Ezen a napon lett ezüstérmes a magyar válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondol. Vörös Lobogó három játékosa is pályára lépett: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor.
Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor volt még ott a vb csapatban, de Kovács I. és Gellér egy találkozón sem játszott. A minap a kezembe akadt egy újság 1983-ból. Közben Pintér Attila megbukott a válogatott vezetőedzőjeként, majd Dárdai Pált nevezte ki a szövetség, amely elindított egy hatalmas lavinát. Elleni vereséggel, illetve egy siralmas világbajnoki selejtezős teljesítménnyel. Tehát mondhatjuk, hogy az Aranycsapat nemcsak szimplán a magyar labdarúgást üde színfoltja volt, de a világfutballt is jelentősen meghatározta, hiszen a holland és spanyol fociiskola alapjait tették le, amely egyre inkább teret hódít a világban. A valódi profizmus szigora az adok-kapok elven alapul, nálunk viszont amatőr követelményekkel próbálják ellensúlyozni a profi fizetéseket" – vélekedik Zsolt Róbert a 80-as évekbeli magyar futballistákról. A magyar foci mindig is a technikára és az intelligens futballra épült. Mivel a magyar labdarúgás kultúrája már az 1960-as évek vége óta halott, új kultúrát kell kiépíteni, amely szinkronban van a régivel.
Az 1954-es labdarúgó vb-t Svájc rendezte. Ekkor elindult valami szervezettség a magyar labdarúgásban, amely az elmúlt évtizedekben hiányzott. Mindkét összecsapás feledhetetlen emlék. A magyar válogatott színpadára lépett a német világsztár Lothar Mattheus, aki szintén nem tudott csodát tenni, majd ismét visszanyúlt a vezetőség egy tapasztaltabb magyar edzőhöz (Bozsik Péter), majd az ő leszereplése után egy kétségbeesett próbálkozással újra egy külföldi mestert hoztak a magyar kispadra Erwin Koeman személyében, akit nemsoká Várhidi Péter váltott. Csakúgy, mint az esős berni finálé. Bizony-bizony, ő volt a berni csoda szülőatyja. Mivel a magyar futball a 20. század első felében a technikai képzettségre épített, ezért alakult ki hazánkban a kombinatív játékra való hajlam, ezzel megalapozva a magyar futballkultúrát. 5. világbajnokság, döntő - 1954. július 4. : NSZK–Magyarország 3:2 (2:2). 2013/14-ben 184 volt a légiósok száma, így csak minimálisan emelkedett. Az első válogatott mérkőzést 1902. október 12-én játszottuk (Ausztria-Magyarország 5:0), viszont az első nemzetközi sikerre 10 évet kellett várnunk, hiszen 1912 nyarán sikerült kvalifikálni magunkat az első olimpiára, ahol vigaszdíjat szerzett a magyar csapat.
A kezdetektől a csúcsig. Egységes játékstílust kell kialakítani, hiszen amíg az egyik csapat az olasz, a másik a német, a harmadik spanyol stílust képviseli, addig nem beszélhetünk egységes labdarúgásról, és káosz lesz a válogatott. Tehetségközpontokat alapított: minden megyében 1, Budapesten 2 ilyen központot hozott létre. Köztudott, hogy a magyar futball csillaga az 1950-es években ragyogott a legfényesebben, aztán néhány évig még meg-meg csillogtatta fénypompáját, de évtizedek óta már csak hullócsillagról beszélhetünk. Az ellenfél támadásainak megtörésén serénykedő, vöröses szőke haja miatt pfalzi nyelven "de Rodnak" becézett (el)takarítóember, Werner Liebrich intézett el a csoportfázisban, még nem gyógyult fel csúnya bokasérüléséből. Ezt követően elérkezett a légiósok ideje. A mai labdarúgásban is előszeretettel alkalmaznak false nine típusú csatárokat. Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításba torkolló, csodálatos mérkőzésen. A probléma pedig az, hogy mindenki csak kíván, és várja a csodát azóta is. Szövetségi kapitány: Sepp Herberger. Az utánpótlás válogatottjaink jól látható eredményeket érnek el nemzetközi porondon, hiszen az U20-as csapat 2016-ban VB-n jutott nyolcaddöntőbe, majd az U17-es csapat történelmet írva jutott túl első helyen az EB csoportjából. Kinevezték Bernd Strockot sportigazgatónak, aki megpróbálta meghonosítani a német futballkultúrát. Ne maradjon le egy eseményről sem! Mint tudjuk, a magyar válogatott abban az időben, ha nem is tartozott már a világfutball elitjei közé, azért mégiscsak részt vett az 1978-as, 1982-es, valamint az 1986-os világbajnokságon is, még ha a csoportból egyik alkalommal sem jutottak tovább.
A szövetség ráeszmélt, hogy a sikeres futballhoz kell egy profi szabályrendszer, illetve egy tudatos szervezeti rendszer. A 2016/17-es szezonban már csak 83 légióst alkalmaztak a csapatok, így az MLSZ mondhatjuk, hogy elérte a célját, hiszen egyre több lehetőséget kapnak a magyar fiatalok. 1954. július 4-én a magyar labdarúgás az 1938-as vb ezüstérem, az 1952-es olimpiai bajnoki cím, az 1953-as Európa Kupa győzelem után újabb sikert ért el, ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon - igaz, ezt a csapat és a közvélemény is kudarcként érte meg. Ugyanis amatőr viszonyok között él, s amatőr a szemlélete is, mint ahogy amatőr a magyar futball szervezete és szabályrendszere, mert az amatőrkorszakból vette át a modelleket.
Így könnyebben nyomonkövethető a játékosok fizikai állapota, fejlődése. De az igazi mámor csak ezután következett nagyjából 20 évvel, amikor a magyar válogatott először 1952-ben olimpiai aranyérmet ünnepelhetett, majd 1954-ben újra világbajnoki ezüstérmet szerzett. Az előző esztendőkben látványos és eredményes futballt játszott Sebes Gusztáv Aranycsapata, nem véletlenül ragadt rá e név. A 80-as években a magyar futball már haldoklott, hiszen habár szerepeltünk 1982-ben, illetve 1986-ban is világbajnokságon, de mindkét alkalommal a csoportkör jelentette a végállomást. A magyar válogatott a lengyelekkel találkozott volna, de ők úgy döntöttek, visszalépnek, mert teljesen esélytelennek érezték magukat velünk szemben. Neki elég a második hely is – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén! "Profi, profi – de csak a fizetése. Mint tudjuk az 1986-os VB volt az utolsó világesemény, amelyen a magyar válogatott részt vett. Az Aranycsapat titka.
Minden központnak egységesített edzésterve van, így a fiatalok azonos játékrendszerben tanulnak meg gondolkodni. A 16 csapatos utánpótlásbajnokságot 8 csapatosra csökkentette, ezáltal nagyobb versenyhelyzet alakul ki, hiszen a legjobb játékosok kevesebb csapatba tömörülnek. A stadionok adottak, a futball infrastruktúránk fejlődik, a szabályrendszerünk alakulóban van, de az edzőképzésben is fel kell nőnünk az elithez, hogy újra fényesen ragyogjon a magyar csillag. Dárdai sajnos nem maradhatott, így Bernd Storckot ajánlotta be a szövetségnél, hogy vegye át a helyét, aki véghezvitte a várva várt futballcsodát, hiszen kivezette a magyar csapatot az EB-re. A világbajnokságon szereplő magyar válogatott kerete: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*. Klubunk három játékosa is pályára lépett a döntőben. A döntőben klubunk, akkori nevén Bp. Arról a futballstílusról beszélünk, amely manapság a spanyol és a holland labdarúgás védjegye, illetve amelyet egy kicsit átformálva a legnagyobb klubok próbálnak meghonosítani. Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre: Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk. A csapat modern felszerelésére (lásd Adidas-cipők), nyugalmas szállására, az időjárásra, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. De a magyar fiúk így is legyűrték az előző világbajnokság két legjobbját, a majdnem győztes Brazíliát (4-2), és a tényleges győztes Uruguayt (4-2).
Majd következtek a 70-es évek, amikor még 1972-ben nyertünk egy olimpiai ezüstérmet, illetve játszottunk egy EB elődöntőt, de azután a magyar futball fokozatosan veszítette el az addig bérelt helyét a világ futballtérképén. 2011/12-ben 191 idegenlégiós játszott az NB1-ben, ami 11, 9 játékos csapatonként. "1952-ig senki sem törődött azzal, hogy van-e hol laknunk, rendezettek-e az életkörülményeink. Storck létrehozta az utánpótlásban azt a rendszert, amely előtte hiányzott.