Elmentem hozzá és megtanítottam egy könnyű lassúra (mutatja hegedűn). Néhány évvel később a magyar népzenekutatás történetéről szóló tanulmányában Vargyas Lajos a Lajtha-kötetek tudományos értékeléseképpen a következőket írta: "Jelentőségét tekintve a Magyar Népzene Tára köteteit követi az a néhány munka, amelyet Lajtha László neve jelöl: három erdélyi dallamgyűjtemény Szépkenyerűszentmárton, Szék és Kőrispatak dallamanyagát, egy negyedik Sopron megye virrasztó énekeit tartalmazza. Ádám István nagyobbik fia - "Pityu, a kontrás" - az egyik, gyűjtés közben kialakult beszélgetés során egy- szinte vallomásszerű - nyilatkozatban fogalmazza meg az apját dícsérő véleményét.,, az öreget addig nem akarom megbúsítani, de amikor az öreg meghalt, én végeztem! Lajtha László: Széki gyűjtés - hegedűszólamok - Népzene. Ezeknek azonban csak kis töredéke készült el (Bartók Béla részéről), mivel a második világháború eseményei drasztikusan megszakították a nagyszabású hanglemez-felvételezés folyamatát. ",, Hát románoktúl, aztán a fene tudja ilyet hol... hát a rádióba hallom. " S bár levele a zongoraművész-zeneszerző barátnak szólt, aki feltehetően kevéssé volt tájékozott a magyar népdalkutatás témakörében, nem tudott másról szólni, mint azokról a munkafolyamatokról, amelyek az adott időszakban teljesen lekötötték. A széki fonográfos gyűjtés egy nagyszabású hanglemezfelvételi akció előgyűjtése lett, melyet Ortutay Gyula szervezett meg a Magyar Rádió stúdiójában. Ezekből a zene mellett a tánc, sőt az egész község életének változásaira is lehet következtetni: "A septyepás [hétlépés] most jött be 15-20 éve.
A következő néhány riport-részlet azt mutatja, hogy még egy olyan elismert, sokat foglalkoztatott cigányzenész is, mint ő, legföljebb a szegényebb sorsú székiekkel élt egy szinten. Lajtha élete képekben. Miket táncolnak a románok? A Lajtha-gyűjtemény. Telefon: 30/2792017 (Bedő Péter).
Na, hát ilyen viták voltak és ez persze nagyon jó volt tanulásnak. "Icsán" a hegedűit vásárolta, ő maga soha nem készített hangszert. Sorozat: Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Mondom: "Tánccal foglalkozom professzor úr". A széki prímás az erős, áthatóan éles hangú hegedűt tartja jó hangszernek: "Aztán a hegedű annál jobb, hogy legyen jó éles... Széki gyűjtés - hegedűszólamai Virágvölgyi Márta lejegyzéséb. a strapa hegedű. A széki ház melletti «asszonykert» a sokféle és kitűnő zöldségfélét termelő háziasszony büszkesége.
CSI: "Mert csináltak hétköznap, szerdán este is táncot, az már tőt t a tíz vasárnapba. Megállt, levette a fölső kabátját, levette a mellényét, aztán fölvette a fölső kabátját, nagyon pedáns volt a mozgásában, dolgában. A széki tánczenében kialakult játéktechnikát, stílust meghatározó tényezők között alapvető fontosságú az, hogy a zenész tánchoz muzsikál.,,... és a tánchoz, igen... Ezek a vendéglői cigányok ugye vannak sokan. Megfogadás, zenélési alkalmak, fizetség. Szerteágazó népzenei munkálkodása és zeneszerzői feladatainak teljesítése mellett kisebb tanulmányok, cikkek írására nemigen maradt ideje. "Aztán ezeket a régieket itt tanítottuk meg a házban. Lakodalomba muzsikál harminc órát! Úgy, hogy aztán elmentem a Laci bácsival úgy hét-nyolc... nyolc-kilencéves koromba. Ádám István ez ügyben még az elődeit követte. Lajtha lászló zeneiskola szentes. A kutatás tárgyát, módját és rögzítését tekintve is úttörő kezdeményezés. A hagyományőrzés kollektivitásából fakad az is, hogy a zenész önmagáért nem őriz meg sokáig egy dallamot - kivétel természetesen van. "Hát fáj az Icsánnyal a lábam... Nem számít az, hogy gyorsan húzza vagy hogy, mi tudom én... valahogy ő megszaggatja, vagy mit csinál vele. "Magának is milyen jól esik, mikor hallja, hogy maga után jól fog (a kontrás). A falu se becsüli sokra a részeges, megbízhatatlan muzsikust.
A balkéz technikához tartozik még az is, hogy elég gyakran használ kettősfogásokat (a kísérő harmóniába illőt); a dallamzárlatoknál alkalmazza néha a balkéz-pizzicatót és a természetes üveghangok közül az oktávnál megszólalót ismeri, ő "üreshang"-nak nevezi. Első fellépéseink egyikén egy mosolygós, kedves öregúr szólított meg bennünket. A féltestvérek közül Ádám Zsuzsa Zsukinak volt az első felesége:.... az volt testvérem nekem, de csak apáról... más feleségtől... "; "Az a Zsuki az apámnak volt a kontrása... és sógorunk is volt; a testvéremet vette el feleségnek akkor rég... az meghalt, s vett egy másikat". S aztán nem használjuk most. Sok dallamot személyekről neveznek el, arról a táncosról-énekesről, akinek a kedvence volt az illető dallam: "Ez a Pusztaié [csárdás],... kiválasztotta magának. Az apa második házasságából - Hanzi Juliannával - négy fiúgyermek született. Szent lászló gyógyszertár gyula. Menjen el kőművesnek — mert mi, kőművesek kővel dolgozunk - emelje a nagy köveket a tegye a falra és... minden. Amíg berukkoltam, mind velem voltak. Mind a négy húrja... az első volt selyem, az á-húr volt bél a másik be volt burkolva, de csak selyem (d-húr), a negyedik az is csak selyem volt, bé volt burkolva (g-húr). Egyszerűbb összhangzattani menetek játszása zongorán diktálás után és hallás utáni felismerése, lejegyzése. A Széki gyűjtés anyaga a közreadás színvonalát illetően kiemelkedő jelentőségű a magyar népzenekutatás történetében. Elhívott, jártunk hozzájuk - voltam én, Sükő Gábor István és Sipos István. Mezei Ferenc repertoárjából). Kodály habozás nélkül válaszolt, s elmondotta, hogy nemrégen széki hímzéseket látott.
