthatnak és könnyes vastapsra. János vitéz – kritika helyett egy színházi előadás margójára. Kíváncsian, hogy vajon mi újat tud még mondani Kukorica Jancsi és Juliskája 2021-ben, hiszen lerágott csontnak tűnhet Kacsóh Pongrác mesejátéka az egyszerű halandónak.
Az előadás végén minden néző kapott egy "vitéz" mézes-kalácsot, mivel ez a 100. előadás volt. Petőfi költeménye után írta Bakonyi Károly. AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. Műértő műgyűjtő, mecénás, ingatlanszakértő és még sorolhatnánk. No de tovább, "Mókus" olyan zenét komponált, ami lám-lám autentikus a tánchoz, a mese története jól követhető, viszont oly erős és félelmetesen katartikus, hogy mi, nézők kapkodtuk a fejünket, hol a zenészeket, hol a táncosokat néztük, hiszen az őrület egyre fokozódott, nem lehetett látni, mikor robban fel a színpad. Hát ez többszörösen beigazolódott. Egy rövid "tárlatvezetés" után elfoglaltuk helyünket, ahonnan az előadást teljes pompájában jól láttuk és hallottuk.
A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. Meseszerűsége, népies hangvétele és verselése révén másfél évszázada utat talál a legszélesebb olvasóközönséghez, könnyen feldolgozható, a gyerekek által is kedvelt iskolai tananyag. Játékmester: Angyal Márta. Oszvald Marika / Szilágyi Enikő / Papadimitriu Athina............................. Mostoha. Ez a mű szinte minden korosztályt megszólít és mindenki számára más-más mondanivalót tartogat.
Bordás Barbara / Lévai Enikő / Kiss Diána............................................... Iluska. Időpont Időpont Ma Holnap Ezen a hétvégén Jövő héten. Faragó András / Pálfalvy Attila................................................................. Csősz. Népszerűségét a hatvan évvel később született színpadi feldolgozás csak fokozta: Kacsoh Pongrác fülbemászó zenéje és Heltai Jenő dalszövegei kezdettől fogva nagy sikert arattak. Vajon hány feldolgozás születik évről évre – színházi profi, iskolai amatőr színészek keltik életre ezt a népmesei daljátékot. Rendező - koreográfus: Bozsik Yvette. Zenéjét Heltai Jenő verseire írta Kacsóh Pongrác. Hangszerelte: Dénes István. Zenei vezető: Pfeiffer Gyula.