Az hal meg csupán, akit elfelednek, Örökké él, kit nagyon szeretnek. Egyszer majd a mennyben találkozni fogunk. Édesanyám emlékére szerkesztettem ezt a videót".
Talán te tudtad, hogy többet nem találkozunk. Ezzel a bánattal én már együtt élek. Kire egykoron vigyáztál? Gondolok én ő rá minden egyes napon, talán eljön hozzám az egyik hajnalon. Sírodra most rózsát teszek, könnycsepp csillog, reá pereg. Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Kis türelmet... Bejelentkezés. Igaz, váratlanul hagyta itt e helyet, Míg ön örök álmát alussza mi. Azt szeretném, hogy láthassalak és átölelhesselek, ahogyan te öleltél engem... Édesanyám emlékére.
Örömödet mindenkivel megosztottad. Emlékezés szeretteinkre / Emlékezés szeretteinkre. Szívében szeretet lakozott. S látlak fényes csillag képében, Könnycsepp gördül arcomon, lepereg az ajkamon. Ha tehetném szeretnélek. De velem vagy álmomban. A szeretet útján hozzá így eljutok. Töltsön el... IMA ELTÁVOZOTT SZERETTEINKÉRT Híveid... E-mail: Van úgy, hogy az ember néha fél, lépteimet beborítja a hó és a tél! Hiányod súlya fáj nagyon, s gyógyír rá az emlékezet. Reggeli virradatkor, Déli munkálatokkor, Esti alkonyatkor. Egész életen át családjáért dolgozva, csendesen élt, most a bánatot ránk hagyva, csendesen elment. Könnyem folyik, nem tehetem, emlékképek élnek bennem.
A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Mikor együtt voltunk idelenn a földön én. Addig is hajózunk az élet tengerében. Te énnékem is adtál egy életet. Munka árnyalatát kente a hegyére, lelkébe satírozta szeretet erejét. Szerető karjait kinyújtja énfelém. Örökkön élő mosolyod, álmomban még reám vetül. Kincsként ölelted gyermeked, s bár megváltozott a világ, elvenni tőled nem lehet! Ezért szedtük össze minden erőnket. Már fentről nézel vissza rám. S most sírok, bár jól tudom Ő mindig itt van egy másik síkon és vigyázza a lépteimet s szeretete átszövi az álmaimat. Tündökölsz a csillagokban. Hisz mikor utoljára beszéltünk, S bátorítón mondta: "Ne féljetek! Utat mutatsz, mert szívünkben örökké létezel.