Nyilatkozata szerint a gyűjtőmunkát ideálisan megválasztott "teamwork" keretében tartotta a legeredményesebbnek, amelyben különféle szaktudósok egyenként és együtt tanulmányozhatják a vizsgálat tárgyát. Széken a hagyományos életforma felbomlásáig - azaz szinte napjainkig - nagyon sok alkalom adódott a cigányzenészek megfizetett foglalkoztatására. A kutatásmódszertani kérdésről írottak közül a legjelentékenyebbek: az In vivo, in vitro című, továbbá a párizsi Sorbonne-on tartott előadás a magyar népzene gyűjtésének, lejegyzésének és rendezésének módszereiről. Annál is inkább, mert e szokásokkal összekapcsolódó dallamokat az ötvenes évek elején már csak a legidősebb, hetvenen felüli korosztály ismerte. A kötetek előszavaiban számos kérdés megítélésében feltűnik, hogy Lajtha egészen alaptalanul túlértékeli a kiadványok előrelátható "hiányosságait". K lászló szilvia a kis lajhár alajos. Ezt a típust annak idején a kutatás még nem tartotta népdalnak, viszont a háború utáni években Lajtha egyik legsürgetőbb feladatának tekintette feltárásukat.
Ennek a munkának egyik fejezete ez az életrajz, aminek műfaját talán a "közvetített önéletrajz" kifejezéssel lehet legjobban érzékeltetni. "Csak az idő múlt el fölötte, őmaga ugyanaz maradt: a minden szépért, nagyért lelkesedő szellem. " 20 évesen vonult be katonának két évre. Ádám István a széki zenész cigánycsaládoknál kialakult gyakorlat szerint gyermekként. Lajtha László széki gyűjtése. Az ilyen elnevezés a személy halála után is sokáig fennmaradhat, de cserélődhet is. Ez a hegedűtartás 5 lehetővé teszi a nagyobb erőkifejtést és megkönnyíti a húrváltást, hiszen így a hegedű a tengelye mentén elforgathatóvá válik. Lajtha készséggel vállalta a megbízást, és évente három-négy alkalommal tájékoztatta az illetékeseket munkálatainak előrehaladásáról.
Vonót maguk is készítenek, de csak kontrához és a bőgőhöz (ezekhez rövidebb vonót használnak), a hegedűhöz már nem. Hogy kiből lesz prímás, az eddigiekből talán kiderül: nincs eldöntve a gyerekek tanításának kezdetekor. Nagyon gyenge kis költségvetés volt ottan az elején. A repertoár bővítése - külső hatások. Lajtha és munkatársai – Tóth Margit és Erdélyi Zsuzsanna – ténylegesen a "huszonnegyedik órában" végezték el a későbbiekben már pótolhatatlan munkát. Zenei tanulmányait Lipcsében (1910), Genfben (1911), majd több alkalommal Párizsban folytatta, ahol Vincent d'lndy tanítványa volt. Lassú, csárdás, magyar. E Kőrispataki gyűjtés címmel publikált kötet 1955-ben jelent meg. Tehát én nem látom olyan nagyon nagy értelmét az ilyen nagyon-nagyon részletes lejegyzésnek az 50-es évek után.
Habitusa is példamutató, a háború után egy sikeres angliai életszakaszból érkezett haza, felvállalva az üldöztetést és nélkülözést" – méltatta Lajthát egy megemlékezésen Kelemen László. Ilyenkor a hegedűt már ő is az álla alá szorítva tartja, de a balkéz "dolga végeztével" ismét felveszi a kiinduló helyzetet. Itt tehát azokról a dallamokról van szó. Ugyanezt volt Dohnányival is, róla se beszélt soha. Nyitott ablak volt tavasztól kezdve véges-végig, de szembe' a parkba' meg mindenféle vurstlizene és hasonló is szólt azér' úgy nekünk, párhuzamosan ezekbe a muzsikákba bele. Mikor aztán evvel készen voltunk, akkor meg - rendben van - fonográfról le lehetett jegyezni, de lemezjátszó, hát se volt. "Eztet [a gólyát] a hostátiak táncolják Kolozsváron,... volt itt is, ritkán. Mindkét gondolat egyformán kedves volt nekem. Az apja haláláig prímásként tehát még nem szerepel - legalábbis nem tesz említést róla -, de kontrásként, bőgősként csak ellesi a mesterséget, mert tizenhat éves korától "prímázni" kezdett, ahogy mondja: "azóta mindig ezt folytatom.
Székely István Futurás (széki lakos): "... a cigány nem diktálhatja. "Az öreg István bácsival - aki volt Pesten Zsukival - avval muzsikáltam kilencéves koromtól... az ő kontrása (voltam) vagy hat évig. " "Bárdos Lajos vagyok.