Amikor az ismét betoppanó Schulze felelősségre vonja Orbánt, az árulkodik. Az Iskola a határon értelmezése szempontjából fontos megismernünk az író nézeteit a nyelvről, a regényről és arról az általa leírt folyamatról, amint a művészetek igyekeznek behatolni a világba és megjelenítik annak egyes összetevőit. Jellegzetes a visszatérő motívumok, a gyakran szimbólumértékű képek használata. Az Iskola a határon a két világháború közti időszakban játszódik, Kőszeg mellett (a nyugat-magyarországi határnál). Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. De ahogy Ottlik is írta: az idő – a regényben a három év –. Új fiúk tehát egy többé-kevésbé már összerázódott közösségben, ahol a vezér Merényiés közvetlen környezete egy-két évvel idősebb a többieknél, ugyanis osztályismétlők. Ezért is annyira nehéz írni róla.
Sorsa sem nem komikus, sem nem tragikus: feloldhatatlanul groteszk. De nem így van, aki ezt hiszi az buta. A regény végül 1959-ben jelent meg, ám rejtély, hogy az akkori kultúrpolitika hogyan engedhette nyomdába, s nemcsak a személyes szabadság kivívásáról szóló súlyos gondolatai miatt, hanem azért is, mert első jelenete 1957-ben, kilenc hónappal az '56-os forradalom után játszódik, félreérthetetlen utalással az eseményekre. A két szereplő között a legfőbb különbség az, hogy Medve mindvégig szemben áll Merényiékkel is, a beletörődően beilleszkedő magatartással is. Miért nem hagyja el Medve az Iskolát, amikor megtehetné? Online ár: 2 523 Ft. Eredeti ár: 2 655 Ft. 3 083 Ft. Eredeti ár: 3 245 Ft. 2 759 Ft. Akciós ár: 2 392 Ft. Korábbi ár: 2 093 Ft. Eredeti ár: 2 990 Ft. Nagyobb szókincsre vágysz? Ottlik többször nyilatkozta interjúiban, hogy az Iskola a határont többször kell elolvasni, hogy feltáruljon az olvasó előtt a maga teljességében. 1946-ban építési és közmunkaügyi miniszter lesz Nagy Ferenc kormányában, ám egy évvel később koncepciós per keretében nyolc évre börtönbe csukják, aztán rehabilitálják, és újra dolgozni kezd, részt vesz az Erzsébet híd helyreállításában, illetve egyetemi tanár lesz. Schulze megvédte őt: gondolta gyűlölettel. " Nagyon tetszett, hogy két szálon futtatta a cselekményt, egyrészt Both Benedek, Bébé elbeszélése, másrészt Medve Gábor naplójában szereplő visszaemlékezése alapján.
Miért kedvelem, miért egyik (ha nem A) legkedvesebb könyvem? Ahogy zárt sorokban fel-lemasíroznak, szemügyre veszik az épületet. György Péter Apám helyett című esszéregényében írt egy sajátos szemszögű értelmezést az Iskola a határonról, többek között kifogásolva, hogy a könyv elején Bébé a szabadság mámoráról beszél, miközben 1957 nyarát írjuk, tehát éppen túl vagyunk a forradalom leverésén, és már folynak a kivégzésekkel is járó megtorlások. Az "iskola" a "határon" van, tehát a "volens" és "currens" emberi és a "miserens" isteni erőterében. A regény első (Továbbélők, 1949) és végleges (1959) változata közötti legnagyobb különbség, hogy az utóbbiban a szerző két narrátort alkalmaz, az ő elmesélésükben a "megtörtént valóság" különböző módokon tűnik fel. Békén hagyják Czakót, aki bátor gyereknek születettés az állandóan sírva fakadó Tóthot, aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében, mint Merényiék. ) A kompozíció megalkotásában tehát a megszakítottság kerül előtérbe. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár. A szabadság ideje alatt még a legjobb baráttal sem volt szokás találkozni. Csak 1979-ben, Tandori Dezső hosszabb tanulmánya után terelődött nagyobb figyelem a műre, s vált a nyolcvanas évek elejétől kultikus regénnyé, alapművé. Azért kíváncsi lennék, hogy mások milyen válaszokat találnak az általam felvetett kérdésekre. Tenyér és öt ujj nyom a falon. A halottainkkal úgy vagyunk, hogy eleinte, ha róluk álmodunk, ébredéskor keserű haragot érzünk: miért csak álom volt, hogy élnek?
