Nem kell eldöntenie, hogy a szabadság vagy a determinizmus álláspontjának vanA filozófiával szembeni általános kifogások mellett egyes utalások nyilvánvalóvá teszik, hogy Durkheim kritikája Spencer "szintetikus filozófiája" ellen is irányult. 248 Durkheim 1896 és 1898 között hozzá írott levelei (s feltehetőleg a Lapie-hoz írottak is) újra és újra visszatértek nézeteltérésükre: Durkheim invenciózus érvelési technikájával bizonygatta, hogy egyrészt ő egyáltalán nem ellenséges a pszichológiával szemben (ami igaz volt), másrészt a szociológia kétségtelenül valamilyenfajta pszichológia, de sui generis pszichológia, azaz nem az individuális pszichológia törvényeiből indul ki (ez volt az igazán lényeges pont). Az egyetemen belül a szociológiának a többi szakkal versengve kellett bizonyítani "hitelképességét". Két egyszerű kérdéssel indul ez a tanulmány: Mit mondott Durkheim azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket a későbbi tudásszociológia a saját problémáinak tekintett (ismeretek, hiedelmek, gondolati formák; a gondolatok, hiedelmek, a szorosabb értelemben vett tudás létrejöttével, terjedésével kapcsolatos intézmények stb. Durkheim a sociologia módszertani szabályai 4. FEJEZET - A vallásszociológia mint szociális episztemológia Minthogy itt egy bizonyos szempontból immateriális sajátosságról van szó, a vallás Durkheim szerint nem puszta illúzió. A totemizmusnak Durkheim a szimbolikus aspektusát emelte ki.
A 80-as évek vége–90-es évek eleje politikailag is, az ipari viszonyok tekintetében is válságos időszak volt (Boulanger-ügy, a Panama-botrány, a fourmies-i sortűz, a carmaux-i sztrájkmozgalom pl. A durkheimi iskola természetéből, struktúrájából következett, hogy az alapító halála több volt, mint személyi veszteség. Helyébe jó darabig nem lépett, s mint majd igazolni igyekszem, nem is léphetett más. Ha Durkheim nem is remélhette, hogy a szociológia doktrína tekintetében teljes egyetértést érhet el, joggal gondolhatta, hogy az a szociológiai tudománykoncepció, amelyet éppen az Année megszervezése közben alakított ki, helyeslésre talál. FEJEZET - A vallásszociológia mint szociális episztemológia A morális középszerűség vagy morális fagy (froid moral, 1914b, 312) állapotából éppenséggel nem az intézményesült, rendszeresen visszatérő rítusok vezetnek ki. Durkheim a sociologia módszertani szabályai 1. Egyrészt (szemben Durkheim korábbi és késõbbi elképzeléseivel, s a 'tudásszociológia' címén elterjedt, lényegében Mannheim Ideologie und Utopie címû munkájából és Merton ehhez kapcsolódó áttekintõ esszéjébõl táplálkozó közkeletû eszmékkel) a folyamatot, az eszmék, hiedelmek keletkezését, reprodukcióját emeli ki, s nem magukat a kész, Durkheim által 'dologként' kezelt hiedelmeket és képzeteket. Pontja (1897m, 416–25), a Leçons de sociologie első három előadása (1950, 41–78) és a Division második előszava (1902m). Feloldására a 17. század óta ismétlődően kísérletet tettek. Az is zavaró, hogy Durkheim az áldáshozó szent és a vészes szent dualizmusát is megfelelteti a társadalmi eufória/szétszóródás (dysphorie) dualizmusának (1912m, 375), azaz a vészes, tisztátalan szent ebből a szempontból a profánnal analógnak látszik. Brunschvig, Léon–Elie Halévy 1894: L"année philosophique 1893, Revue de métaphysique et de morale, 2, 472–496, 563–590. Eltekintve most attól, hogy Durkheim itt összekeveri a lnyilvánosl és a ltársadalmil fogalmát, a meghatározás e része tényszerűen sem állja meg a helyét.
