Évente többször átjárja az ár a területet. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. Közelről is megtekinthetők a nemzeti park bugaci bejáratánál. A Duna-Tiszaközén az egyik legszebb látvány innen, az alpári templomdombról tárul a szemünk elé. A korábbi adatokat is figyelembe véve 76 ETRS kvadrátot érint a mocsári teknősök elterjedése (a felmérés még nem végleges, vannak még felméretlen kvadrátok). Kiskunsági nemzeti park állatvilága. A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja: 1975 január 1-jén alapították.
Ennek következtében a faj rajzási periódusának második felében már nem sikerült kimutatni az élőhelyein. Jellemző fajai a bokorfüzesek, fűz-nyár-éger-ligetek. Főbb eredményei: Az Alsó-Tisza-völgyi tájegység hullámtéri területeinek jelentős részén (160-212 fkm szakasz) 2015 óta igyekszünk lehetőség szerint teljes körűen felmérni a nagyobb méretű gallyfészkeket, ill. az azokban költő madárállományt (jellemzően ragadozó madarak és fekete gólya). Az itt költő fajok közül jelentős állománya van a gulipánnak, küszvágócsérnek. Olyan ritkaságok jellemzik, mint a lápi póc és az iszapban is túlélő réti csík. Pusztaszeri Hétvezér emlékmű. Ezen a tájon a mai napig életképes az évszázados hagyományokkal rendelkező legeltetéses pusztai állattartás, aminek egyébként fontos szerepe van az ősgyep fenntartásában is. Kiskunsági nemzeti park logo. Próbáljuk legalább azt megőrizni, ami megmaradt! A mélyebb vizű halastavak nagy kiterjedésű nyílt vízfelülete fontos pihenő és táplálkozó helye a hazánkon átvonuló vadlibák (nagylilik, vetési- és nyári lúd) és récék tömegeinek. A homokhátság nemzeti parki területrészei: a Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac. A holtágaknál strand és tanösvények, pl. A darvak előszeretettel látogatják a tájvédelmi körzet déli szántóit, ahol elhullajtott kukoricaszemeket, rovarokat keresgélnek a tarlókon.
Számos halastó tarkítja a vidéket, melyek felületeit lassan benövi a nád. A nagy kiterjedésű nádasokban gémtelepek is kialakulnak. A Páhi melletti részen maradt fenn a Duna-Tisza közi tölgy-kőris-szilligeterdők legszebb darabja a Közös-erdő, melynek állományát 40-60 éves magyar kőrisek és 80-100 éves kocsányos tölgyek alkotják. Sugóparti Hírek - 40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park. Pigniczki Csaba, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Növényzete nyílt homoki gyep borókával, fokozottan védett növénye a csikófark. A természetközeli öreg erdők madárvilág is igen sokszínű. Délfelé a védett terület az Alpári rétben öblösödik ki. Ez magyarázható az egyes évek kedvezőtlen hidrológiai és időjárásai viszonyaival. A tájvédelmi körzet egyik legismertebb része a szegedi Fehér-tó.
Jellemző vonuló madarak a darvak, a vadludak, récék és aparti madarak. A visszamaradó vizekben nagy csapatokban keresik a halat a gázlómadarak: nagy kócsagok (Egretta alba), kanalasgémek (Platalea leucorodia), szürke gémek (Ardea cinerea), kis kócsagok (Egretta garzetta), bakcsók (Nycticorax nycticorax). Kiskunsági nemzeti park növényei magyarul. Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) felmérés. Helyszíne (csak lápi póc): 1x1 km-es ETRS hálórácsban a KNPI Kolon-tó őrkerület területén.
Madárvilága szintén értékes, elég csak a túzokon, nagypólingon túl Magyarország két legszínesebb madarát, a szalakótát és a gyurgyalagot megemlíteni. A kunadacsi turjános és a dámányadacsi rét csak kísérővel, a többi terület szabadon látogatható, és földutakon kényelmesen bejárható. A zooplankton tömegének nagy részét kitevő mikroszkópikus kisrákokat 13 faj képviselte 2017-ben. A rekonstrukció számos védett faj megtelepedését és elterjedését segíti. Ez a terület a Turjánvidék, ami nagy kiterjedésű lápos, mocsaras helyet jelent. A tórendszer nyugati partján a kilátóból távcsővel megfigyelhető a XI. Az adatok a KNPI biotikai adatbázisán kívül az MME vízimadár adatbázisában és a MAP adatbázisban is feltöltésre kerültek. Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék. Ismerd meg a Kiskunsági Nemzeti Parkot! – – Amit a szelektív hulladékgyűjtésről tudni kell. 2018-ban a szegélyzóna gyepszerkezete is megváltozott. Ezek tanösvénnyel, túraútvonalakkal, olykor megfigyelő tornyokkal ellátott helyek (Bugac, Tőserdő, Kolon-tó, Fülöpházi buckavidék). A Duna negyedkori meder-maradványaiban jégkorszak utáni szervesanyag feltöltődéssel többségében tőzeges lápok keletkeztek. Izgalmas gyalogtúra a Hernád-áttörésben, megtoldva a Tamásfalvi-kilátóval. A szélárnyékos oldalakon a növényzet képes megtelepedni.
Tündérrózsa és békaszőlő is megfigyelhető hínárjai között.