Arany János balladáit többféleképpen lehet rendszerezni Téma szerint a következőképpen lehet csoportosítani őket 1. ) Dolgoz fel, így a cselekmény minden fordulatára nem kellett kitérni. Tengerihántás: A műben két elbeszélő szerepel. A 20. versszaktól visszatér a vers indításához, és hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba. Pázmán lovag) és olyanok, melyeknek a megoldása nem tragikus kimenetelű (pl. A népi balladák az ún alföldi balladáktól nyertek ihletést Ez a típus a mélylélektani módszert is felmutatja (pl. Tuba Ferkó elhagyja szeretőjét, Dalos Esztit, aki bánata elől az öngyilkosságba menekül, mikor ezt Ferkó megtudja ő maga megőrül, és a templom tornyára felmászva lezuhan. A király menekülése kettős: a térben megtett útnál fontosabb a lelkiismeret elől való menekülés. Arany jános visszatekintés elemzés. Terjedelem: 26 p. Kötésmód: karton. Hatásosan él a folyamat bemutatásában a poliszémák (=több jelentésű szó) és a homonímák (=azonos alakú szó) stilisztikai lehetőségeivel. Nagy erővel ismétli meg a 'Szondi két apródja' üzenetét, a zsarnokkal való erkölcsi szembenállás kötelező parancsát. Figyelt kérdésTételkidolgozáshoz kellene, tavaly nem ez az irodalom tanárunk volt és nem vettük.
Mindig utal a történetre, de ugyanakkor a jelenben történve szimbolikus. Az egész abszurd helyzet egyfajta tánc könnyedségével zajlik a költeményben. A cím egy asszonyra, Rebekára utalhat, akinek vörös haja van. Történeti tények egyébként nem támasztják alá, amit Arany ebben a balladában megénekelt. Arany János: V. László (elemzés) –. A varjú és a boszorkány azonosítása népi hiedelmen alapul. A lépcsőzetes szerkezetet a bosszúálló királyné szavainak idézése zárja le, és az utolsó sorokban a magyar haza kilátástalan helyzetén kesereg a költő.
A versforma zaklatott menetű, nyugtalanítóan váltakozó ritmusú, az egyes sorok eltérő szótagszámúak. Több versében a bűn és bűnhődés gondolatát állította középpontba, és ezekhez tartozik a walesi bárdok is. Előbb megesküdött, hogy nem fog bosszút állni a nagybátyja haláláért, büntetlenséget ígért Lászlónak és Mátyásnak, aztán amikor a Hunyadi fiúk Budára jöttek, megszegte az ígéretét. Közel állt hozzá a történetet kihagyásokkal, párbeszédekkel dramatizáló ballada, amelyet a skót és a székely népköltészetből ismert meg. Űzeti hiába: Éjfelen. A szabadságharc bukása után erről a témáról nem lehetett nyilvánosan beszélni, de a ballada alkalmas műfaj volt arra, hogy a költő áttételesen megfogalmazza a gondolatait, és kihallható legyen a sorokból az üzenet anélkül, hogy nyíltan kimondaná. Valaki elküldené Arany János: Mátyás anyja című költeménynek az óravázlatát, elemzését. Egy népmondai töredék alapján íródott, mely a vers első két sorában idézetként szerepel. Ne mozdulj, Ne indulj, Én egyetlen árvám! Kezébe, Senkinek se másnak. Középpontjukban a bűn és bűnhődés problémája áll. Az idősebbet, Lászlót lefejeztette, a kisebbiket, Mátyást pedig bebörtönöztette. A walesi bárdok (1857. Valószínűleg nem csak véletlen egybeesésről van szó, hanem tudatos újrafeldolgozásról, hiszen a 'Bánk bán tanulmányok' után íródott. Az egyik ilyen szövegalkotó tényező Petőfi Sándor, a másik pedig vélhetően Széchenyi István.
Az elsőt egyszólamú, vonalszerűen előrehaladó balladának lehet nevezni. Tetemre hívás; V László) 3. ) Bűn és bűnhődés, és hűség és hősiesség típusú ballada. Már 1847-ben is kísérletezett a balladával, de ezen verstípusait a nagykőrösi években emelte igazán magas színvonalra. Pl Vörös Rébék) 2. ) Hunyadi János halála után V. László saját nagybátyját, Cillei Ulrikot nevezte ki Magyarország kormányzójának, aki gyűlölte a Hunyadiakat, s meg akarta öletni Hunyadi János két fiát, Lászlót és Mátyást. Emberiség történetének, mint erőszakláncolatnak a folyamatát. Az erkölcsi világrend ill a fölhalmozódott erkölcsi tapasztalat megsértése indítja el most a bűn lavináját. A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja ötödik oldal. Ezt tagadják meg az urak és a bárdok is. Egyszólamú) Ferenc József magyarországi látogatásakor Aranyt is fölkérték üdvözlővers. Nem úgy, mint a történetet lassabban adagoló románcot, melyet a latin népek (elsősorban spanyolok) költészetéből és még talán a németektől ismerhetett meg.
