Ez valahogy hirtelen váltás volt a Végtelen Háború és a Végjáték sci-fis csatája után és még Doctor Strange mellett is nagyon kilógott az eddig fölépített világból. A látványvilággal is akadtak problémáim, és nem gondolom, hogy kiegyenlített volt a földhözragadt és könnyen befogadható, illetve az agyament és erősen túlzó részek aránya. A Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája pont annyira autentikusan ázsiai, mint a nálunk kapható kínai kaják: lehet, hogy a készítők egy része tényleg keleti (származású), de a végeredmény bizony a helyi gyomrokhoz lett igazítva. Ami azt illeti, Sir Ben a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendájában is feltűnik, és ezúttal is elnézést kér azért, hogy nyolc évvel ezelőtt kínai terroristának adta ki magát Tony Stark aktuális ellenfeleként. Illetve bocsánat, nem teljesen, mert ami a végén történik, az bármelyik fantasynek becsületére válna. Úgyhogy kissé összehúzott szemöldökkel indultam felfedezni azt a tárlatot, amely úgy hirdeti magát, hogy "a hazánkban eddigi legnagyobb felhozatalú, több mint 150 műremeket számláló kiállítás, amely felejthetetlen utazásra invitál Salvador Dalí grafikái, életnagyságú szobrai és egyéb különlegesen megmunkált műtárgyai közé". Katy konkrétan irritáló és felesleges volt; egy-két jó jelenete akadt, amit rögtön elrontottak azzal, hogy a szájába adtak pár mondatot.
A kínai mitológia beépítése is egész jól indul (a titokzatos, elzárt falu kitalált lényei például szórakoztatóak és másszerűek, jobb pillanatokban az Avatar: Az utolsó léghajlító kreatív lényeit idézik), aztán természetesen ugyanott csúcsosul, mint mindig, amikor amerikaiak dolgoznak fel kínai történeteket: egy sárkányban. Karkötők is nagyon menők voltak. Pedig egy-egy jelenet tényleg behúzza a nézőt, de sajnálatosan sok jelenet, visszarántja a mindennapokba. Egyrészt lenyűgöző látni, hogy a San Franciscoi utakon nincsenek kátyúk, mert a buszon utazók/verekedők egyszer sem estek el. A Marvel Moziverzum 25. filmje, a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája a harcművészetek és a mágia egy eddig felfedezetlen világát mutatja be az MCU-ban. Amerikai-ausztrál fantasy, kalandfilm, akciófilm, magyarul beszélő. Shang Chi kénytelen lesz szembeszállni vele, hogy megmentsen mindent, amit szeret. És ha fogékony vagy arra, hogy mennyire össze-vissza tud csapongani, de aztán valahogyan mégis összeállni, akkor baromi jól fogsz szórakozni közben. Igen, tudom, tudom, ismerem a sorsukat, ne akadjunk fenn ilyen apróságokon, hogy spoiler:D. Ha szimpla MARVEL film lenne, nem néztem volna meg. 9 csillag, mert a The Yin-Yang Master: Dream of eternity 10-et kapott, és az sokkal jobban tetszett, igazságtalannak érezném, ha ennek is annyit adnék, mert ez viszont annyira nem tetszett, mint az. Úgy tűnik, hogy amikor a végső ütközetben Shang-Chi használta őket, azzal fel is ébresztette őket, az viszont nem egyértelmű, hogy a fentebbiek mit jelentenek. Nem véletlenül használtam a továbblépni szót, hiszen a Marvel stúdió is így tekint az új filmekre, ugyanis nagyon sok korábbi szereplő sorsát lezárták a Bosszúállók filmekben, a helyükön maradt űrt pedig be kell tölteni. Mert hát nincs itt semmi korszakalkotó, nincs itt semmi MCU-rengető, csak annyi van, hogy az ember egy széles mosollyal jön ki utána a moziból, és azon gondolkodik, vajon a forgatókönyvírók dílere mi az úristennel lepte meg ezeket a jómunkásembereket, amitől a végére minden elszabadult. Az utolsó 20 perc kábé ami igazán szép meg az elején van egy kis léghajlító bemutató.
Teljesen ingyen, mobil telefonodon is.. Kapcsolódó cikkek: Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája elozetes. Ebből a kategóriából a legjobban kitörni vágyó irányzat a film-noir, nem véletlenül erre az irányzatra építkeztek leginkább a francia új hullám (a szerzői film) megalapítói. Ezt most azért lőttem el így, mert a trailerek ugyan tök jól titkolták (sőt, nem csak ezt, szóval pacsi), de valószínűleg inkább azért, hogy ez ne rettentse el az átlagnézőt. Szinte tapintható volt benne minden, ami Kína.
