A film előzetesei mellett szeretnénk pár képet is megosztani veled amit akár háttérképnek is használhatsz számítógépeden vagy bármilyen okos készülékeden, a képeket egyszerűen le is töltheted nagy felbontásban csak kattints a kép nagyítására. Ilyen sarkalatos pont például a gyerekvállalás kérdése, amiben Aksel és Julie nem tud megegyezni. Egy kis utánaolvasás után kiderül, hogy Joachim Trier egy norvég mondást használt fel hozzá, miszerint néha mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor egy rakás szerencsétlenségnek, a világ leghasznavehetetlenebb, a világ legrosszabb emberének érezzük magunkat. A lehetőségek nyújtotta világban már számtalanszor érzett így mindenki – ez az érzés, amivel a film be tudja húzni a nézőt, egyrészt. A film címe is erre utal egyébként. A világ legrosszabb embere akár te is lehetsz. A produkció kettejük kapcsolatát dolgozza fel. Kecskemét – Otthon mozi – felirattal. De hasonlóan kiéleződik az is, hogy mennyire kell megfelelnünk társadalmi státuszunk által elvárt viselkedési normának.
Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséachim Trier legújabb alkotását nevezte Norvégia a 2022-es Oscar-díjátadóra. Julie életébe akkor lépünk be, amikor a bevezető karrierugrabugrák és pasicserék után megállapodni látszik a képregényíró, a nála bő tíz évvel idősebb Aksel oldalán, aki elsősorban azzal fogja meg, hogy néhány randi után ki akarja tenni a lány szűrét. De vonatkozhat a cím Julie valamelyik filmbéli pasijára is, hiszen egyikük szándékosan provokatív képregényekkel folyton megbotránkoztatja az ilyesmire érzékeny embereket, míg egy másik a film egy pontján ki is mondja, hogy talán ő a világ legrosszabb embere. Megőrülnek a nézők ezért az új thrillerért a Netflixen. Egy házibuliban megismerkedik a nála majdnem 15 évvel idősebb Aksellel (Anders Danielsen Lie), aki underground képregényeket rajzol, és akinek a lakására hónapokkal később beköltözik. És országosan: Békéscsaba – Center mozi – felirattal. A világ legrosszabb embere azonban a megszokottnál sokkal nyersebb, tabusértésektől sem mentes film, amely idealizálás nélkül beszél a szerelemről mint olyanról – meg persze egy fiatal nő életének egyéb hullámhegyeiről és -völgyeiről. Először sebész lesz, majd pszichológus, aztán kipróbálja a fotózást, de aztán inkább csak élvezi a norvég főváros nyújtotta pezsgést.
Ez a vonal leginkább a két férfivel – Aksel és Eivind (Herbert Nordrum) – való kapcsolatában jár csúcsra. Az elidegenedés érzését letisztult képek, a színészek tudatos távolságtartása is csak megerősíti. Sajtóvetítésről lévén szó, viszonylag szellősen, "kellő távolságra" ülünk egymástól, persze maszkban. A világ legrosszabb emberét már játsszák a mozik, és érdemes is rá elmenni, mert számunkra ez az elmúlt évek egyik legerősebb romantikus filmje, 2021 legjobb női alakításával a középpontban. De mégis magával ragadott, visszarepített azokba a szorongó időkbe. A nő a véletlennek köszönhetően azonban összefut egy másik fickóval, Eivinddel (Herbert Nordrum), és komoly dilemma elé kerül. Kicsit igazságtalan a világ.
Szóval, ha a 6. résznél úgy érzenénk, hogy vajon mi történhet még, tudjuk, hogy fog. Már csak a hab a tortán, hogy olyan életszagúan beszél ez a történet életről-halálról, na és persze a szerelemről, hogy az ember kénytelen egy kicsit utána magába szállni, és elgondolkozni a dolgokon. A világ legrosszabb emberében mégis a legemlékezetesebb snitt a legvisszafogottabb: a haldokló visszaemlékezése a saját életére. Szombathely – AGORA-Savaria Filmszínház. Szentendre – P'art mozi.
