Az emlékeitől akart meg szabadulni, de nem tudott. Olyan amit csak ritkán érzett. …És akkor azok a fránya emlékek utat törtek maguknak. Szerelem van a levegőben 74 rész magyarul. Viszolyogtak, és féltek tőle. Malazár szikár, magas testalkattal rendelkezett. Vállalta a magányt, az egyedül létett, és a tudatott, hogy minden bizonnyal egyedül hal majd meg. Olyanok amikhez nagy erő volt szükséges, hogy bele tudjanak olvasni, és meg érteni a tartalmát.
Az öreg, és mogorva Gerarddal, aki már Malazár atyja idején is a Cane-házat szolgálta, nagy odaadással. Vad, komor, és sötét éjszaka volt. Elveszett úgy, mint a boldogsága, ama szörnyű napon, mikor a szeretett nő meghalt. Aztán gyorsan minden el múlt. Ő rá mutogatnak, tébolyodottan kacagnak, és integetnek neki. Ilyenkor gonosz, rémisztő feketeség jő, amitől az emberi szív megrémül, és szenved, és soha sem talál ki a fényre. Erősen összpontosított, minden erejét összegyűjtötte, egy dologra fókuszált – hogy egy erős falat húzzon fel, és mögé rejthesse az emlékeit, amit el emészthetnek a fellobbanó dühének a tüzei. Szerelem van a levegőben 74 euros. Ugyan azon a Földön osztozik a két világ, amin a halandóké is, immár sok évszázada. Mert ahogy Malazár úgy a világ is egyre sötétebb és komorabb lett. Az emberek közül sokan gyűlölték őt, és meg vetették. De aztán az élet meg változott…. Az egész élete egy merő borzalom volt, és ezért nem foglalkozott vele, hogy mit gondolnak róla az emberek. Titokzatosság, és valami meg foghatatlan erős kisugárzás áradt belőle. Vagy legalábbis szeretett volna – ami néha majd nem sikerült is.
Az íróasztalon könyvek egy kisebb tornya állt. De a jó ügyért harcolt, egész nyomorult életében. A balt az asztalra fektette, a másikkal az állát támasztotta, az ujjai ökölbe szorultak. Könnyek csorogtak a szemeiből, de ezek nem a boldogság hanem a keserűség könnyei voltak. Szemei ki pattantak, és kiegyenesedett a karosszékben ülve. Így jellemezhető Eda és Serkan találkozása. …Ott állt egy nagy, hatalmas teremben, a barátaival, ifjú testvéreivel együtt, féltérdre borulva… mögöttük emberek sokasága állt… előttük pedig egy öregember magasodott, szürke köpönyegben… bölcs szemeivel őket nézte… Szinte a fülében hallotta a fogadalmának a szavait… amit soha sem feledett el. Ki engedte az emlékeit onnan a mélységből, amit ezer lakat alatt tartott, biztonságban. De ha akar, és van egy csöppnyi ereje harcolhat ellene. A szavak csak szavak maradtak. Az állán rövid gondosan ápolt kecskeszakállat növesztett. Ez volt a legfájdalmasabb emléke, és nem akarta látni maga előtt, felelevenedve. Ő volt a Sötétség Vadásza.
De mégis azt tette…. Mert szigorú, komor, és mogorva, egy férfi volt. Vér tapadt a kezeihez, sok vér – gyilkos volt. Még a szél is ki gúnyolta őt, ahogyan a szélből áttetsző alakot öltött szellemek is rajta mulattnak. Lehet, hogy egy olyan alaknak nézett ki akitől félni kell, de ez sem érdekelte. Teljesen biztonságban, mert nem fenyegette a lakóit semmiféle veszély. Malazár lelkének legmélyéről. Gyűlölet első látásra. A fájdalomé, és a reményvesztettségé.
…Ott látta maga előtt a szüleit… és magát is meg pillantotta… mikor hat vagy hét éves kisfiúcska volt csupán… mikor még tiszta volt a lelke, és nem tapadt a kezéhez annyi vér… Aztán a semmiből elő bukkant öreg mesterének az arcképe… úgy bontakozott ki az emlékek ködfátylából… Maga előtt látta az ifjú korát, és a tanuló éveit… érezte minden gyerekkori félelmét… és haragját… Ne kérlek, Istenem, Ne! Oda fent a Hold – a mindig figyelő, fényes Hold – vékony, sarló alakú volt még. Izzadság gyöngyözött a halántékán, görcsbe ugrott a gyomra, ideges félelem fogta el. Komor éjszaka borult a városra, és a fölé magasodó csöndben figyelő házra.
Olyan érzés volt ez, mintha ő maga is kint lenne a szabadban, és nem a házban ülne, a meleg dolgozó szobában. Serkan és Eda felhívják Aydant és Ayfert, és átmennek Aydanhoz, amikor megtudják, hogy mindketten ott vannak. Egy fáradt pillantást vetett a kandallóra és a benne lobogó tűzre. Ayfer közben megpróbálja megbeszélni Aydannal, hogy hadd találkozzanak a társaság klubjában Alexanderrel, de Aydan elmondja, hogy szilveszter miatt zárva van. Ugyan is minden legenda igaz. Nem akarta őket soha többet látni! A rendet az Árnyékvilág Magiszterei, és az olyan harcosok őrzik, mint amilyen Malazár Cane is.