Az új Munka törvénykönyve (2012. évi) 2012. július 1. napjával lépett hatályba, s jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Végezetül 2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv, mely számos vonatkozásban immár a munkajog területén is alkalmazandó. Ezen szabályok egy részétől ráadásul kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették. A jogszabály módosítására irányuló javaslatok ennek megfelelően mind a szabályozási logikát, mind pedig az egyéni, valamint a kollektív jogok rendszerét érintik. Ebből az is következik, hogy számos alapvető jelentőségű szabálytól a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés bármilyen módon eltérhet. Hez képest módosultak. Ezen karok olyan kötelező tagsággal rendelkező köztestületek, melyek az állami szférában dolgozó "munkavállalókat" fogják össze, s a szakszervezeteknek jelentős konkurenciát teremtenek.
A nemzetközi jog puszta betűjén túlmenően a szabályozás szellemének is meg kell felelni. Olyan dogmatikai alapot kíván létrehozni, amely alkalmas a továbbfejlesztésre, a későbbiekben formálódó bírói gyakorlat szintetizált bemutatására és az EU vonatkozó bírósági ítéleteinek a magyar munkajogi intézményekhez rendelt tematikus feldolgozására is. Karok létrehozásáról is a jogalkotó. A Munka törvénykönyve hatásvizsgálatát kutató pillér azt vizsgálta, hogy milyen hatásokat gyakorolt az új szabályozás a munka világára. A Kúriához hasonlóan a kutatás is szükségesnek látja a munkáltatók jogkövető magatartásának érdekeltségét növelni. A kártérítési felelősség szabályai szintén a hátrányos változások sorát gyarapítják. A törvény azonban nem előzmény nélkül jelent meg a jogi szabályozásban.
Szükséges ezen túlmenően a munkaidő-pihenőidő szabályainak változtatása is. Ezen túlmenően átlagkereset helyett már un. A munkavégzés helyének a kivétele a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közül ugyanis számos problémát felvet. Kiemelten fontosnak tartjuk a tisztségviselők, üzemi tanács tagjainak védelmére vonatkozó szabályozás kiterjesztését, valamint az érdemi munkát lehetővé tevő munkaidő-kedvezmény biztosítását is. Az oktatási tananyag az új Mt. Egyrészt megváltozott a szabályozás koncepciója.
Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni. Távolléti díjjal számol, illetve hátrányosan változtatja meg a bérpótlékok szabályait. Az egyes leckékhez tartozó önellenőrző kérdések elsősorban az új rendelkezések készségszintű elsajátítását kizárólag a tesztet kitöltő személy számára igazolják. A munkavállalókat képviselő érdekképviseletként azonban kötelessége rámutatni azon szabályozási anomáliákra, melyek indokolatlanul szűkítik az egyéni, illetve kollektív jogokat, illetve érvényesítésüket akadályozzák. Míg a jogalkotó a munkavállaló kártérítési felelősségét kiszélesíti, addig a munkáltató felelősségét kimentési lehetőségek sorával enyhíti. A törvény mellőzi annak deklarálását, hogy a munkavállalónak a munkavégzésért munkabér jár, hiszen ez a múlté.
A munkavállalók ugyanis jogaikat sem tudják, merik érvényesíteni abban az esetben, amennyiben egy esetleges felmondás esetén a bíróság előtt sem kaphatnak sérelmeikre orvoslást.