A zene valami fantasztikus, nagyon tetszett *-* A színészek is remekek voltak, bár néha Katy (Awkwafina) egy kicsit sok volt XD És nagyon örülök, hogy nem mentek el romantikus irányba kettejüket illetően. Zawarte efekty świetlne mogą mieć wpływ na światłoczułych widzów. Rövidesen azonban utoléri a múltja, amellyel kénytelen szembenézni, hiszen hiába hitte azt, hogy mindent maga mögött hagyhat, sötét öröksége nem ereszti őt. A szuperhős képregények történetében inkább csak eposzi történetek, kisebb. Ez pedig egyben legrizikósabb eleme is: elég sok a feliratos rész, de erre még egész jól felkészít a prológus, ami során vagy 10-12 percig egy díjszezonos idegen nyelvű filmbe csöppenünk érzésre, mert egy árva szót nem kellett szinkronizálni. Oldman 200 órát töltött a sminkesek székében, és 6 kiló szilikont kellett cipelnie magán, hogy Winston Churchillé változhasson, ráadásul a sok szivartól, amit a szerep kedvéért elszívott, nikotinmérgezést kapott, de megérte: 2018-ban átvehette a legjobb színésznek járó Oscar-díjat. Country: United States of America. Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája szereplői: Awkwafina profilképeAwkwafina – Katy. Forgatókönyvíró: Dave Callaham. Jelen filmünk rendezője és írója is hasonló cipőben van: Destin Daniel Cretton négy nagyjátékfilmmel rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a kritikusok által is elismert A kegyelem ára.
Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hiszen kellemes kikapcsolódást nyújt. Tim Roth profilképeTim Roth – Abomination. Nem gondoltam volna, hogy ezt a Shang-Chi fogja nekünk adni, de Mr. Leung ellopja a filmet. Thornak, Marvel Kapitánynak, meg Strange-nek kellett szembesülnie hasonló fenyegetéssel egyedül, így Shang-Chi már most OP-nak tűnik mondjuk Vasemberhez, Hangyához, Amerika Kapitányhoz, vagy akár Hulkhoz képest is. Maga a történet egész jó. Az utolsó nagy csihi-puhi kissé átláthatatlanná válik egy idő után. A képregényekből ismerős Tíz Gyűrű sok szempontból eltér a filmben látottaktól: karkötők helyett színes gyűrűk, amik különböző emberfeletti képességeket biztosítanak a viselőjüknek.
A főszerepet Simu Liu mint címszereplő Shang-Chi, Awkwafina, Tony Leung Chiu-wai és Benedict Wong alakítja. Ezek mellett nagyon értékelem a tényt, hogy egy új irányba próbálnak menetelni a Marvelnél, miszerint egy apróbb, eddig (számomra) ismeretlen karaktert vesznek elő, aki egy új világba kalauzol mindannyiunkat. "Még fel kell dolgoznom. Az apját játszó Tony Leung egyrészt korban is tökéletes választás (bár a sztoriban ez relatív), másrészt ő tényleg az a rutinos öreg róka, aki egy ilyen gonoszt kisujjból kiráz, de komolyan is veszi. A Shang-Chi 2021 őszén érkezik a magyarországi mozikba a Forum Hungary forgalmazásában. Ehhez lássuk, hogy mit is nyújt ez a film az átlag néző számára. A jelenlévők szerint a gyűrűk üzenetet küldenek, de hogy kinek és hova, azt illetően csak találgatni tudnak.
Le szeretne állni a hormonokkal, amelyek az átalakulását segítik, mert úgy érzi, az eddig vállalt szerepe a szexuális hierarchia része és nem saját önvalójának megnyilvánulása. A most kiadott két különálló rész azonban még a kétkedőket is meggyőzheti arról, hogy itt jóval többről van szó, mint kiégett, unatkozó tinikről, akik problémagyártással tömik be a valós kapcsolatok után keletkezett űrt. A két lány egymásról álmodozik tehát, (bár Rue-nál ez nem egyértelmű, de a túlzó fények és a homályosabb képek utólag, Jules álomjelenetének tükrében kétségkívül erre utalnak), miközben azt hiszik a másik utálja és a kapcsolatuk véget ért. Euphoria 1 évad 5 rész magyarul videa. Még azt sem mondanám, hogy a mindenkori tinédzserekről, ugyanis számos aspketus specifikálja a kontextust a mostani világunkra.
