Meller Péter és a grafikai képzelőerő. Alap információk a kiállításról: Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria. Szőnyi István és köre 1918-1928. Új témáik, újfajta képalkotó technikáik révén mindketten meghatározó alakjai a szürrealizmusnak.
A talált és már kész alapanyagok felhasználása a dadaista és szürrealista kollázsokon, montázsokon és tárgyakban elmossa a művészet és az élet közti határvonalakat. 1920 Arpot és Tzarát már Párizsban találja és megjelenik az első automatikus írással készült mű, a Mágneses mezők. Miért pont az 1929-es évet emeli ki a tárlat? Ha előre el kellett volna képzelnem, hogy milyen színnel köríteném Dalí festményeit és festmény-tárgyait, akkor valószínűleg a vörösre esett volna a választásom. Francis Picabia: A maszk és a tükör. A kiállítás kurátora a Georges Pompidou Nemzeti Szépművészeti és Kulturális Központ, Nemzeti Modern Művészeti Múzeum igazgatóhelyettese, Didier Ottinger. Itt tűnt szembe igazán, hogy ezúttal nem sikerült jól eltalálni a feliratok betűméretét, stílusát és megvilágítását. Hans Bellmer A félbaba című, 1972-ben készült szobra a Magyar Nemzeti Galéria Dada és szürrealizmus című kiállításának sajtóbejárásán 2014. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatáról.
Az október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetik meg a látogatók az izgalmas korszakot. A kiállítás 2014. október 5-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. Persze közben is volt mit nézni, hiszen Dalí egyik fő művéből az "Andalúziai kutya" című filmből láthattunk részletet. 1938 és 1943 között Párizsban élt, s végül 1956 után is Párizs lett Rozsda Endre hazája, ahol akkor már a szürrealizmus olyan meghatározó személyiségei támogatták, mint André Breton, Marcel Duchamp és Max Ernst. A 19. századi folyóiratok metszetei által rögzített valóságot Ernst abszurd történetek megalkotására használja fel. Itt különösen fontos a dadaizmus szerepe, mivel sok szürrealista művész a dadaizmus radikálisan antikonformista világából érkezett. A szürrealizmusnak az volt a célja, hogy forradalmasítsa nemcsak a művészetet, hanem az élet összes aspektusát, így a politikai elköteleződés is egy fontos programpont lett a mozgalomban. 0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. Az első szekció az 1929-es évvel foglalkozik, valamint Párizzsal mint a szürrealista mozgalom első nagy központjával, amely különböző országokból vonzotta a szürrealizmus jegyében alkotókat. Ebből is több kiadást megcsodálhattak a kiállításra látogatók. Ennek a mozgalomnak a hátterét igyekezett megmutatni a Galéria, mely igazán hangulati kiállításra sikeredett. Ebben a hálózatban pedig éppoly fontos alkotóelem Francis Picabia egymásra festett rétegekkel dolgozó Salicis-sorozata, Salvador Dalí "paranoia-kritika" elmélete, Yves Tanguy biomorfizmusa, Maurice Henry finom és humoros rajzai vagy épp a mozgalmat megalapozó és példaképként is értelmezhető dadaisták és Giorgio de Chirico metafizikus világa. A kiállításon bemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és ready-made (műalkotássá nyilvánított használati tárgy) a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe - tette hozzá. Ez eddig mondhatni sémaszerű a Galériánál.
Az 1920-as évek végén a rothadás Dalí festészetének központi fogalma lett. A szürrealizmus számtalan nagy alkotót vonzott Párizsba, köztük magyarokat is. Az elme ide-oda csapongó figyelmét, a legapróbb részletekre is hangsúly helyező és szimbólumteremtő működését használja ki René Magritte is, amikor megfesti sajátos képi rejtvényeit a lábban végződő cipőkkel és a praliné-belsővel rendelkező halott madarakkal. A kiállítást annak kurátora, Didier Ottinger (a Centre national D1art et de culture Georges-Pompidou, Musée national d'art moderne igazgatóhelyettese), a szürrealizmus nemzetközileg elismert szakértője és a magyar társkurátor, Kovács Anna Zsófia, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének vezetője mutatta be a sajtó képviselőinek június 26-án. "festmény-tárgy" is kiállításra került.
Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül mutatja be a szürrealizmus 1929-es fordulópontját. Az 1916-os évszám még a dadaista csoport megalapítását jelzi, amely megnyitotta a szabad képzettársítások útját a művészek előtt. A válságot részben a kommunizmus idézte elő, ugyanis a művészek között voltak, akik támogatták a rendszert, és a pártba belépve próbáltak tenni a hazáért, azonban hamarosan kitiltották őket a politikai életből. A tárlat kitér az André Breton vezette szürrealistákkal szemben álló csoportokra, mint a Grand Jeu-re vagy a Documents folyóirat körére, és bemutatja az olyan öntörvényű alkotók, mint Pablo Picasso vagy a szürrealisták közül kizárt Alberto Giacometti munkáit is. Harmadik féltől származó sütik. Fotó: Máthé Zoltán / MTI).
Az "Átrendezett valóság" termeiben fellélegezhetnek azok is, akik számára a dadaisták művészeti törvényei túlságosan önkényesek. Bár Frida munkásságát sokan a szürrealizmus közé sorolják, mégsem egyértelműen mondható annak. Létezik egy olyan pont, ahonnan nézve élet és halál, valóság és képzelet, múlt és jövő, megosztható. Van tippetek, vajon kié volt ez a terem? Az 1920-as évek végére a szürrealisták a vágy megszállottaivá váltak.