A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, illetve a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Ezeket az időtartamokat bele kell számítani a végkielégítésre jogosító időbe. Az emelt összegű végkielégítés feltüntetésre kerül a munkavállaló részére kiadott igazoláson is. Munkaszerződésben, kollektív szerződésben ezektől a szabályoktól a felek eltérhetnek, azonban csak a munkavállaló előnyére a végkielégítés tekintetében. A munkaviszonyban töltött idő határozza meg a végkielégítés mértékét is, amely a munkaviszony időtartamától függően lépcsőzetesen emelkedik. Mikor nem jár végkielégítés? Felmondási idő nélkül álláskeresési lehetőségeik is igen korlátozottak, továbbá az elbocsátott dolgozók egy jelentős része várhatóan hónapokig nem tudja majd gyakorolni a hivatását, így csorbul a foglalkozás szabad megválasztásához való joguk. Végkielégítés után mikor lehet dolgozni. Ez a felállás a dolgozó szempontjait szemernyit sem veszi figyelembe, miközben kifejezetten megtorló jellegű" - hangsúlyozza a TASZ. Mint az a TASZ csütörtöki közleményében olvasható, a szervezet is elfogadhatónak tartja bizonyos körülmények között, hogy járványhelyzetben az egészségügyi dolgozók csak védőoltással tarthassák meg az állásukat. A jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát. Ezzel együtt a TASZ levélben fordult az AB-hoz, mert a jogvédők álláspontja szerint az oltatlan dolgozók elbocsátásának módja alkotmányos aggályokat vet fel. Nem jogosult végkielégítésre a munkavállaló akkor sem, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Magyarán az AB hamarosan döntést hozhat arról, hogy a szóban forgó rendelet valóban megfeleltethető-e az alaptörvényben foglaltaknak. Ezt azzal indokolják, hogy "a betegek biztonságos ellátása érdekében a jelenlegi körülmények között szükséges és arányos ez a korlátozás". A közelmúltban az Alkotmánybíróság (AB) befogadta azt az indítványt, amely az egészségügyi dolgozók koronavírus elleni kötelező védőoltását előíró rendeletet támadja. "Az, hogy a szabályozás még a végkielégítésüktől is megfosztja ezeket a dolgozókat, vagyis elvonja tőlük azt a pénzösszeget is, amely az állásuk elvesztéséből adódó anyagi bizonytalanságot lenne hivatott kompenzálni, aránytalanná teszi a korlátozást, ami miatt a szabály alaptörvény-ellenes. Mikor jár végkielégítés. A végkielégítésre jogosító idő. Emelt végkielégítés.
Ilyenkor a munkaviszony helyett a dolgozó közszolgálati jogviszonyban folytatja a munkáját. Így például nem kell végkielégítést fizetni, ha a munkavállaló él felmondással. A végkielégítés alapvető feltételei. Akkor sem jár a végkielégítés, ha a felek bármelyike azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt.
A végkielégítés feltétele, hogy a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló munkaviszonya legalább 3 évig fennáll. Másrészt végkielégítést sem kaphat, mert annak kifizetését kifejezetten tiltja a vonatkozó jogszabály. Ugyanez vonatkozik a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett, 3 hónapot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságra is. A végkielégítés egyik leggyakrabban előforduló esete, ha a munkaviszony a munkáltató felmondása útján szűnik meg. Mikor nem jár végkielégítés la. Ide tartozik például, ha a munkáltató cég végelszámolás vagy felszámolás útján szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Ilyen lehet például, ha a dolgozó 30 napot meghaladóan folyamatosan táppénzen volt, amely idő tehát nem kerül beszámításra a végkielégítésre jogosító időtartamba. A beadvány két kritikus problémára hívja fel a figyelmet. "Összességében elmondható, hogy a jogalkotó a lehető legsúlyosabb csapást méri a be nem oltott dolgozókra, amit a munkajog eszközeivel mérhet" - fogalmaz a szervezet közleménye. Immár bármely munkáltató kötelezővé teheti az oltást.
Amennyiben a munkavállaló rendkívüli felmondással szünteti meg munkaviszonyát, úgy jár végkielégítés a munkavállaló számára, ugyanannyi, mintha a munkáltató szüntette volna meg rendes felmondással a munkaviszonyt. A végkielégítés kifizetése a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb járandóságok kiadásával egyidejűleg esedékes. Az ügynek külön aktualitást ad, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen csütörtök délelőtt jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében jogot kapnak a magyarországi cégek és vállalkozások, hogy alkalmazottaik számára a munkavégzés feltételéül szabják meg a COVID-19 elleni védőoltás felvételét. Arról a lehetőségről, hogy az Alkotmánybíróság esetleg alaptörvény-ellenesnek minősítheti vizsgálatai során az oltást kötelezővé tevő rendeletet, úgy fogalmazott, hogy egyrészt az AB döntéseit tiszteletben kell tartani, másrészt szükség esetén az országgyűlés mint alkotmányozó hatalom módosíthatja is az alkotmányt, amennyiben nem ért egyet az AB döntésével. A TASZ szerint az Alkotmánybíróságnak mindezen szempontokat is figyelembe kell vennie, amikor az oltás elutasítását követő szankció arányosságát vizsgálja. TASZ: az oltatlan dolgozóknak is jár végkielégítés. A végkielégítés mértéke: - legalább három év esetén: egyhavi; - legalább öt év esetén: kéthavi; - legalább tíz év esetén: háromhavi; - legalább tizenöt év esetén: négyhavi; - legalább húsz év esetén: öthavi; - legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. Az oltás elutasításának következményei ugyanis a TASZ szerint nem korlátozódnak a munkaviszony puszta megszüntetésére.
Törvény a Munka Törvénykönyvéről. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltatót olyan szervezet veszi át, amely a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alá tartozik. A miniszter azt is elmondta, az állami fenntartású intézményeknél az állam mint munkáltató biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. Mikor nem jár végkielégítés tv. Természetesen a felmondás indokolásának valóságát a dolgozó munkaügyi perben vitássá teheti. Végkielégítésre jogosult a munkavállaló abban az esetben is, ha a munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltatót olyan szervezet veszi át, amelyre nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve. A munkaviszony megszűnésének egyik következménye lehet, hogy végkielégítést kell fizetni a távozó munkavállalónak. Vonatkozó jogszabály: 1992. évi XXII.