Bébé és Szeredy a Gellért uszodában a medence mellett állnak, beszélgetésükben a katonai iskolában használt szlengeket használják. A ruha, koszt, tanulás ingyenes; aki elvégzi az iskolát, a császári és királyi hadsereg katonája lesz. Bébé, aki csatlakozik Merényiékhez, együtt focizik velük, együtt fosztogatja a társaik csomagját, és aki az Öttevényi elleni mocskos koncepciós perben hamis tanú, lenne a pozitív hős? Mistéth Endre életútja önmagában is megérne egy cikket: hídépítő mérnökként kezdett dolgozni, majd részt vett a nyilasok elleni fegyveres ellenállásban, a háború után pedig ő tervezte a felrobbantott budapesti hidakat helyettesítő ideiglenes hidakat. Szegedy-Maszák szerint Ottlik iskolatársai vegyesen fogadták az Iskola a határon-t: többen - így a vele levelező Sándor Károly is - felrótták neki a pontatlanságokat, hiszen nem regénynek, hanem valódi visszaemlékezésnek tekintették. Egyre nehezebben tűrik viszont Merényiéket. Medve nem engedelmeskedik, tiltakozni próbál. Hőseink kiskamaszok, az életkoruk (a bonyodalmak kezdetén ők 11-12 évesek) éles változások időszaka. Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra! Nézzetek hülyének, vállalom! De istenem ez nem így van. Azért mégiscsak meg akartam pár mondat erejéig magyarázni a miértet, de hát egyrészt ott vannak a kritikák, tanulmányok – a néha egymásnak is ellentmondó, de logikusan levezetett és (legalábbis számomra) minden további nélkül elhihető, elfogadható értelmezések. A történet fő helyszíne valóban egy határvárosban lévő iskola, az iskola azonban valamilyen tudás megszerzését is jelképezi. Az epikai történéssor azonban csak felszíni réteg a regényben, a mélyrétegekben azok az összefüggések alkotnak szilárd vázat, amelyek az elbeszélés nehézségeiről, a világ legfontosabb tartalmainak kifejezhetetlenségéről, az emberi minőség szerkezetéről szólnak – ezek mélyen filozofikusak és művészetelméletiek.
Bár ő úgy éli meg, hogy sírt és szenvedett. A gyerekeknek nincs kijárásuk, szigorú rendben élnek. Szeredy döntés előtt áll - ezért kéri BéBé segítségét. Ha minden igaz, a Buda Hilbert Kornéljának is szerepelnie kéne a listán: a túlélők tablóképei alapján még leginkább Gellért Géza felel meg közülük a szőke, viking férfiszépségnek, aminek Ottlik fiatalon lefesti, róla viszont nem sokat sikerült kideríteni. Szegedy-Maszák Mihály kutatásaiból az is kiderült, hogy a tablón még Hanasiewiczként szereplő, de később Hajnády Antalra magyarosított növendék is Kőszegről került a Bocskaiba - nos, a háborút ő is túlélte, később Kiskunfélegyházán élt, a fia pedig a debreceni egyetem szlavisztika tanszékén tanított 2008-ig. Maga Merényi alaposan elveri a fiút, később pedig a bibliai Pilátus–tömeg–Krisztus jelenetre rájátszva állítja a többiek elé. Ő a zárkózottabb, az idealistább. Ekkoriban felhangzottak olyan szólamok is, hogy a regényt talán nem is maga Ottlik írta, ám ezek a légből kapott gondolatok nem fogantak meg irodalomtudományunkban, viszont az utóbbi közel huszonöt év értékeléseinek, elemzéseinek alapvető kérdése, hogy az ottliki életműben milyen mértékben tulajdonítunk kiemelt helyzetet az Iskola a határonnak. Medvével sok a probléma. Stipsiczről annyi derül ki, hogy elég komolyan részt vett a háborúban, többször kitüntették, és még a német Vaskeresztet is megkapta.
Bébé lassan összebarátkozik Szeredyvel. A Bébével közös titkokat őrző, béketűrő Szeredy aktivizálódik, majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett. Ennek tudatában döbbennek rá a szereplők, hogy szavaiknak csak relatív értelme lehet: "Nem jók a szavak. A diákok (a főszereplők is) aláírják az előre összeállított vádakat, ami alapján kizárják Öttevényit és egy betörhetetlen társát, Apagyit az ország összes középiskolájából egy évre.
A felettesek megfélemlítő, feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja – "Bognár néha-néha neki is ment valamelyikünknek" - csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások, a jól bejáratott kihallgatási módszerek, a jelentések előtti főpróbák. Így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak, s ők maguk is több nézőpontból látnak (tízezer lelkük" van). A többiek nem tudnak összetartani, nem állnak ki a másik mellett, inkább struccpolitikával eltemetkeznek. Pont olyan, amiből a jóságos Kertész professzor jóvoltából bepillantást kaphattunk. A kézzelfogható valóságban éltünk, nem dicséretes eszmék jelképei között vagy kerek történetek absztrakcióiban. " Ez a regény ugyanis alapmű.
