Szegedi lakosként, fiatalon, családdal, nem volt alkalmam budapesti tárlatok látogatására, de ezekben a kiadványokban, vagy a képzőművészeti albumokban szinte egész életműveket csodálhattunk. Nehéz volna kiragadni, hogy a gazdag anyagból mely képek tetszettek legjobban: az Angyali üdvözlet, a Bűnbánó Magdolna, Szent Jeromos, Szent Sebestyén, vagy Szent Márton és a koldus, illetve a kiállítás záróképe: Laokoón, amely a mitológiai történet színhelyét Trójából Toledóba helyezi, és a városkép hátteréből az apa és fiai kígyókkal folytatott haláltusája szörnyülködtet. El Greco a 19-20. századi újra felfedezésében szerepe volt Nemes Marcell magyar műgyűjtőnek is. A következő képkör tematikája a keresztény ikonográfia. Ezt követően a budapesti Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének kurátorával, Lantos Adriánával beszélget.
A Vergilius Aeneiséből ismert történet kétszíntű, az előtérben a trójai főpap és két fia halálra válva birkózik a tengeri kígyókkal, a testük hamuszürke, nagy ecsetvonásokkal felrajzolt. Itt jegyezhetjük meg, hogy a gyűjtő ki nem egyenlített hitelei, illetve egyéb tartozásai miatt még a végrendeletében a Szépművészeti Múzeumnak szánt műveknek is csak egy részét sikerült végül megszerezni, s ezeket is csak azokra a költségekre hivatkozva, melyek Nemes letétbe helyezett magyar képanyagának őrzéséből, illetve a különböző hazai és külföldi kiállításokra kölcsönzött darabok oda-vissza szállításából adódtak. Az El Greco-Magdolnák az évek során veszítettek erotikus jellegükből, míg végül a katolikus egyház elvárásai szerinti visszafogott, mértéktartó, az érzékiséget abszolút nélkülöző Magdolnákká szelídültek. Időpont: 2022. október 28. Ezután lépünk át a szentek portréit tartalmazó teremrészbe. Híres festők sorozat fotó:saját. Ez azért valószínű, mert amikor szenteket vagy apostolokat ábrázolt feszülettel, visszatérően ugyanazt a formát használta, így arra gyanakszanak, hogy valós mintát használt. A földi halandóságra utaló koponya kigördülni látszik a kezéből, háta mögött pedig az ég felé tör az öröklét szimbóluma, a borostyán. A kompozíció különlegességét az adja, hogy El Greco a jelenetet Trójából Toledóba, ezzel a történet tanulságát az ókorból a saját korába helyezte át. 1913-ban egy germán szemész azt próbálta bizonyítani, hogy ez a megnyúlás egy szembetegségnek, az asztigmatizmusnak tulajdonítható, vagyis egy látvány bizonyos vonalai és kontúrjai kevésbé lesznek fókuszáltak. A portré készítésének körülményei nem ismertek, feltételezik, hogy talán jezsuita megrendelésre készült, mivel 1767-ben, amikor először említik, egy granadai jezsuita rendház főlépcsőházát díszítette. Erre a hosszú vándorlásra utal a kiállítás nyitó műve, El Greco Idősebb Szent Jakab mint zarándok című festménye, amelyen a bizánci ikonok világát idéző, aranyszínű fülkéből lép elő Spanyolország védőszentje. A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. A 16. század végén senki nem festett olyan bátran, invenciózusan, mint Greco.
A nemzetközileg jegyzett, régi festmények és iparművészeti tárgyak mellett Nemes Marcell élete végéig változatlan lelkesedéssel gyűjtötte a kortárs magyar és külföldi festők műveit, szokásához híven, olykor nagyobb tételt is felvásárolva egy-egy művész legújabb alkotásaiból. Megváltozott, megújult, a kezdetekhez visszatérő formátumban, gazdagodó tartalommal jelent meg a Várad irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 22. évfolyamának 1., januári száma. A fák a regeneráció ösztönző jelképei: tőlük megtanulhatjuk, hogyan tudunk fenntartható módon élni, és világunkat megóvni. Attól lenyűgöző, hogy megmutatja, El Greco micsoda finomsággal tudta visszaadni a fény játékait. A Szépművészeti Múzeum El Greco művészetét átfogóan bemutató kiállításán több mint ötven művet láthatunk a spanyol–krétai mestertől. El Greco 1541-ben látta meg a napvilágot Kréta szigetén Domenikusz Theotokopulusz néven. Gonzaga Szent Alajos képmása. Ezek közül akkor csak négy kelt el, de a gazdára talált művek közt volt az a portré is, amelynek visszatérését Budapestre most üdvözölhetjük: Gonzaga Szent Alajos arcképe. Ez látható a Bűnbánó Magdolna egyalakos olajvásznán is. Greco portréi szenteket vagy világi méltóságokat ábrázolnak.
