Részletek a blogomon: Népszerű idézetek. Nagyon sok beidézett szöveg van, melyekkel közel hozza a kort és az általa leírtakat. Jenő pápa eltörölte, így egyszerűbbé vált a hitelfelvétel és a birtokok értékesítése is.
A földbirtok használatért adott hitel volt a vif-gage. Több kultúra határán élt, és folyamatosan mentek is a harcok a birtoklásáért. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Béla magyar király (1172 – 1196) 10 ezer aranyat küldött nekik, II Henrik angol király pedig 30 ezer ezüstöt.
Henrik angol király (1422 – 1461) például 1500 lovagot toborzott, akiknek ellátást és zsoldot ígért, ha egy évre vele mennek a Szentföldre és maradéktalanul betartják parancsait. Egyesek például a kastélyukat zálogosították el, mások az egyháznak adományozták földbirtokaikat, amely arra tett ígéretet, hogy cserében – bizonyos időnként – pénzt utalnak a tulajdonosnak. Aki szereti a történelmet, bátran forgassa, nem kell félni, hogy unalmas. A szerencsés megtaláló attól tartott, hogy a leletet ellopják vagy a tengeráramlatok miatt a homok újra beborítja, ezért magával vitte a kardot. Félholtan vonszolták el egy falusi házig. Ebbe a sorba illeszkedik Az Elátkozott torony is, amelyben Akkó eleste a központi téma a XIII. Ezek a rendeletek pedig azt eredményezték, hogy aki ügyesen lavírozott, az könnyedén megúszhatta a kölcsönvett pénzek visszafizetését. Az európai uralkodók, valamint a pápák már célzottan adóztatták az embereket, hogy mielőbb megindítsák a harmadik keresztes hadjáratot, és visszaszerezzék a Szaladin által elfoglalt területeket, beleértve Jeruzsálemet is. Az Elátkozott toronyban Roger Crowley eleven mesélőkedvvel számol be a mamelukok bősz támadásáról, akik a dzsihád lázában égve képzett árkászok csapataival és óriási katapultokkal felszerelkezve indultak Akkó falai ellen, hogy minden korábbinál hevesebb lövedékzáport zúdítsanak rájuk. Az Izraeli Régészeti Hatóság laboratóriumában a restaurátorok megtisztítják, majd a régészek megvizsgálják a kardot, amely később a nagyközönség elé kerülhet. Akkó védelme kritikus fontossággal bírt Outremer ("Tengerentúl") fennmaradása szempontjából, ahogyan a franciák nevezték az első keresztes hadjárat során a palesztin, libanoni és szír partokon alapított fejedelemségeket.
Az amatőr búvár kőből és vasból készült horgonyokat, cserépdarabokat és egy kagylókkal és tengeri üledékkel körbenőtt, lenyűgöző szépségű kardot talált, amelynek pengéje mintegy egy méter hosszú, markolata pedig körülbelül 30 centiméteres. És pont ezért volt sikeres a muszlim sereg, mert egy uralkodó irányította a dolgokat. A város története, kinézete, a háborúk. A 12 század közepéig a templomosok is pénzelték a maguk módján a hadjáratot. A szultán volt az, akinek sikerült az egymással rivalizáló arab államokat összefogni, és miután egyesítette Egyiptomot és Szíriát, sikeresen vette föl a harcot a keresztény Jeruzsálemi Királysággal, és nagy területeket foglalt vissza.
Aztán a 13. század közepén már a hitelezők is keményebb érdekérvényesítésbe kezdtek, és csak akkor kölcsönöztek, ha a szerződésbe belefoglalták, hogy a kölcsönkérőre nem vonatkoznak a pápa és a francia király által hozott rendeletek. Évről évre fokozatos csökkentette a területeiket rajtaütésekkel, és halála előtt már csak alig maradt pár város és erőd a keresztesek kezén, így az utódjainak nem volt nehéz dolga befejezni. A legnagyobb hitelezők a dél-franciaországi kereskedők voltak, akik a 13. század végére Európa-szerte és a Szentföldön is jelen voltak. Forrás: Zacour, N. P. ; Hazard, H. W. (ed. ) Jenő pápa (1100 és 1153 között élt) és III. Ez a konstrukció azonban némi kockázatot is jelentett. Lajos évi 300 ezres költséggel vágott neki a küldetésnek. Azonban nagyon nehéz kutatni, mert a tengerfenéki homok mozgásától függően hol felbukkannak, hol pedig eltűnnek a tengerbe esett tárgyak. Ha egy földesúr úgy döntött, hogy részt vesz a keresztes hadjáraton, akkor ez a döntése gyakorta hűbéreseire is vonatkozott, ha akarták, ha nem.