A két különkiadás pedig, még, ha nem is az, amire számítottunk, de mindenképpen az, amire szükségünk volt az efféle nehézségekkel sújtott, megváltozott élethelyzetünkben. Elsőként Rue életébe nyerhetünk bepillantást, aki természetesen a drogokkal kikövezett úton járja be az elengedés fázisait. Ehhez hasonlóan kevés szereplős, A Sunset Limited-jellegű, produkciók várhatóak a közeljövőben, melyeknek remélhetőleg – különösen így, hogy egyik epizód elsőként jelent meg ebben a kategóriában – színvonal elhelyező funkcióval is bír majd. Euphoria 1 évad 5 rész videa. Ehhez hozzájárul, hogy rég elveszett, traumatikus kapcsolataikat idézik meg egymásban: Rue apját veszítette el, míg Ali (Colman Domingo) a lányait nem láthatja évek óta. A mostanra túlingerelt, állandóan mélypontot kereső fiatalok sokszor csak ilyen túlzásokban képesek értelmezni magukat és a körülöttük lévő világot is. Ahogy említettem a produkció elsősorban tinédzserekről szól. Mindazonáltal meg kell próbálnunk azt, ami a két lánynak láthatóan nem megy: egymás nélkül is értelmezni őket. Mindazoknak, akik az addiktív hangulatú Eufória első évada után elvonási tünetekkel küszködtek Sam Levinson két, enyhülést hozó különkiadással készült, ami nem csak a sorozat méltó folytatása, de talán a karanténműveknek is kiemelkedő darabja lehet majd.
A depresszíven közönyös és meglepően nyers beszélgetés az élni akarásról néhol szinte önismétlő, hurokként magába forduló, illetve több ponton dagályossá duzzasztott monológ-cseréknek hangzanak, ami esetenként akár csorbíthatná az epizód értékét, de a valóságban addikcióval küzdő személyek is ugyanilyen sajátosságokkal képesek beszélni az életükről. Euphoria 2 évad 5 rész videa. A már említett apa-lány-pótló kapcsolatban jellegzetes még a párbeszéd stílusa, amely szeretetteli, de enyhén számonkérő hangnemével szintén ezt a jelenséget idézi. A profi terapeuta természetesen itt nem áll meg, mélyebbre ás, a lány pedig képes lesz beszélni azokról a kapcsolatairól, amelyek ide juttatták, míg végül a két történet a valóság és a képzelet szintjén is összeforr. Szerző: Rudas Dorka. Az első rész elején, illetve a második rész végén látható jeleneteket keretként értelmezhetjük, amely álomként ölelik körül a köztük zajló valóságot.
Mindezek mellett a tény, hogy az egész beszélgetés egy palacsintázóban zajlik, illetve az autóban elszundikáló Rue szinte már mosolygásra késztetően egyértelművé teszi az alkotók ebbéli törekvéseit. A második részben értelemszerűen Jules történetét láthatjuk, akivel néhány hónappal szökése után találkozunk egy terápiás ülésen. Egyrészt természetesen a serdülés, mint alapszituáció az, ami meghatározza a történetet és közben a stílust is indokolja. Jules (Hunter Schafer) epizódja ennek fényében azt mutatja, a két lány ugyanúgy szenvedett egymás hiányától az elmúlt hónapokban és a megoldást is ugyanabban találtak: ő (is) terápiára jár. Ennek ellenére azt hiszem az Eufória értékes sorozat lehet legtöbbünk számára, mert nagyon fontos és annál is aktuálisabb problémákra hívja fel a figyelmet a mentális problémák, az addikciók és a egymás közti kommunikáció fontosságával kapcsolatban. A kevés (sokszor mindössze két) szereplős jelenetek, limitált számú helyszínen egyrészt nagyon jól rezonálhatnak majd a nézővel, aki maga is hasonló élethelyzetbe kényszerül. Az HBO 2019-es sikersorozatáról az emberek leginkább szélsőségekben tudnak nyilatkozni, mert intenzív látványvilága és üzenete megosztja a nézőközönséget. A szexualitás felfedezése szintén a serdülőkorra tehető többnyire, illetve, az online világ, mint alternatív univerzum és annak csapdái is főként ezt a korosztályt fenyegetik. Rue (Zendaya) története egy valódi kamaradráma, amely két igencsak szokatlan barát társalgásáról szól. Az alapvető probléma, miszerint a lány nem csak abban kételkedik, hogy ez lehetséges-e, hanem abban, hogy egyáltalán szeretné-e túlélni mindezt, szélmalomharccá őrli a baráti beszélgetést.
