Állandóan ezt teszi. S mit képzelsz, mekkora különbség van aközött, hogy valaki elvett valamit, amije hiányzott, s amit kínáltak neki, vagy azért fogadott el jótéteményt, hogy viszonozhassa? A vér meghígítására eret vágatnak. Ölt, így rászolgált, hogy ezt elszenvedje: te mivel szolgáltál rá, szerencsétlen, hogy végignézd? Isten s ember előtt kedves mind a három: A testvérek közt az egység, a baráti szeretet, feleség és férj, akik jól megértik egymást. Azután meg csodálkozik, ha mi mondjuk: "Egyedül a bölcs tud szeretni. Vigyáz, nehogy elsírja magát.
De az újjászületett, az igazi keresztény ezt mondja: "Ha ez így van, ha a szeretet ennyire feltétel nélküli, ha a kegyelem ennyire ingyen van, amikor Hozzá futok minden baj után, nem számít, hányszor ismétlem meg, ha Hozzá futhatok és Ő tárt karokkal fogad és megbocsátja minden bűnömet, megtisztít minden becstelenségtől, akkor szent akarok lenni. Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illő a szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló. Más vigasságok nem töltik be a szívet, csak a homlokráncokat simítják ki, felületesek - vagy szerinted az örül, aki nevet? Talán egy üveg bort. Ahogy a fű nő, olyan lassan engedd rá. Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt soha senki. Mert ez a történet távolból indul, valahonnan az első világháború esztendeiből, amikor hősöm még nem is élt. Benzinlámpa pumpálása, süvítése. Föláll az asztaltól, a karácsonyfához lép, keres valamit. Igazán csekélyke fáradságodba került volna megkímélni ezt a férfiút ettől a szörnyű csapástól, hiszen magától értetődő lett volna, hogy ezúttal kézzelfogható okból árasztottad rá kegyességedet s nemcsak úgy találomra, mint rendszerint szoktad. De hogy szokásom szerint valami kis ajándékkal küldjem a levelet: igaz az, amit Athénodorosnál találtam. A 2. polgárháborúban a senatus pártján harcolt Caesar ellen, de Pharsalosnál vereséget szenvedett, és mikor Egyiptomba menekült, megölték.
Előbb megerősített minden eszközzel, azután páratlanul hű emlékezőtehetségével felidézte mindazokat a példákat, amelyek arra indíthatnak, hogy lelked lecsillapodjék, végül sorra fejtegette előtted, szokott előadókészségével, a filozófusok tanácsait. Minden test elavul, akárcsak a ruha, ősi törvény mondja: meghalni, meghalni! Valahányszor élvezeteinket kezdte szapulni, s dicsérni a szűzi testet, józan asztalt s az élvezetektől - nemcsak a csábító, hanem a fölösleges élvezetektől is - tiszta lelket, kedvem támadt tilalomfákat állítani torkomnak és gyomromnak. Ez nem egy ígéret, hanem tény. Utolsó adott egy ötletet. Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az égen. Makics belopakodik, megtorpan, körülnéz. Annak az embernek soha nincsen igaza, soha nincsen nyugta. Az, aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezébe. Mennyire becsüljük azt a nyugalmat, amelyet az istenek között töltünk, mely istenné tesz minket? Vigyázzunk, nehogy nevetséges és utálatos legyen az, amivel csodálatot akarunk kelteni. Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bűnösök tanácsa. Nos hát, nem ugyanazt kell tenned most is?
Rólatok, őszinte keresztényekről beszélek, akik küzdötök a bűnnel, de küszködésetek közepette folyton azt gondoljátok, hogy nem futhattok Őhozzá. Miért gyötröd, epeszted magad olyan kérdés miatt, amelyet okosabb lett volna lefricskázni, mint megoldani? Milyen ellenszenves az efféle ember! Sokat kínlódtam vele. Szűcs Bélának hívnak. Kezében a pizsamával átmegy a másik szobába, járkálása áthallatszik. Bármi igaz mindebből, Luciliusom, vagy ha egészében véve is igaz, filozofálni kell: akár a végzet kötöz meg bennünket kiengesztelhetetlen törvényével, akár a világ döntőbírájaként egy isten rendez el mindent, akár a véletlen kavarja s hányja-veti az emberi dolgokat összevissza, a filozófiának oltalmaznia kell minket. El tudod képzelni: nem hasonlítasz Jézusra, mert a nagy próbatételtől szenvedsz, hogy nem vagy képes szürke zoknit találni? Nem elég kevés is az okos embernek?
Amikor teljesen kivilágosodik a szín, a pazarul berendezett lakásban rezegnek az ablakok, szinte mozognak a falak. De ha mindenfelé mindenféle gyönyöröket kergetsz, tudd meg, hogy éppoly távol vagy a bölcsességtől, amennyire az örömtől. Megáll az ajtóban, kezében batyu. Befizetem a költségeket egy távoli bolygóra, és elröpülök. Bennünket is eloltanak és meggyújtanak; a közbülső időben szenvedünk valamit, de mindkét felől mély a nyugalom. Ezekiel pompás látomást nézhetett, amit Isten mutatott neki a kerubok szekerén. Utánozza Seres Sándor beszédét. Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s hűséges maradt a megpróbáltatásban. Továbbá véleményem szerint arra kell vigyáznunk, ne keverjünk össze két külön-külön bizonyítandó tételt. Mátyás Vilmos százados, alosztályparancsnok. " Mert nem a serénység leli örömét a nyüzsgésben, hanem a hajszolt, csapongó lélek. És szeress engem, és megáldj engem, és megáldd majd asszonyom méhének gyümölcsét, és megszaporíts minket, és vastag libacombtól hízzanak a kölykeim. Pék Máriával és Sápadt Bélával beszélget.
Reich bácsit nemegyszer kértem, szerezzen valamit, ő jobb emberekkel érintkezik. Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet. Nem téboly-é, nem az esztelenség netovábbja-é sokat kívánnotok, holott édeskevés fér belétek? Ami engem illet, a személyzetis tizenkét esztendei becsületes munka után, a Munkatörvénykönyv C pontjára való hivatkozással kitett az utcára. "Hát kinek tanultam annyit? "
A meg nem tért gyülekezeti tag hallja ezt és így szól: "Óriási, mivel van kegyelem, maradjunk bűnben, hogy nagyobb legyen a kegyelem. " Hábetler piszkálja, kicsit csalódottan mondja. Ezért magasztallak és áldalak téged, és zengem az Úr nevének dicséretét. Pénzre sóvárog, de csak közepesen. Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat.