A csipkebogyó jelenítette meg az istenfát. A hagyományos adventi koszorú elkészítésének folyamatát Molnár V. József néplélekkutató szavai alapján írja le a csillagművéspot oldal. Az adventi koszorún összesen négy gyertya áll, amely az adventi időszak négy hetét jelképezi. A jelenlegi nehéz időszakban a hívők feladata is az, hogy legyenek Isten emberei és legyenek emberségesek. Az adventi gyertyák színe, de még a száma sem mindig azonos. A negyedik gyertya a negyedik vasárnapon pedig emlékeztessen minket arra, hogy a szeretet az a szellemi minőség, ami az összes létezővel olyan mélyen és felelősségteljesen összefűz, hogy képesek lehetünk ennek tudatában meghaladni saját határainkat és egynek érezhetjük magunkat a létezés örök áramlatával. Nagyon fontos, hogy a gyertyákat biztonságosan helyezzük el, hogy megelőzzük a lakástüzeket.
Adventi gyertya színei és jelentése összeállításunkból kiderül. Az 1950-es évektől kezdődően Európában már általános szokássá vált egy-egy gyertyát gyújtani az adventi koszorún a karácsony előtti négy vasárnapon. A zöld ágak az életet és a reményt hirdetik, míg a gyertyák fényességet és hitet adnak az embereknek". "Ezen a vasárnapon szólhat az orgona (ahol pedig az adventi időben orgonával kísérték az éneket, most valamivel ünnepélyesebben szólhat), és az oltárt is virágokkal díszíthetik. A legnépszerűbb színek a bordó, az arany, a barna, az ezüst. Ezeket a gyertyákat gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.
Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott: De hát mi történt? A gyertyák színei a katolikusoknál általában megegyeznek az adventi időszak liturgikus színeivel. A harmadik, fehér ruhás fénylény aktívvá teszi az emberek szívébe töltött szeretetet, míg a negyedik, lila ruhás angyal a békesség dallamát hozza el az emberek közé. Eredetileg az advent az előbbiekről szólt, erre adatott, még akkor is, ha ma már leginkább nyüzsgünk az évnek ebben az időszakában. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a). Aranyvasárnap azonban a bűnbánaté, ekkor mossuk tisztára a lelkünket az ünnep előtt. Ekkor a szellemi bölcsesség megszerzése és megtartása a legfontosabb. Az adventi gyertyák hagyományos színei a római katolikus liturgia szerint a lila és a rózsaszín, mert ez az időszak a várakozás és az öröm mellett a böjt és a bűnbánat időszaka is, amit a katolikus liturgiában lila színnel jelölnek.
Így az adventi angyalok gyertyái is azonos színűek: az elsőé kék, a másodiké piros, a harmadiké fehér vagy arany, a negyediké pedig lila. Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival. Szentestén természetesen tartunk istentiszteletet, éppen úgy, mint karácsony mindkét napján. Ez az Adventi naptár alapja. Ezt a fényt idézik meg a sorban, a Nap napjain, azaz vasárnaponként (vagy előző este) meggyújtandó gyertyák az adventi koszorún is. A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de böjti időszakot tart már november 14-től.
Minden gyertya egy fogalmat szimbolizál, valamint a katolikus szimbolika alapján egy-egy személyre vagy közösségre is utal. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre. A kör és a kereszt az Öl, az Ige, és Isten hármasa. A koszorú jelentése. Ebből az időszakból ered a varázskör gondolata: fenyőágakból, vagy szalmából, fűzfa-vesszőből koszorút fontak, és ezt vörös és aranyszínű szalagokkal díszítették fel. Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Cserháti Sándor, a Szegedi Evangélikus Gyülekezet lelkésze. Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek. Manapság magától értetődő, hogy karácsony közeledtével adventi koszorút készítünk vagy vásárolunk és az ünnepre hangolódás jegyében hetente meggyújtunk egy adventi gyertyát. Fotós: Maren Winter.