Értékelés: 7, 5/10 raptor. Premier: 2020 december 5. és 2021. január 23. Ő az anyját látja benne, illetve az anyja azon formáját, amiről csak remélni meri, hogy létezett és képes volt szeretni őt. Míg Rue esetében lineárisan haladt a történet, itt több időszálon haladunk, annak nyomán, ahogy a lány elbeszélésében visszaemlékszik, illetve ahogyan a képzeletet a valósággal összemossa. Mert bár két külön világot mutat be, ezek egymástól elválaszthatatlanok. A szexualitás a transzszexuális átalakulás témája a fontosság, és az aktualitás ellenére is csak mellékszálként, sőt figyelemelterelésként merül fel. Eufória: Különkiadás (Euphoria: Special), amerikai drámasorozat, 2 epizód, játékidő részenként: 60 perc. Az egész epizód tulajdonképpen a gyermekkorba vezeti vissza a főszereplőt, aki – ahogyan egy terápián is történne – Ali segítségével azon a színtéren próbálja oldani a traumáit. De míg Rue a szerelem beteljesüléséről álmodozik, arról, amit mindig is terveztek, ugyanez Julesnál már rémálomként mutatkozik meg és legnagyobb félelmeit jeleníti meg: hogy anyja mintáját követve nem lesz ott, amikor szükség lesz rá és ezzel romlásba, vagy halálba taszítja azt, akit a legjobban szeret. A lány, aki egész életében az elhagyástól retteg, maga is cserben hagyja a szeretteit, az ajtó mögé, ami mögött anyja rejtőzött, most önmagát száműzi képzeletben kulcsra zárva mindentől, ami segíthetne rajta. Ahogy Rue-nak apjával, Julesnak édesanyjával volt viharos a viszonya, amit talán az egyik legnehezebb feldolgozni. Fölösleges lenne a két epizódot külön értékelni, vagy pláne összehasonlítani. A második rész látványvilágában össze sem hasonlítható az elsővel (és nem is kell megtennünk, hiszen együtt adnak ki egy teljes képet).
Másrészt viszont az említett tényezők miatt a történet és cselekmény egyensúlya jócskán megborul, ami egy nehezebben befogadható alkotást eredményezhet az eddig megszokott, inkább cselekmény alapú művekhez képest. A terek és a szereplőgárda nyomán a fő eseményt adó beszélgetések is szűkülnek, intenzívek, intimek és befelé irányulóak. A lány központi kezelendő problémaként először a szexualitását érintő kérdéseket jelöli meg, ezzel hanyagul leplezve, hogy amiről elvonni kívánja a figyelmet azzal még képtelen szembenézni. Ott tartottunk tehát, hogy a két lány kapcsolatának véget vet az első évad utolsó jelenete, melyben Jules a vonatállomáson cserben hagyja Ruet, és nélküle szökik New Yorkba. Miképpen Rue-nak Jules az addikció egy másik formája, épp ezért csak addig tud felhagyni a drogozással, míg a szerelemből érkező ingerek helyettesítik számára az eufóriát, úgy Jules is egyfajta komfortként gondol tudat alatt szerelmére. A két új epizód kettejük utótörténetét dolgozza fel, érzékletesen egymástól teljesen elszeparálva.
A kétszer egy órában a mentális problémák jókora skálájáról kapunk felvilágosító órát, szó esik a szerelemről, mint az addikció egyik platformjáról és a gyógyítás igényével hozza szóba a transzgenerációs problémákat is. A két különkiadás olyan alkotás, amelyet a karanténhelyzet ihletett, illetve ezt kompenzálandó, de az adott keretek közé szorulva készült. Így nem zárható ki, hogy a készítő nem a mozgalmat helyettesítendő lépte meg ezeket a megkérdőjelezhető lépéseket, hanem a valósághűség oltárán áldozott velük. Önjelölt segítője, Ali egy palacsintázóban ülve próbálja megmenteni a lány lelkét. Egy tizenhét éves lány és egy középkorú férfi beszélgetésének kevés dolog tud hiteles és érdemleges közös alapot képezni, de a droggal való viszony nemtől, kortól, vallási hovatartozástól függetlenül közös nevezőre zúzza a függőket.