Dan Jones: A keresztesek 84% ·. Henrik kíséretében így a keresztesek mellett zsoldosok is voltak. Azonban 88 év keresztes uralom után 1187. július 3-án a muzulmánok ismét elfoglalták Jeruzsálemet, négy hónappal azután, hogy a hattíni csatában III. Olyannyira értékessé vált a keresztesek szemében, hogy amikor Gervais de Bazoches keresztes nagyurat, Galilea hercegét négy évvel később foglyul ejtették egy rajtaütés, során, és Damaszkusz uralkodója megüzente, hogy hajlandó lenne kicserélni a foglyot Akkóért, a parton lejjebb található Haifáért, illetve a Galileai-tónál fekvő Tibériásért, Balduin inkább veszni hagyta a vitéz keresztest. Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
Crowley elmeséli az előzményeket, a konkrét csatát és hangsúlyozza Akkó elestének a jelentőségét. Mivel az akkor kialakított, ezt elfogadtató eszmerendszer hatására, egy szent ügy érdekében, sokan szerettek volna cselekedni, és muszlimoktól visszaszerezni. Az alcím, az Akkó eleste és a keresztes háborúk vége, ami tényleg lefedi, miről mesélt most Crowley. Richárd maga így fogalmazott: "Jeruzsálem kulcsát Egyiptomban leljük. " A város impozáns bástyáit és vastag kőfalait mintegy tízezer harcos védte. Ám 1291 tavaszán Akkót ostrom alá vette az irdatlan mameluk sereg. Míg a körültekintő zarándokok jól felkészülve indultak útnak, megfelelő mennyiségű pénzt vittek magukkal, vagy saját vagyonukból állták a hosszú út kiadásait, addig mások rafinált eszközöket is igénybe vettek. Az európai uralkodók körében pedig szokássá vált adományokkal segíteni a Templomosokat és az Ispotályosokat. Án, mikor a muszlimok behatoltak Akkó városába. A lelet átadásáért pedig átvehette a kiváló állampolgárnak járó elismerő oklevelet. Európában 1188-ban megjelent a Szaladin-tized, amely gyakorlatilag fedezte a harmadik keresztes hadjárat költségeinek jelentős részét. Amikor a pápa a clermonti zsinaton meghirdette a keresztes hadjáratot, azzal is tisztában volt, hogy ehhez rengeteg pénzre lesz szükség. A francia Lajos innen indította a keresztes háborúját, és a mongolok térnyerésekor e városnak kellett a menekültek rohamát is kiállnia. A csapdába ejtett, körülzárt és derékig a sáros vízben vánszorgó sereg végül szégyenszemre megadta magát.
A gazdagabbak számára fontos volt, hogy megfelelő számú kísérettel induljanak útnak. Az Elátkozott torony 25 csillagozás. Lajos francia királynak például egy teljes hajónyi kincse veszett oda, amelyet Franciaországból szállítottak volna a Szentföldre. Ez a felfogás fél évszázadon át általánosan elterjedt maradt. A másik forma a mortgage (jelzáloghitel) volt. Van színes fotó melléklet, és helyenként a szövegben is találunk ceruzarajzos illusztrációkat, melyek szintén segítik a megértést. Egy kép önmagában helyreteszi azt, amit a fél oldal szöveg nem feltétlenül. Becslések szerint egy 25 ezer fős középkori hadnak naponta több mint 40. Az Atlit városban élő Slomi Katzin múlt szombaton az öbölben búvárkodott, amikor a tenger mélyén régiségeket vett észre, amelyek a hullámok és áramlatok hatására előbukkantak a homok alól. A kereszteseknek és a zarándokoknak maguknak kellett ehhez előteremteniük a pénzt. Orbánhoz fordult segítségért, mert vissza akarta szerezni a manzikerti csatában elvesztett területeket, és meg akarta állítani a muzulmán terjeszkedést, de egyedül erre nem volt képes. Most Bizánc eleste, Velence fénykora, a keresztény-török tengeri vetélkedés, a portugál gyarmatbirodalom kiépülése után ismét a levantei vizekre evezünk.