Esetemben Románia, 1989-ig. És ez valahogy az egész filmre is igaz, A világ legrosszabb embere olyan, amit ezerszer láthattunk már, de így még egészen biztosan nem. De ezek csak a jó jelenetek, viszont ahogy fent említettem, a film számos zseniális jelenettel is szolgál. További Cinematrix cikkek. Nagyon remélem, hogy minél többen nézik majd meg moziban, mert ezért a fajta filmélményért érdemes közösségbe járni. De végső soron mindannyian szerethető arcok, akikkel örülünk, hogy megismerkedtünk. Miskolc – Uránia-Béke mozi. A funkció használatához be kell jelentkezned! Aztán jön a pillanat, amikor visszatér újra a rejtélyes idegen. Magyarországon a Mozinet fogja forgalmazni, de egyelőre nem tudni, mikor mutatják be. Mindez a skandináv filmek nagyon tiszta, egyszerű, természetes szókimondásával. Eleve rég voltam moziban, és meglehetősen furcsa reggel 10-kor moziba menni.
De míg a másik két mű főhőse összehasonlítja magát a szülei generációjával és összeméregeti a barátai és a saját eredményeit kitérve arra, hogy valamit már tényleg kellene kezdenie magával (mindezt egy hónapon belül harmincévesként könnyű átélnem), Julie életében jóval áttételesebben jelenik meg mindez. Mutató dátuma: 2022. január 20. Julie, a húszas évei végén járó lány történetéért rajonganak a film hazájában, de 2021-ben a Cannes-i Filmfesztiválon is zajos sikert aratott: Renate Reinsve elhozhatta szerepéért a legjobb női színész díját is, Norvégia pedig ezt a filmet nevezte a 2022-es Oscar-díjátadóra. Ezt a magyar fordítás sem adja át jól, és az angol sem. Székesfehérvár – Barátság mozi. A 20-as, 30-as évei fordulóján járó főszereplő aztán összeismerkedik egy Aksel (Anders Danielsen Lie) nevű képregényalkotóval, akivel szimpatikusak lesznek egymásnak, és össze is költöznek. Bo Burnham Inside-ja vagy a Tick… tick… boom mellett A világ legrosszabb embere is felmutatja, hogy a 30 az új 20, vagy inkább 18, tehát ekkor jön el valójában a felnőtté válás lesújtó pillanata. A történet főszereplője a huszonéves Julie (Renate Reinsve), aki a film első perceiben még orvostanhallgató, de valójában lövése sincsen arról, hogy mit szeretne kezdeni az életével.
A drogos trip pedig simán lehetne elcsépelt vicceskedés is, de egyrészt a rajzfilmbetétjeivel és merész képzettársításaival már vizuálisan is szenzációs élmény, másrészt egészen pompás, hogy Julie az apjával való feszült kapcsolatát pont egy ilyen begombázás közben dolgozza fel. Két jelenet a filmből: Otthagyja-e jelenlegi kapcsolatát valami újért és izgalmasért… ami persze bizonytalan is egyszersmind? A melankolikus stílusáról ismert Joachim Trier újdonsága úgy gyomron vágott minket, hogy még mindig csak keressük a szavakat. Nem csoda, hogy Julie ráfordulva a harmincra azt érzi, hogy hozzájuk képest még sehol sem tart az életében, pedig ez nem az ő hibája, pusztán csak egy másik kor szülötte, ahol sokkal több lehetőség áll az emberek előtt, viszont nem könnyű a rengeteg lehetőség között rátalálni arra, amit valóban szeretnénk, és Julie esetében ez igaz mind a munkára, mind a szerelemre. A húszas-harmincas évei fordulóján járó Julie (Renate Reinsve) története zajos sikert aratott a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, elnyerte a legjobb színésznő díját, majd a világ fesztiváljait bejárva mindenhol újabb rajongókat gyűjtött. Egészen odáig jól érzem magam, amíg az előttem lévő nő el nem kezd köhögni. Sőt, legnagyobb részében egyáltalán nem az, Triernek nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy a spontán, mindennapi pillanatokat valami jó érzés töltse tele, amikor pedig elmegy a mágikus realizmus irányába, az kifejezetten csodálatos: egy hosszú jelenetben Julie egy kapcsolóval megállítja az időt, és elsétál a mozdulatlanra fagyott Oslóban találkozni valakivel, az akkor is megdobbantja az ember szívét, ha az ötletet már sokszor látta. És hát csak köhög, mert hideg van, és utolsó pillanatban loholt be. Vagy tényleg ott van a boldogság, ahol a környezetünk szerint lennie kell? Hétköznapi, egyszerű története nagyon is sokrétegű történetet rejt ezeregyféleképpen értelmezhető szereplőkkel. Válaszom: persze, szerelmes filmet bármikor! Ugyanilyen empatikus a Julie-t körülvevő két legfontosabb férfival: nem ítélkezik felettük, érthetővé teszi az őrlődést köztük.
