S elátkozott had nyöszörög. Palkó Gábor ezután áttekinti a romantikus költőknek és a romantika tudományos értelmezőinek a témáról alkotott koncepcióit, főleg angol és német nyelvterületről. A hang tehát a Téli éjszakában is fontos elem, de nem emberi eredetű, nem lokalizálható, és nincs is feltétlenül jelen ("csengés emléke száll"). Ezernyi éve így csinálja... Rendelteték, hogy dalba sírja. Viszont ez nem lehetséges: a titok lehet az élet, a minden stb. Álmodom egy nőről, akit nem ismerek, Forró és különös, áldott, nagy Látomás, Aki sohasem egy s aki sohase más, Aki engem megért, aki engem szeret. Van itt nyikorgó lépcső, önmagát bekapcsoló hi-fi berendezés, megmagyarázhatatlan sms-ek és lábnyomok – klasszikus paráztatás. Okos, józan emberek. Akkor sincsen vége 147. Ez a nap már rég' az én napom, Ez a bánat régi, régi kincsem, Nem a bűnbánásra alkalom, De örök […] Olvass tovább. Mint H. Nagy bemutatja, a kortársak kezdetben allegóriaként olvasták a költeményt – a fehér asszonyt például Lédával, illetve Erzsébet királynéval azonosították. S száraz karó a két karom már, Uram, nézz végig rajtam. Romlást hozó, csodás igazság. Ady Endre: A vár fehér asszonya.
Nem mehetek hozzád 62. Óriási pozitívum, hogy a moziban csak felirattal vetítették ezt a filmet. Óh, én tudom, hogy gyönge szómban. Tükre a szemed, Mert engem nézett. Ezzel szemben a vers végén az az állítás hangzik el, hogy e motívumok lényegében azonosak egymással, így kölcsönösen felcserélhetőek egymással. Az Ady-vers értelmezése szerintem nagyon érdekes, de amit a szerző Szabó Lőrinc költeményéről mond, azt, bevallom, nem értem. Elfogyni az ölelésben 97. Ima Baál Istenhez 33. Mindezek mellett ez egy allegorikus film, és a fináléja is erősebb lábakon áll, ha nem a konkrét történet, hanem az allegória felől nézzük. Uram, háboruból jövök én, Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke. A. E. "Lelkem szabad.
Nincs megfejthető értelme, nem derül ki, miért kellene futnia, aki hallja a hangot. Ez volt az a poéma, amin keresztül Horváth János nagyszerű tanulmányában bemutatta Ady szimbolikus nyelvének működését, illetve amiben olyan lenyűgöző világossággal magyarázta el, mi is az a szimbólum. De várd, De akard a végső rabságot, Minden élet s öröm tetejét: A türelmet, Akarom, Üzenem. Ezt a munkát Ady verseinek különböző aspektusaiban végzik el, pl. Jöjjön Ady Endre: Egyedül a tengerrel verse. A poézis és remény, Fű, fa, virág költemény. Az asszony jussa 89. Jellegzetes témái (a nagyváros, az ambivalens szerelem, a megrendült istenhit) és költészetének legfőbb poétikai újítása, a szimbolikus képalkotás olyan elemek, amelyek miatt a modernséghez köthető. Ady Endre: Egy kevésnyi jóságért. Kegyetlenül lezárom.
A kép elemeit nem lehet dekódolni, az egész inkább egyben sejtet, sugall valami közvetlenül nem kimondható tartalmat. Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul. S mit e földön nézni. A végső megoldás nem szájbarágós, ám nem lehet azzal vádolni, hogy a sötétben hagyja a nézőt, mert megadja a válaszokat ezekre a kérdésekre.
