E két mű keletkezési ideje 1797, tehát az egész életét meghatározó szerelem kellős közepe. A természetbe való visszavonulás megtisztítja a társadalom szennyétől, megnemesíti. Most hát lekötve lévén, Mást nem tudok adni -. Csokonai Vitéz Mihály (érettségi tételek. Jellemzői: eszménye az ember és természet összhangja. Téma: remény feladása Egyetlen konkrét veszteséget említ meg, s ez Lilla elvesztése. Halotti versek, Konstantinápoly, Marosvásárhelyi gondolatok, A magánossághoz, Háfiz sírhalma, Az ember a poézis első tárgya, Főhadnagy Fazekas úrhoz), illetve a Lilla-versek közé nem került költeményeket, a Kölcsey-kötet viszont úgy ad válogatást az életműből, hogy a közölt költemények elsősorban a három kiemelt szöveg (Hymnus, Nemzeti hagyományok, Parainesis) holdudvarába tartoznak.
Csokonai lírája a 90-es években a sententia (az antik költők bölcseleteinek, tanításaink kifejtése) és a pictura (tájak, természet, ember elírás) vegyítéséből nőtt ki. Az utolsó három sor a másik nagy egység, amely nagyon elválasztódik a vers többi részétől. A harmonikus természet ideálvilágba menekül a "szomorú lelkű" Csokonai. Csokonai kibontja, továbbfejleszti metaforáját: ha a szerelem tűz és sebet ejt az emberen, akkor ezt a sebet csak egyvalamivel lehet gyógyítani: viszontszerelemmel. Ahogy korábban Balassi, ő maga alakítja ki a költemények sorrendjét, a boldog és boldogtalan szerelem érzelmi hullámzásait állítva a kötet középpontjába. A magány az igazak menedéke). A búcsú nem csupán a Lilla-szerelemnek szól. Csokonai lilla versek tétel a mi. A folyamatos érvelés, logikus előrehaladás helyére itt a mellérendelések laza, asszociációs kötése lép: a kép és a hangzás fontosabb szerepet játszik, mint a logikai kapcsolat. A "Lillák" szó pedig már nemcsak Lillát jelenti, hanem minden leányt, minden szerelme. A Lilla-dalokból Csokonai könyvet szerkesztett, melybe más verseket is besorolt. A mozdulatokat, szavakat nem ismerjük, mégis megérezzük első perceik titkát, Csokonai egész lángolását, a Lilla-dalok versfüzéréből.
A 2-6. strófa, mely a költő fájdalmának, magányának okait beszéli el. Csokonai egy szentimentalista szituációban jeleníti meg magát költeményében: egyedül, magányosan, lelki fájdalmaival magára hagyva üldögél a balatonfüredi parton, miközben a városban ünnepelnek, vigadoznak az emberek. Ezzel ellentétesen hat fokozatosan emelkedő érvelésük. "Távol itt, egy más világban": nem derül ki, hogy mitől vagy kitől távol, de nem is kell leírnia, hiszen tudjuk anélkül is: az őt elhagyó, kicsúfoló, hűtlen világtól. A szerelmi románc végén két titokzatos levél áll. Irodalom és művészetek birodalma: Kedv! Remények! Lillák! Csokonai szerelmi költészete. Elsősorban azonban klasszicista stílusú: ezt abból is láthatjuk, hogy a megszemélyesített Remény allegorikus alakként, és szigorú a szerkesztés. A 4 versszakban újra megszólítja a Reményt. Majd átdolgozta, s már átdolgozott formájában, új címmel került be a költemény a Lilla-dalok közé 1803-ban. I francia udvarból indult, elsősorban a díszítőművészetben nyilvánult meg, de a festmények és versek játékossága is rokokó sajátság. Egy olyan szerelem történetében, amelyet örök hűséget ígérő esküdözések kísértek. Nagy Gábor első felvetése szerint 15 ilyen költemény található a kötetben.
A rousseau-i szentimentalizmus hatása Csokonai költészetére is rányomja bélyegét. 1795 decemberétől 1796 júliusáig Sárospatakon jogot tanul. A természetet, a természetességet állítja a középpontba. Az anakreoni dalok bája, miniatűr képei a rokokó stílus hatását mutatják. Apja korán meghal, anyja művelt asszony. A közéjük ékelt 2. és 3. versszak viszont hangulatilag, képileg, irányultságában éles ellentétben áll egymással (2. versszak a tömény gazdagságot, épülést, kiteljesedést árasztja, a 3. strófa ezzel szemben a megfogyatkozást, leépülést, pusztulást, értékvesztést és fájdalmat fejezi ki). Halasra és Kecskemétre küldte a kollégium legációba. Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története. Az indulatszó még fokozza ezt a hatást. Látnunk kell, hogy a szerelmi csalódás nem elsődleges oka Csokonai bánatának, hanem csak az utolsó csepp a pohárban.
Ilyen verse A boldogság, ami a klasszikus görög példakép, Anakreón világában csak a szépet, a jót, a gyönyörűt keresi az emberi lélekben. Valóban olyan lehetett akkor, amikor Csokonai szívét szerelemre lobbantotta. Csokonai lilla versek tétel az. Hasonló szerepet tölthet be a címváltozás is (A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi Ekhóhoz). Pedig bejárta már az egész országot, s maga mögött hagyott néhány küzdelmes esztendőt. Csokonai sebzett szívében haláláig hordozta Lilla képét, akit verseiben halhatatlanná tett. A boldogság, mint címe is jelzi, a beteljesedett szerelmet fejezi ki. De vajon ennyire egyértelmű minden?
Az anakreoni sorfajták bonyolultabb hangzást s könnyebb hangulatot segítettek kifejezni. A szépnek látott múltat a negatív festés módszerével idézi fel: a korabeli társadalom bűneinek, visszásságainak hiányát sorolja fel leltárszerűen. Már elhagytak mindenek. " A mű alapszerkezetét a világban való csalódottság, a költő és a világ közti ellentét határozza meg. Szentimentalizmus: A világból, a társadalomból kitaszított vagy onnan önként távozó ember fájdalma szólal meg a versekben. Csokonai lilla versek tétel es. Lilim, Én tégedet még most is halálból szeretlek: még is Lilim! Az előrehaladást késlelteti-gyorsítja: a szakaszkezdő hosszabb sorokat rövidebbek, az első rész keresztrímeit páros rímek váltják fel.