Ami az árak alakulását illeti, Bross Péter jelezte, miközben az egész világon nő a természetes méz iránti kereslet, párhuzamosan csökken a méhcsaládok száma, valamint a méhészkedési kedv, ami nyilván azt eredményezi, hogy nő a méz világpiaci ára, ami az exportorientált országokba, amilyen Magyarország is, begyűrűzött, így a haza méz felvásárlási ára az elmúlt két évben jelentősen megnövekedett, egyes fajtáknál akár 40 százalékos áremelkedés is előfordult. Borítókép: Oláh Tibor / MTI). A Tolna megyei méhészek közül jó néhányan piacokra járnak értékesíteni, de a telephelyeiken is várják a vásárlókat. Tájékoztatása szerint ennek az az oka, hogy ismét rengeteg, megkérdőjelezhető minőségű kínai méz érkezett az unión keresztül a piacra, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hazai felvásárlási árakra. Nemrégen tetten értek egy hazai mézkereskedőt, aki facéliamézet küldött a boltok polcaira akácméz néven. A legtöbb élelmiszerhez hasonlóan a méz is sokat drágult az elmúlt hónapokban. A csaló 25 millió forintos büntetést kapott. 2020-ban az akácméz hivatalos felvásárlási ára 1400 forintról 2200-ra emelkedett, tavaly tovább kúszott felfelé.
Leverték a méz árát, és ami a Szerbiai Méh Szövetség által kialakított csomagolónál, is egyszerűen nem veszik, vagyis csak az akácot, semmi mást. Méhészek szerint a szélsőséges időjárással és a kockázatos döntésekkel ezentúl számolni kell. Kordován Miklós, méhész: "Ősszel a virágméz volt 3 euró, most adnak 2-2. Kordován Miklós évtizedek óta méhészettel foglalkozik. Minden nehézség ellenére jó évet zártak a megyei méhészek. Magyarországon megjelent a kínai méz, de az ukrán népszerűbb. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett.
Több helyen is megtalálható a méz a magyarkanizsai piacon. Sok múlik tehát a szülőkön is, hogy mit adnak a gyermekeiknek, tette hozzá a megyei elnök. Hazai kezdeményezésre az Európai Bizottság a közelmúltban a szabályozás felülvizsgálatát ígérte. Összességében is igaz, hogy a világon megemelkedett a természetes méz ára, ami Magyarországon az export és a forint gyengesége miatt fokozottan igaz, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. Kovács Attila hozzátette, hogy ha olcsóbb mézzel találkozunk, mint amit a piacon az őstermelő árul, mindig nézzük meg az üveg címkéjét. A legtöbb méhész csak 10-20 százalékot tudott emelni az árain, amivel összességében még mindig mínuszban vannak, miközben a nagyüzemi felvásárlás gyakorlatilag nem létezőnek mondható. Így rajtuk keresztül Magyarországra szintén jut belőle. A felvásárlási árak mélyrepülése és a felvásárlás stagnálása hosszú távon sok nehézséget idézhet elő a termelők számára.
Az akácmézért kilónként bruttó 2300 forintot fizettek a felvásárlók a termelőknek – ez hordós ár, a felvásárló megy a mézért. Mindezek ellenére, a forgalmazók harminc százalékkal olcsóbban próbálják a termelőktől megvásárolni a mézet. A piacokon a termelők kilónként 3 és 4, 5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet. A tapasztalatuk az volt, hogy a gyerekek szeretik a mézet, ha már megkóstoltatták velük. Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. A magyar méhészek többsége gondterhelt a silány import miatt, és ugyanez a helyzet Európa számos más országában is. Egyértelműen Kínából és Ukrajnából hozzák a legtöbb mézet Magyarországra. 2021-ben a hazai méhészeti ágazat közepesen gyenge évet zárt. Ez egyből letörte a hazai felvásárlási árakat.
A támogatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a magyar méhészeti ágazat évente csaknem hárommilliárd forint támogatást kap, ennek a felét az uniós, másik felét pedig a hazai költségvetés finanszírozza. Akkor derült ki a nagy átverés, amikor az ellenőrök mintát vettek belőle. A kicsik egyébként amikor megkóstolták a mézes kenyeret, azt mondták, bizony nagyon finom. Elmondása szerint most a kínálatból is látszik, hogy tavaly sokkal több mézet sikerült pörgetni, mint az előző években. Csubrilo Zoltán méhész és a helyi Méhész Egyesület elnökségi tagja elmondta, volt olyan nap, amikor közel 20 kilogramm mézet is tudott értékesíteni. Itthon a termeléstől a vevő asztaláig jelöljük a termékeink útját, nyomon követhető valamennyi lépés, miközben a külföldről érkező méz rontja az értékesítési esélyeinket – hangsúlyozta Németh Attila méhész. Ennek oka, hogy ismét hatalmas tételben érkezett az unión keresztül kínai méz a piacra, aminek a minősége megkérdőjelezhető. A termelő kiemelte, a tavalyi év eleje jól indult, de az időjárási viszontagságok miatt sajnos kevesebb lett a méz. A gyenge tavalyi termés után kevés a méz a belpiacon, de nem csak a kínálat alacsony, a magas árak miatt a belföldi mézcsomagolók és a külföldi vevők sem jelentkeznek kereslettel - írja a Világgazdaság szerdai száma alapján az MTI. Ukrán méz a hazai piacon is. Arhív fotó: Karnok Csaba. 20-at és attól kevesebbet.
Idén a nagy forróság, a hónapokig tartó szárazság okozott gondot. Az így eladott méz mennyisége azonban egyáltalán nem jelent megoldást a nagyobb méhészetek gondjaira. A kínai szabályozás nem tiltja, hogy mézből elvegyenek az eredetének meghatározására alkalmas alkotóelemeket. A virágméz már külföldre értékesítették, akácmézből is kevés van. A szakember azt is elmondta, hogy Hatvanban és környékén jól fogy a méz. Ukrajna az EU piacán is a legjelentősebb mézbeszállító lett, átvéve Kínától ezt a szerepet, mivel a Brexit után a korábbi 90 ezer tonnás kínai import lement 40 ezerre, mert kiderült, hogy 50 ezer tonnát Nagy-Britannia importált. Kevesebb méz termett, jó áron tudták eladni a méhészek a mézet, amire igény volt a külpiacokon, az exportra került. Ráadásul a méhészek által várt 2500 forintos árat már nem fizetik meg a vevők. Csak néhányan tették fel a kezüket, pedig a méz egészségesebb – és még olcsóbb is – a nutellánál. A lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta: 2021 a mostoha időjárás miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést. A portál megtudta azt is, hogy az előállítási költségek jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint ami a kész termékek árában realizálható. Ebből kifolyólag a méhészek is kisebb léptekkel tudnak csak fejlődni. A vártnál jobb évet zártak a méhészek 2022-ben.
A méhészek itt árulják a tavalyi mézet. Ez pedig akkor is negatívan befolyásolhatja a jövő évi méztermést, ha az időjárási körülmények esetleg optimálisak lennének. A 2021-es mostoha időjárási körülmények miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi nem termett - mondta a VG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Nagyernyei Attila elmondta, idén is, november közepén tartották a megye óvodáiban, iskoláiban a mézes reggelit. Ugyanakkor egy-másfél tonna méz importból származik, így végeredményében csak 8-9 ezer tonna hazai fogy a megtermeltből, a többi 15 ezer tonna uniós exportra megy, elsősorban Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Ráadásul a többi méhlegelő sem szolgált kellő mennyiségű nektárral a nyár folyamán, így aztán abszolút gyenge évet zártak – tette hozzá az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.