A szimbolikus látás és nyelv összefügg a szubjektív perspektíva kitüntetettségével, a szimbólum akár a külsőt és a belsőt azonosítja, akár a belső tartalmat és az azt kimondó hangot. A két szemem, ugye, milyen nagy? Budapest, Terézváros, 1919. jan. 27. Álmodik-e, álma még maradt? Kérleltem egy tavaszi éjszakán; Mikor a vágyam utolszor megáradt. A szöveg széttagolódik különálló egységekre, amiknek semmi közük egymáshoz, a lét nagy kérdésének feltevéséhez semmivel nem járulnak hozzá a leírások, a nyelv metaforikus / retorikai potenciálját nem hasznosítják. Egy rég'nem érzett fájdalom Imára szólit engemet, Hisz' örömtől imádkoznom Oly régen-régen nem lehet. S mert engem szeretsz: Te vagy az Asszony, Te vagy a legszebb. Virágporos, tüzes, szent szárnyát. A könnyek asszonya 22.
Miért fényképezett Owen Bethre hasonlító nőket? Meg akarlak tartani 36. A hozzájárulásomat az Antikvá ügyfélszolgálati elérhetőségéhez címzett nyilatkozattal bármikor visszavonhatom. Az első úgy jár el, hogy Ady nem-lírai szövegeit használja fel a versek értelmezésére, mintha a kettő között nem lenne semmiféle különbség. Illusztrátorok: - Borsos Miklós.
De szomjunk enyhíteni gyűlnek. Ady Endre: A hajnalok madara. Az értelmezés konklúziója persze érthető, de ha elfogadjuk Horváth János koncepcióját, ami szerint a kép azért szimbólum, mert puszta sejtetés, sugalmazás, és nem lefordítható, nem értelmezhető más nyelvi kontextusban, akkor kérdés, hogy indokolt-e olyan aprólékos jelentéseket keresni a versben, mint a tanulmány szerzője. Mind a két verset kérdések tagolják és keretezik, de Babitsnál egy általános létfilozófiai kérdésről van szó, Adynál viszont egy konkrét helyzetről, létszituációról, ami mintha valamilyen büntetés következménye volna. Ady Endre: Vajon milyennek láttál? Szerelem és ravatal 151. A szerelmesek Holdja 85.
Ez a népiesség áthatja a líráját, viszont a kuruc-versek azért válnak ki ebből a poétikából, mert itt az archaizálás jelzett, tudatos, reflexív, nem valamiféle természetes összetartozás hordozója. H. Nagy Péter tanulmánya érdekes, de egy kicsit sokat fog egyszerre, a szerkezete nekem egy kicsit ziláltnak tűnik. S egy tavaszon én valakire vártam. Ady Endre: A mese meghalt. H. Nagy másik példája Lőrincz Csongor már említett intertextuális elemzése. Héja-nász az avaron 45. Vallomás a szerelemről 138. A hang, annak hallása és az érzelem a romantikában szoros kapcsolatban van, illetve a hangszer közvetít a természet és az én között, illetve a befogadó és az alkotó között, tehát egyfajta abszolút jelenlét jellemzi. Már a cím és alcím kettőse is sajátos keretet alkot: a vers egyszerre lehet a síp hangja és a megszólaló én beszéde, a kettő nem feltétlenül azonos egymással, ráadásul az alcím eleve egy szerepet szólaltat meg, ami nem a szerzői én, aki paratextuális pozícióból megnevezi őt, és aki befogadóként értheti a síp sírásaként a megszólaltatott én beszédét. Madara, mit akarsz te tőlem? A tanulmány érdekes és tanulságos, továbbá nagyon alapos, bár elég komoly erőfeszítést igényel a végigolvasása. Bihar vezér földjén 64. A kísértetjárta ház pedig, amelyet Beth minden fájdalom és önmarcangolás ellenére képtelen elhagyni, maga a fel nem dolgozott gyásztól gyötört emberi lélek. Emiatt tehát valóban van rokonság József Attila világával, de szerintem ennek ellenére nem igazán meggyőző a tézis, miszerint ilyen szoros, "egymást olvasó" kapcsolat lenne a két vers között.
És mégis megvártalak 132.