Csak az általánost gondoljuk el jól. Az episztemológia szociologizálásának programja azt eredményezte, hogy Durkheim a vallási jelenségek meghatározását átalakította. 1911m, 213) Egy 1904-es jegyzetében arról beszélt, hogy a Dreyfus-ügy által keltett "morális izgalom" és az értelmiségiek ebből adódó politikai aktivitása mennyire jótékony hatással volt a demokrácia megújulására, s ezért az a legfontosabb, "nehogy visszaessünk a morális pangásnak abba az állapotába, ahol nagyon sokáig időztünk". Ez az 1895-ös kurzus gondolataim fejlődésében határvonalat jelent, olyannyira, hogy valamennyi korábbi kutatásomat újra kell kezdeni, hogy összhangba hozzam ezekkel az új belátásokkal. 1912-ben Durkheim azonban már a vallási, szent gyakorlatokra összpontosította figyelmét. "Létezik tehát egy meghatározott természetű társadalmi struktúra, amelynek megfelel a mechanikus szolidaritás. Bergson, Henri 1987: Teremtő fejlődés, Budapest: Akadémiai (az 1930-as kiadás reprintje). FEJEZET - A vallásszociológia mint szociális episztemológia Durkheim szerint elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a nemzetségi szervezettel (1912m, 90), 437 ezeket a hiedelmeket tekintette a legősibb és legegyszerűbb vallási hiedelmeknek. 241 Ez az időrendben első híradás Durkheim kialakuló új felfogásáról. A Durkheim előtti szociológia) "túl magasan lebegett a tények felett ahhoz, hogy valamilyen hatással legyen azok kutatásának módjára". Nincs olyan ok, ami miatt ki kellene emelni a politikai reprezentációk kérdését, s össze kellene azt kapcsolni más részterületekről származó, s ugyancsak a reprezentációkkal foglalkozó elemzésekkel. A szociológia eszközöket kínál nekik arra, hogy felfedezzék azt, ami legközönségesebb gondolati eszközeikben, a fogalmakban, problémákban, taxonómiáikban (re)produkciójuk társadalmi feltételeinek és azoknak a determinánsoknak tudható be, amelyek a filozófiai intézmény működésében és funkciójában inherensen meglevő társadalomfilozófiában adottak; ezek az eszközök képessé teszik őket arra, hogy elsajátítsák gondolkozásuk el nem gondolt szociális elemét. Durkheim a sociologia módszertani szabályai 5. " Durkheim, Émile 1912m: A vallási élet elemi formái, Budapest: L"Harmattan, 2003 (fordította Vargyas Zoltán). Világosan kiderül ez egy Simiand-nak 1902-ben írt levélből (a fejtegetés apropóját az Année átszervezésének Durkheim által forszírozott s a munkatársak többsége által akkor elutasított terve adta): "… nem mertem remélni azt a morális azonosságot, amely köztünk kialakult, s csak arra gondoltam, hogy az Année-ból egy olyan gyűjteményt csinálok, ahova a belépéshez elegendő az, ha valaki tudományosan tisztességes.
Nyilvánvalóan azt is – de elsősorban a modern morál általános formális elvét kívánta igazolni. A hivatáscsoport – 1897m: 416 sk. 1993, 298) (Reynaud szerint végül is a dilemma durkheimi feloldása elméletileg érdekes és termékeny. ) Ehhez azt, amit a 2. fejezetben a vie sérieuse-ről mondtam. A gazdasági élet, úgymond, az utóbbi kétszáz évben nagy fejlődésen ment keresztül. Pickering, William F. Durkheim, Émile - A Szociológia Módszertani Szabályai | PDF. 1979: Gaston Richard: collaborateur et adversaire, Revue française de sociologie, 20, 163–182. Durkheim elméletének teljes kritikáját e program vagy programok talajáról lehetne végigvinni.
Az épinali középiskolából szorongásokkal telve érkezett Párizsba, hogy felkészüljön a nagy presztízsű tanári képesítést adó École Normale Supérieure-be való felvételre. Alexander, Jeffrey C. 1982: Theoretical Logic in Sociology, Vol. Van "egy olyan pszichikus élet, amely a társadalomban szétoszlik" (1950, 85) – ezt nem lehet egyértelműen csak a politikai társadalom gondolkodásával azonosítani. Annak ugyanis, hogy a hívő a kollektív forrongás állapotaiban azt hiszi, hogy külső, idegen hatalmak ragadták magukkal, van alapja a valóságban: a társadalmi élet ragadta őt magával. Durkheim világosan látta, hogy az incestus tilalma, azaz a házassági rendszer egy sajátos algebrát konstituál. Filloux, Jean-Claude 1990: Personne et sacré chez Durkheim, Archives de sciences sociales des religions, 69, 41–53.
Durkheim 1894m, 130–1) Sűrűségen Durkheim most már inkább az erkölcsi kapcsolatok gyakoriságát érti, ezért is használja az anyagi 'sűrűség' helyett e kulcsfontosságú helyen a 'volumen' szót. 260 Ez csak a szekciók valóban állandóan változó belső tagozódására vonatkozik – a szekciók rendszere stabil maradt. 1893m, 94) Sajátos fejtegetés ez, mert nem egyeztethető össze azzal az állítással, hogy a kollektív tudat meglétéből eredő mechanikus szolidaritás a munkamegosztásból eredő organikus szolidaritásnak funkcionális alternatívája, noha épp abban a gondolatmenetben szerepel, amely során Durkheim eljut a funkcionális alternatíva téziséhez. 134 Ilyen előadásokat tartott: 1893–94, 1899–1900. A rögzített támpontok elhelyezése az időben (és a térben), amely az idő (és a tér) mint kategória konstitúciójával azonos értelmű, Durkheim szerint egyenesen következik a szent/profán dichotomizációból. Document Information. S viszont ezért nem létezhet a tudásszociológia mint normális részdiszciplína. )
Ebben a szociológia akkori nagymesterének, Spencernek42 vallásszociológiáját ismerteti a legnagyobb terjedelemben. Úgyhogy nincs is olyan tárgy, amely a többi kizárásával a vallási erőkbe fogadására lenne predesztinálva; még a legjelentéktelenebbek, a legközönségesebbek is betölthetik ezt a szerepet: véletlen körülmények döntenek arról, hogy mely tárgy lesz a kiválasztott. FEJEZET - A kollektív tudat és a szolidaritás típusai Durkheim először az anomikus munkamegosztást vette szemügyre, azaz az ipari válságokat és csődöket, a munka és tőke antagonizmusát és a tudományok együttműködésében mutatkozó zavarokat.