Niklára való átköltözése után verseinek hangulata megváltozik, alaptémája a mulandóság lesz, az idő gyors múlása. Az antik versforma a görög irodalom jelképe, az emelkedett hangnem klasszicista sajátosság. Szerkezete harmonikusabb, mint az előzőé, és összesen hat versszak. Megjelennek itt az európai mitológiából, történelemből ismerős alakok is. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. című művéből kellenének ellentétes állítások (idézetek). A vers költői képei (hasonlat, metafora) közül kiemelhetjük a szinesztéziát. A klasszicizmus és a romantika határán. Berzsenyinek verset írni annyi, mint kiszakadni a mindennapokból. Egyszeriben azonban ezt a valamennyiünket érintő törvényszerűséget a maga személyes élményeként érzékelteti a költő: "Itt hagy szép tavaszom". Berzsenyi ezt a költeményét legfontosabb költői megszólalásának tartotta. Ezután a jelen bűneinek a felsorolása következik: a magyar népet a nemzeti öntudat hiányával jellemzi és gyarmatvároshoz hasonlítja azt. A civilizációtól, a szellemi élettől elzárt költő egyre csüggedtebben, egyre kiábrándultabban éli falusi gazda életformáját, egyre gyakrabban szeretne a poétai álomvilágba merülni. Berzsenyi dániel magyarokhoz 1 2 3. A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. A) Az ódaköltő Berzsenyi.
A vers természeti képei is önmagukon túlmutató jelentést hordoznak. Témája a nemzet jövőjéért érzett aggodalom, melyet nagyfokú reménytelenség hevít. Ezzel a képpel egyszerre hat különböző érzékterületre a költő. A harmadik részben jelenik meg a költemény kulcsszava: az erkölcs.
Berzsenyi küldetésnek érezte a költészetet, hazafias ódáival nemzetének akart szolgálni. A vers azonban minden korra érvényes erkölcsi ítéletet fogalmaz meg. Az elmúlás tudata hatja át A közelítő tél című elégiáját. A látvány (homály) jelzője (néma) a hallás érzékterületre tartozik. A hazafiság gondolata már jelen van Balassi Bálint óta a magyar irodalomban, de a nemzeti lét és nem lét, a dicső múlt és az értékszegény jelen szembeállítása, a nemzet pusztulásának víziója a reformkorban válik központi témává (Szózat, Himnusz). Két stílusirányzat egyszerre él költeményeiben: versmértékei és formái klasszikusak, nyelvbeli kifejezése romantikus. Az első versszak a honfoglalással indul. A falusi földesúri életforma és a költői ideálvilágnak az ellentéte verseinek egyik ihlető forrása és életének legsúlyosabb feloldhatatlan problémája lett. Az elégia szomorú, borongós hangulatú gondolati elemekkel átszőtt költemény. Az első három versszak természeti képeiben a tavasz és a nyár az ősszel szembesül. Berzsenyi dániel közelítő tél. Értelmezése szerint a költészet felszabadít és felemel. Valójában az antik versformák mögött nem a klasszikus egyensúly, harmónia fedezhető fel, hanem az utánuk való eredménytelen sóvárgás és az örök nyugtalanság. A vers egész összefüggéséből megértjük, hogy a tavasz az ifjú kor metaforája, a közelítő tél pedig az elmúlásé.
Sem életében, sem költészetében nem tudja megteremteni a vágyott harmóniát. Itt jelenik meg először a vers alapja, a múlt és a jelen összevillantása. Verseiből eltűntek a magasra röpítő szenvedélyek, érzelmek, köztük a szerelem is. Ez a tragikus életérzés romantikára vall. Berzsenyi elégiái az elmúlás szomorú vallomásai; a vágyott harmóniát a költőnek nem sikerült megvalósítania. A vers nagy műalkotásokra jellemző tudatossággal építi egymásba a természet látványát és a súlyos gondolati tartalmat, hogy az időnk kimért, az öregedés, az elmúlás tudata fájdalommal tölt el.
A múlt szépségének idillikus állapotát antik hangulatú utalásokkal fokozza (labirintus, zefír, szinfónia). A függetlenségi gondolat az idegen uralom alatt élő európai népek éltetőjévé lett. Ódái közül a legnevezetesebbek A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. Az idő múlását először mint általános, minden létezőre érvényes igazságot nevez meg: "Óh, a szárnyas idő hirtelen elrepül! A vers történelmi háttere a napóleoni háborúk Európát megingató hatása. A horatiusi életfilozófia: a végletes érzelmektől való óvakodás az "arany középszer" életelvvé emelése, a bölcs megelégedés, belenyugvás a sorsba látszólag meghatározta életét és költészetét. Című költemény a jövőbe vetett szilárd, optimista hitébe vált át.
A versben kifejeződő komor életélmény azonban a következő művészeti irányzatra, a romantikára jellemző. Tele van feloldhatatlan ellentmondásokkal: a klasszicista fegyelmet jelentő forma páncélja alatt forrongó indulat munkál. Az ódára jellemző lemondó pesszimizmus majd A magyarokhoz (II. ) Facebook | Kapcsolat: info(kukac).
Fellelhető ebben a részben egy részletesen kibontott hasonlat: a lassú halált, az észrevétlen pusztulást kívánja érzékeltetni, ennek okai pedig a következők: a hagyományok megvetése, az anyanyelv elhagyása, az idegenmajmolás. A borongás a levert, borús lelkiállapot, a szomorú hangulat kifejezése. 1/1 A kérdező kommentje: azt elfelejtettem, hogy a "dicső múltat" és a "romló jelent" kéne ellentétbe állítani.