Fagy s hó pöröl a cserfes levelekkel. Ez, hogy köpnéki a nyelvét, ha ilyet mond! Apám, az én szakállas zord apám. Egy ruhám maradt tiszta, fehér, azt ládába rejtve óvtam, széltől, sártól, hazugság fiától. Anyám rongylabdát készít. Verstanulmány apám síremlékéhez | ÉLET ÉS IRODALOM. Így utólag, a koncepciót végiggondolva, a kisgyermekes apukákról szóló verseket hiányolom ( Varró Dani, Lóci-versek pl. ) Ha nem lett volna soha nagyobb bajom! Az ekére, kapára, azt mondta, hogy csak így leszek. Szólt s elfulladt a szava -. A néni mákot önt rá, széttapogatja, felgöngyöli. Igazság adatott mindenkinek: a madárcsontú, vézna édesanyának, a vér szerinti apának, a gazdáknak, mert azok is csak emberek, és mindenkinek. Csak egy dolog keserítette meg ezt a néhány hetet. Durranás hallatszik, aztán puffanás.
Egy ötgyerekes anya nem fog zsidókat bújtatni. Egyszer a tehenek beóvakodtak a tilosba. Egy öregasszonynál voltam, tanyán. Egy köpenyes katona jött velünk szembe, s fagyott almát adott valamennyiünknek. Hogy ez pont olyan, mint hajdanán, s lehet még büszkébben mondja szád, én vagyok egykori kisbabád. Ragyog a mindenség 94% ·.
Akkor már a Török Flóris utca végén hajladozott. Az óra baktat, űzi az időt, kopog a kis lovacska benne: klik-klak. Február 2nd, 2022 |0. Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a "Megnézem a reklámot" gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ezért aztán időnkint hagytam, hogy nyerjen. Versek apának fiától «. A búcsúzásnál az öreg két forintot, az zony egy csomagot nyom a kezembe. A sorsnak, udvarolva, de titkos ok s más íly dolog.
Pedig ő alighanem nagyon szeretni akart bennünket. Mindig azt mondogatta, hogy nincs rossz tanuló, csak rossz tanító. Ha részeg, mindannyiunkat, anyámat is elveri. Szorult dühödt szagok. Ilyenkor mennek dolgozni a fegyvergyárba apámék. Az én apám vers se. Jégbordás a tegnap ólmos a reggel. A keze sem volt már szép – a nagyobb erek mellett immár a hajszálerek is átkéklettek rajta. Csúnya-vörös volt, ráncos. A ház háta mögött letettük a talicskát, s elfutottunk. Hogy lehet, hogy vannak. Az asztalnál három szovjet katona ül meg az apám. Tisztasága, mint tábornokok arany. Az ábrándkergetésben, eldobtam én az álmokat.
Időnként beszagolunk a konyhába. Maradhattam volna akár egész nyáron át, de hazamentem a nagymamámhoz, mert akárhogy kínáltak is, nem mertem annyit enni, amennyit szerettem volna. Két napja sütnek-főznek nálunk. Ott, igen, ott lakik a gazdám a sarokban! Írja Havas Katalin az antológia összeállítója. Mi fáj a holtnak, isten tudja azt. Az én apám vers pc. Reggel már kihánytam. Ember volt itt lent, magasztos lett. Az Apám kakasa népszerű költeményei elhitetik minden kisiskolással, hogy verset olvasni gyerekjáték!
Két bátyámmal utánaszöktem. Sokáig katonatisztként szolgálta a hazát, de izzig-vérig tanár volt. Egy percet, majd visszatompult. De az sincs, mert azt is esővízből csinálják. Szisz Róbert: Apám emléke (versek. Már azt is eldöntöttem magamban, hogy megkínálom a nénit is. Itt szeretnék teret engedni az álatala írt verseknek, melyeket lassan, fokozatosan igyekszem feltölteni. Mocskos zsiványtanya? Kért, vigyem el onnan, hadd lássa még a világot. 117. oldal, Jékely Zoltán: Apátlan éjszakák. Nagy kiabálással, bottal akartam kihajtani őket, de megvadultak, s vagy másfél órán át hajkurásztam őket a tanya körül, míg sikerült a szabályos legelőre terelnem.
A friss kutyapatak, öreg asszony, öreg kutyája, hátsó lábát feltartja, véleményét a ház falára így rója, kutyavilág, kutyaélet, jó ideig. Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn. Két pár cipője volt és két ruhája. Ha ijesztett a meredek, kezem megfogta. Ennek a kötetnek azért talán örülnének, mert a saját apjukat juttatná eszükbe, még ha nekik is vannak már csemetéik, akkor is. Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Kis türelmet... Az én apám vers en. Bejelentkezés. Mikor az élet menekül, haljak meg én is egyedül.
Cikkét és az online archívumot is. Remegett a lábam a fáradtságtól meg az izgalomtól. Gyönyörűek ezek a versek, s nyilván az arányokból is adódik, hogy a vége felé úgy érezzük: tartalmilag egyre jobban mélyülnek. A kapukat készítettem éppen, amikor a gazda odaszólt: – Ereggy, hányd ki a trágyát a lovak alól! Apám különbem sem szereti az esővizet, csak a szódát. Kérdezted, locsoltuk a szép lányokat, meg a csúnyákat is, mindegy volt, járt érte a hímes tojás, neked is jó, ingyen ihattad a vodkát, aztán bejártunk még vagy négy falut, bírtam, a te lábad hordtam, nagyok a léptek. A kisfiú halva született. Mi a szőlőbe óvakodtunk, s faltunk. Már-már túllépett a bicskán, de hirtelen megállt, a levegőbe bámult, visszafordult, s lehajolt. Újra megszöktünk anyám után Orosházára. Értelmesen beszélt, nem volt bolond. Sárkánnyal vívni, rézerdőt járni, bűvölő hangú sípot találni….
A nagynéném miniszterré választása után megint eljött az az asszony, akinek a gazdámat beárultam. A föld sem bírja sokáig, emlékszem, mondtad, az egér sem jár ugyanabba a lyukba.