Ez a post inkább arról fog szólni, amit megtudtam róla - kevés saját véleménnyel:). A meghallgatást, a Valaki mindezt látja – reményt, menekülést(? Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak, az időszerkezet is bonyolult. Szerepel a listán az Amerikában élők között Pálffy Sándor is, aki azért lehet érdekes, mert volt az osztályban egy Pálfy Miklós is, noha ő egy f-fel írta a nevét - ettől függetlenül elképzelhető, hogy Laczkovics Sándor és József mintájául ők szolgáltak. Bébé 1944 nyarán Nagyváradon, Szeredy lakásán találkozott Jaks Kálmánnal.
"Már nem voltam biztos"; "Történhetett jóval előbb is", az ilyen és ehhez hasonló, látszólag szervetlen kiszólások az író 228regényszemléletéből fakadnak, s abból a törekvéséből, hogy a regényírásban szinte megvalósíthatatlan "egyidejűség"-et érzékeltesse. Átfogó szószedettel és szövegértési feladatokkal. Az időről, a hol szinte megálló, hol felgyorsuló, kavargó időről Ottlik úgy ír, ahogy az az emlékeinkben valóban létezik. A fogdában "egyszerre csak békesség fogta el", tudatosodik benne a világ és az eszményei közti különbség. Részletek a blogon: A 20. század második felének legjelentősebb magyar regénye volt*, és most is jó könyv. Medve nem örül ennek: "Ez a világ itt el akarja őt nyelni, s mint egy förtelmes hüllő, előbb kezdi benyálazni.
Lehet regény a regényről, önéletrajzi regény, fejlődésregény, nevelődési regény, kamaszregény vagy ez mind egyszerre. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Az iskola testi és lelki terrorjának kitűnő ábrázolása egyben azt is lehetővé tette az író számára, hogy mintegy a 20-as évek Horthy Magyarországának szimbólumává is "emelje" ezt a kadétiskolát. Örley neve is olvasható a halottak névsorában, akik közül hárman is katonai repülőbalesetben vesztették életüket: Barkóczy István 1937-ben, Bender Lajos 1938-ban, az öttusázóként remeklő Kalándy Tasziló 1940-ben szenvedett végzetes balesetet. Beleéltem magam, elképzeltem, milyen cselvetésekkel csalnám tőrbe Merényiéket, és hogyan tolnék ki a szadista Schultzéval. Bébé, aki fontos helyet foglal el a futballcsapatban, és tűrhető viszonyba kerül Szabó Gerzsonnal, Gerebennel, sőt magával Merényivel is, aki már többször is felvitte magával a toronyba, visszakéri a kockás füzetet. Így a parancsnoki hívásra odaérkező édesanyjának már azt mondja, hogy nem akar elmenni, hogy vállalja a büntetést, s ami még inkább meglepi az anyát: ekkor épül ki közöttük is a határ, a hajdani aranyos kisfiú már nem tud kommunikálni az édesanyjával, sőt meg is bántja morcosságával. Ez az eljárás állandóan megtöri az időrendet, ugyanakkor az egyik történet folyton hitelteleníti a másikat. Pécs, 2006, Jelenkor. Egészen sajátos a mű időszerkezete. Ami még mindig távol tartott a könyvtől, az a körmönfont stílusa, ahogy minden apróságot hatszor körbemagyaráz.
A nyelv azonban nemcsak összeköt, hanem el is választ: "Egy sor is mily kényes és szeszélyes" – írta Második eklogájában Radnóti Miklós, nyilván arra is célozva ezzel, hogy minden egyes szó különféleképp tükröződik az emberi tudatban, más és más asszociációkat híva létre abban. Belebonyolódva az oknyomozásba, arra is rá kell jönnie, hogy az emlékezet szelektív, s mindenkinél másként, következésképpen ő sem képes "kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket", és nem képes "biztonsággal kiválasztani, hogy melyik a döntően szükséges részlet és melyik az elhagyható". Medve Gábor én vagyok. "Az építész Bónis Ferin kívül, a hülye Zámencsik Bélát nem számítva, csak mi ketten voltunk civilek az egykori évfolyamunkból, Medve meg én. ") A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. Még nem járt le a büntetés, amikor egy hétfői nap kivonulnak az iskola udvarára, és Medvét megszólítja az anyja. Szokás dicsérni a könyv humanizmusát, modern szerkezetét, sajátos elbeszélő módszerét, mély gondolatvilágát - ám sok olvasó a katonaiskolában játszódó részek hitelesnek tűnő és erőteljes megformálása miatt szereti a regényt igazán.