Tiziano művészete főként a színezés terén hatott rá, de tőle sajátította el a testek mozgásának ábrázolását is. Gyertyát gyújtó gyermek. A kiállítás záró szakaszában már nem El Greco, hanem a műhelyében tevékenykedő tanítványok munkái láthatók. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. Szűz Márián kívül egyedül Mária Magdolna kapott kiemelt figyelmet művein, amely visszavezethető az életét meghatározó kettősségre is: az érzékiségre és a bűnbánatra. Izlozba odabranih djela iz zbirke Ante Topic Mimara, Zagreb 1970, 106-107, 35. k., olaj, vászon, 33, 3 x 22, 6 cm. A nyolcéves előkészítés után most nyíló tárlat El Greco egész munkásságát áttekinti, a festő mindegyik korszakából főműveket felvonultatva.
Értesítéseket kérhetek kedvenc műtárgy kategóriáimról! A hátterek hangsúlyossága lassacskán kikopik, a testek és formák egyre nyújtottabbak és természetellenesebbek. De Wagram 91) gyűjteményében említi, bár személyesen nem látta a művet. Már bizonyos fokig a gyűjtemény utóéletéhez tartozik, hogy az említett két budapesti árverésen el nem kelt műtárgyak 1935-ben Fränkel József műkereskedőhöz kerültek. Ezek közül is az egyik legkülönlegesebb alkotás a Krisztus feltámadása, amely keletkezése óta most először hagyta el azt a toledói kolostort, ahová készítette. El Greco festményei közül minket az Angyali üdvözlet, a Gyertyát gyújtó gyermek és a Bűnbánó Magdolna nyűgözött le a legjobban. Almárium Győr | Fair Partner ✔.
Az itt kiállított Szent Ildefonz-kép külön jelentőséggel bír, mivel karakterisztikája meghatározza a későbbi spanyol festészet ábrázolásmódját. A középkorra jellemző ábrázolás helyett a Megváltót komoly, visszafogott, apollói alakként jeleníti meg alkotásain, hatalmas, könnyben úszó szemekkel és a már korábban említett, megnyújtott alakábrázolás technikájával. Veronesetől a Krisztus a kereszten. A Magyar PEN Club szeretettel meghívja Önt és barátait Mandics György köszöntésére 80. születésnapján, amelyre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában kerül sor 2023. február 7-én 18 órakor. Ehhez kapcsolódva az intézet Vimeo csatornáján rövidfilmek érhetőek el ingyenesen. Itt kapcsolódik be a "történetbe" a budapesti tárlat, amelynek első szekciója éppen erre a korai, itáliai korszakra összpontosít. A hírneves gyűjtő és mecénás Münchenben sem feledkezett meg régi barátairól, illetve a kortárs magyar festők támogatásáról. Ebben volt némi szerepe Nemes Marcell magyar műgyűjtőnek is, akinek kollekciója egykor tizenkét El Greco-képet is tartalmazott - idézte fel a tárlat sajtóbejárásán a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Fiatalon nagyon sok művész életrajzi könyvét olvastam, és gyönyörködtem a híres alkotások reprodukcióiban. Ebben eddig még nem volna semmi újszerű, csakhogy a modell a királyi család sarja (II. Leticia Ruiz Gómez kiemelte a Szépművészeti Múzeumban őrzött, Bűnbánó Magdolna című festményt. A korabeli műértő közönség múzeumban ritkán találkozhatott a festő alkotásaival, így nem túlzás, hogy az akkori német művészetbarátok jelentős részben Nemes Marcelltől kapták az El Greco-élményüket. A földszint belső csarnokai, a historizáló felfogásnak megfelelően, egy-egy stíluskorszak mintájára lettek megformálva: a dór és jón csarnok a görög építészetet, a román csarnok a középkort képv. Fotó: MTI/Balogh Zoltán. Ekkoriban Tintoretto és Veronese művészete is nagy hatást gyakorolt rá, de a manieristák megnyújtott figuráit is saját képére formálta. A Jézus-portrékon már tetten érhetők El Greco művészi útjának állomásai is. A beteg, szent fiú megkapó portréja száz éve Nemes Marcell műgyűjtőé volt. A váratlan esemény jelentőségét, illetve szenzációs voltát növelte, hogy — mint felröppent a hír — a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által a nemzet halottjának nyilvánított műgyűjtőt a Szépművészeti Múzeum márványcsarnokában ravatalozták fel, s díszsírhelyet biztosítottak számára a Kerepesi temetőben. Inkább hasonlít El Greco élő személyekről készített portréira, mint szentábrázolásaira: konkrét és megfogható. Egyes korabeli dokumentumok arról árulkodnak, hogy az egyébként is sokat utazgató Nemes ekkoriban (esetleg több alkalommal is) az Egyesült Államokban is megfordult.
Természeten a felvetett értelmezési lehetőség egy a sok közül, ami csak érdekesebbé teszi a művek befogadását. A krétai származású, de a XVI. A tárlat olyan, a női léthez kapcsolódó témákkal foglalkozik, mint az otthon, a családi érzelmek, az anyaság és a nemzedékeken átívelő, egymásról való gondoskodás. Világraszóló lehetett volna a magyar iparmágnás festménygyűjteménye, egy részét most láthatjuk. El Greco velencei tartózkodását követően készülhetett, tehát már a római időszakot fémjelzi. Buendia professzor feltételezte, hogy a zágrábi Ante Topic Mimara múzeumban őrzött Bűnbánó Magdolna El Greco sajátkezű és legkorábbi ilyen témájú műve. Néhányat közülük mindenesetre ma is azonosítani lehet.