Ami viszont Akkó, az itt maximálisan megjelenik. Kicsit becsapósnak is érzem a címet, mert nem csak az Elátkozott toronyról szól, az mindössze egy nagyon csekély része a cselekménynek. Az Izraeli Régészeti Hatóság elmondta, a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11. és 14. század között is kikötőként szolgálhatott. Akik régebb óta követik a blogomat tudják, hogy mennyire rajongók Crowley műveiért. Ő azért akart Bizáncnak segíteni, mert szerette volna újraegyesíteni a görögkeleti (bizánci) egyházat a római katolikus egyházzal.
Később felhívta az IAA bűnténymegelőzési egységét és beszámolt a tárgyról. A puskapor kora előtt ezek a hadigépek számítottak a legerősebb tüzérségi fegyvernek. Akkor is és később is voltak olyanok, akik szívesen utaztak volna a Szentföldre, azonban ezt nem tudták finanszírozni. Később több állam adókat vetett ki, hogy így segítse anyagilag a Szentföldön harcolókat. Csak azért vontam le egy fél csillagot, mert valahogy maga a téma, azaz Akkó ostroma talán nem volt akkora mértékű, mint a korábbiak (pl. Richárd király többféle hitelt is felvett, ám ezeket gyakran elfelejtette visszafizetni. Ez a sok infó szükséges is, hisz így áll össze a kép, ennek segítségével érthetjük meg a Szentföld visszaszerzésének utolsó keresztes próbálkozását. Crowley lenyűgöző stílusban, könnyed, olvasmányos, mindenki számára érthető módon mutatja be az eseményeket. Mivel ezt elég nehéz volt betartani, idővel fontos lett a bűnbocsánat, amit az eltérő vagyoni helyzetű emberek más és más módon igyekeztek megszerezni. Egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn. A mameluk sereg igen alaposan kiépítette a hadtápvonalait, ám maguk is tudták, hogy ha az ostrom elhúzódik, a kérlelhetetlen számok mindinkább ellenük dolgoznak. Magam részéről már alig várom, hogy Crowley következő remekművét olvashassam. Jeruzsálem 1244-ben elesett, s a szentföldi keresztesek kétszáz esztendei háborúskodás után egyetlen valamirevaló erősségben húzhatták meg magukat: Akkóban.
A mezőgazdasági termelés egyre intenzívebbé vált, bővült a mennyiség, és ennek eredményeként növekedett a kontinens népessége is. 18 hónapba telt, mire a sereg nagy nehezen bevette a Kairótól 160 km-re északra fekvő Damiettát. Erre több lehetőség is volt. Crowley komoly szaktekintély, ezt ezzel a kötettel is bizonyítja. Sokan úgy vélték, hogy ha a kereszt alatt vonulva mennek a Szentföldre és ott harcolnak, akkor Isten megbocsátja bűneiket. Vár, fegyverek és még számos más "kellék" illusztrációja lelhető fel a kötet lapjain. A most talált kard is ezek egyike. Ott voltak a harcos lovagrendek; köztük a Templomosok és az Ispotályosok, meg még pár más rend, aztán ott voltak a velenceik és genovaik; akik inkább egymással versengtek, a Jeruzsálemi Királyság királya; úgy, hogy akkor már Jeruzsálém 100 éve a muszlimok keze alaltt volt, és még több csoport.
Rázsó Gyula: A lovagkor csatái 89% ·. A keresztényeknek nem sok esélye volt a muszlim sereg rettentő túlerejével szemben. Ince pápa (1160 – 1216) pedig még ennél is tovább ment amikor kijelentette, hogy a kereszteseknek sosem kell kamatot fizetniük. Olvasmányos történelem tudomány. Így tett ebben a kötetben is. Az utánpótlási vonalak túlságosan hosszúak voltak, a támogatás nagyon is szórványos, s a szentföldi kereszténység belső megosztottsága önmagában is lehetetlenné tette, hogy életképes stratégiákat dolgozzanak ki, és tartós hadsereget állítsanak fel. A tenger mélyén találták meg egy keresztes lovag 900 éves kardját.