Híd-avatás: Egy évvel a Margit híd zászlódíszes avatása után írta, amely időközben az öngyilkosságra készülő emberek egyik lehetséges helyszínévé vált. Történelmi balladái politikai célzatosságot hordoznak magukban. Ez a ballada a paraszti életet és a misztikumot idézi, és egy sajátságos kapcsolatra mutat rá. Az 5-19 verszak a börtönben és a bíróságon játszódik, az események azonban a lélekben peregnek. 2/2 A kérdező kommentje: Köszönöm! László is a Hunyadi-mondakörbe tartozik (bár a király szerepel a címben, a történet valódi hőse Hunyadi Mátyás, aki abban az időben még gyermek volt). A drámai balladák középpontjában egy jelenetsor áll, emellett a párbeszédes forma, a síkváltások, a tömörítés is jellemzi ezeket a műveket. Korai balladái közül a fontosabbak: - Mátyás anyja (1854): A vers arról szól, hogy az aggódó Szilágyi Erzsébet levélben próbál hírt kapni Prágában raboskodó fiáról. Arany jános a rab gólya elemzés. V. László parancsára azonban a bakó negyedszer is lesújtott, így halt meg Hunyadi László.
Szondi két apródja (1856): Történelmi ballada, melyben vezérmotívum a kétszólamúság. Egyúttal dantei rájátszás is, az eltévedtség és zűrzavar tárgyiasítása is. Arany az "adjátok meg a császárnak, ami a császáré" tanítás alapján mutatja be a montgomery-i lakoma lefolyását, a király azonban a zsarnokság természetéből fakadóan teljes alávetettséget kíván. Arany jános tengeri-hántás elemzés. Ezeket hol megtorpantja, hol fölgyorsítja Arany. Az örök zsidó (1860): A legjelentősebb alkotói korszakát lezáró nagy verse. A verselés adekvát a témához, ugyanakkor tudatosan idézi fel a Szózatot is. A történet alapja Drégely várának 1552-es török ostroma. Száz arany, Meg a ló, Teste fáradsága.
Erzsébet királyné alakjában ugyanazt a kettősséget látjuk, mint Gertrudiséban, az "úgy engedélyezem, hogy nem engedélyezem" magatartásforma megtestesülését. Az örök zsidó (ismertebb nevén a bolygó zsidó) legendájáról szóló történet Párizsi Máté angol szerzetes 13. századi krónikájából ismert. Híven tükrözi Arany bűnkoncepcióját Az erkölcsi törvény legkisebb megsértése is lavinaszerűen görgeti majd maga előtt a továbbiakat, szinte lehetetlen kilépni ezután a bűn ördögi köréből. Erre a korszakra az is jellemző, hogy pár hónap alatt több költeményt ír, mint előtte hosszú évek során. Históriás énekek hatását mutató balladák Légkörük tragikus, de katartikus hatású Általában a nemzeti múlt nehéz korszakaiból mesél történeteket, de ezek allegorikus jelentésűek, a rejtett jelentésük a jelenhez szólnak. Istenem, Mért nem adál szárnyat, Hogy utól-. Viszen a. Szomorú fogságba: "Gyermekem! Lélektani ballada) A népi témához adekvát (=illik) a verselés, a felező nyolcas. Ez áll legközelebb a románchoz, nevezik még népies balladának is. A balladákhoz Berki Viola készített színes illusztrációkat. Stilisztikai bravúr, hogy minden egyes öngyilkosság egyedi módon ábrázolódik, s a haláltáncot idéző megoldásokban az utolsó megnyilatkozások az egész emberi sors tragikumát képesek felidézni. Ezekből az előzményekből válik világossá, hogy a balladában miért üldözi lelkifurdalás a királyt, és miért retteg annyira a saját népétől, amely haragszik rá. Az első és utolsó versszak a kerettörténet, kukorica hántás A cselekményt előadó versszakok utolsó előtti sora rímtelen, gondolatjellel is el van különítve, megszakítja a mesemondás folyamatát.
Pesti évek balladái (1860-as évek) 3. Arany elsősorban lírikus költő volt, de a gondolatibb líra felé vonzódott. Az örök zsidó reménye szerint egyszer talán megáll a végtelen rohanás.