Nyíregyháza – Krúdy mozi. Joachim Trier rendező (a zseniális Thelma alkotója) filmje már csak azért is izgalmas, mert az ilyen folyton újat, új kielégülést és új álmokat kergető karaktereket a filmekben szinte mindig férfiak szokták játszani. Julie egy este csak úgy besétál egy bulira, ahol nem ismer senkit – az este végére megismeri Eivindet (Herbert Nordrum), akivel talán lehetne is valami, ha a férfinak nem lenne párja. Úgy 20 perccel korábban érek oda, élvezem a napsütést. Ha valaki most arra gondol, hogy miért lenne egy huszonkilenc éves lány a világ legrosszabb embere, annak elmondom, hogy igaza van, Julie nagyon messze van attól, hogy ennyire rossz legyen, viszont vannak pillanatok az életében, amikor annak érzi magát. De a filmet nem illik elmesélni…. A látogatás Julie apjánál már a lánynak adott apai ajándékkal megmutatja, mennyire működés- és kommunikációképtelen ez a viszony, de az is csodálatos, amikor Aksel és Julie a férfi idősebb, már gyerekes ismerőseivel töltik az időt, és Julie elkezdi azt érezni, hogy a szerelme csak azért kezdi el nyomasztani őt a gyerektémával, mert a korabeli barátainak már van gyereke. Hogyan is lehetne ezt akarni, ha az egyik rokon épp az üvöltve hisztiző gyerekét ráncigálja el alvásidőben? Friss vér a romkomban. Ezt a könnyedséget vetíti elő az első jelenet. Míg Aksel (Anders Danielsen Lie) egy idősebb, zordabb, egyhangúbb, intellektuálisan vonzó partner, addig Eivind (Herbert Nordrum) fiatalabb, könnyebben kezelhető, szenvedélyes és kiskutyaszerű barát. A film nem mondja ki, de végig azt kutatja, hogy vajon mi az a hajtóerő, ami művésszé tesz bizonyos embereket. Azt nem tudom, hogy milyen ezt a filmet úgy végignézni, hogy valaki ezek közül nem mindegyiket élte át, de a magam részéről szinte mind megtörtént.
Joachim Trier és írótársa, Eskil Vogt csodálatos abban, hogy megtalálja azokat a pontokat, amikor egy-egy jelenetben a lehető legtöbbet tud elmondani egy karakterről apró mozzanatok vagy kicsúszó félmondatok segítségével. A világ legrosszabb embere. Julie nem azért sétál be a buliba, mert Aksel valami borzasztó dolgot művel, vagy hanyagolja, hanem egyszerűen csak ehhez van kedve. A film a 2021-es cannes-i filmfesztiválon debütált, ahol Renate Reisve a Legjobb színésznőnek járó díjat nyerte el. Az Eivinde-del közös jelenetek, szemben Aksellel, szétpukkannak a boldogságtól, sőt Trier még addig is elmerészkedik filmjében, hogy már-már a giccsességet súrolja, amikor Julie megállítja az időt, hogy eljusson az új fiúhoz. És neki nem lenne ott Aksel. A film rövid tartalma: Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Esküszöm, ez minden idők legélvezetesebb akciófilmje. Amikor négy évet vártunk egy útlevélre, és a családom még abban a szerencsés helyzetben volt, hogy nem zaklatta a szekuritáté.
Oda enyhén szorongva mentem, mert egy olyan múltat hozott vissza az életembe, amire már nem szívesen emlékszem vissza. Reinsve megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat az idei cannes-i filmfesztiválon, amit ebben a filmben művel, az minden túlzás nélkül fantasztikus: Julie karaktere egyrészt megmarad egy kifürkészhetetlen valakinek, aki impulzusok alapján cselekszik, miközben nagyon konkrét érzelmek is vezérlik. Sokkal inkább az az azonosulás, hogy ebben a filmben szinte minden megtörténik, ami egy emberi élet során megtörténhet, még így is, a Julie életének első szakaszában.