A természet vadvirága – elemzés. A halál eufemizmusa. Parancsára előlépő bárd éneke utolsó soraiban szóátrendezéssel, refrénszerűen hangzik fel a vád, mely szerint a király a tettes. A vaáli erdőben – elemzés. Én itt találtam meg: - 107k.
Szondi két apródja – részletes elemzés. Felfogás szerint a művészet gyökereit a népköltészetben találta meg. Magyar elemző dolgozat befejezése, Petőfi Sándot Ars poeticájáról. Valaki segítene. Versszaktagolás nélküli 8 szótagos sorokból épül fel a vers. Vallásos frazeológia s a bibliai mítoszra való rájátszás figyelhető meg a versben: bibliai a lángoszlop kép, jelentése: a- költőnek küldetése van, célt, eszményeket adó népvezér, áldozatot vállal, küzdenie kell. Petőfi Sándor (ars poetica és látomásköltészet).
A hegyek közt (1848) örnyű idő (1849). Kánaán-kép - az egyetlen, ahol konkrét jövő-kép olvasható ki a versből, egyben utópisztikus elgondolás: egyenlő elosztás radikalizmusa példátlan a magyar költészetben. Sok török szót használt (=korfestés, pl. Javítóvizsga 2016 - Falraborsó 2. A magyar romantika kiteljesítője, de egyben meghaladója is, a lírai realizmus megteremtője. 1848 júniusa és szeptembere közt írta. A képek, jelzős szószerkezetek konvencionálisak, magától értetődőek, nem teremtenek feszültséget (szép föveny, forró nyárközép, ütöttkopott csárda stb. Központi érték számukra a szabadság, az egyéniség és az érzelmek kultusza, ami erőteljes líraiságban, emelkedett, patetikus hangnemben van jelen a művekben. Dardanus is "durva, parlagias" nyelve és "botrányos" kifejezései miatt támadta Petőfit, akit gúnyosan "verébfi"-nek nevezett. A záróünnepségen ő mondta el a búcsúbeszédet, ez a hexameterekből álló költemény első ránk maradt verse.
A revolúció, a fejlődés robbanásszerű felgyorsítása. Előtte is volt nemzeti lét és voltak értelmiségiek is. Az ember tragédiája. Válság az élet minden területén (magánéleti, anyagi, költői).
Ez a szerep érzékenyen és ambivalensen fogalmazódik meg Az apostol című elbeszélő költeményében, ahol a főhős meghasonlik, a szerepet nem tudja összeegyeztetni a mindennapi élettel. Életéről, pályájáról, jelentőségéről. Időmértékes verselésű. Vátesz-költő, szembeállítja az-öncélú és közösségi költészetet és költőket. 8-27. sor: a jövő apokaliptikus látomása 4. Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő. Századi orosz élet enciklopédiájának" ("Orosz családok életét, /s múltját festem le egyszerűen, /Szerelme, édes álmodást, /Régi világot, ó szokást. Nem egy műnek kimutatható hatását meg is lelhetjük verseiben. A folyam szó maga is folyamatosságra utal, a múlttól eljut a jövő látomásáig. Sokan szemére hányták, hogy még nem esett el a harcmezőn, ám Petőfinek gondoskodnia kellett családjáról. A romantika legjelesebb képviselője, és egyben az orosz realizmus elindítója is (a Jevgenyij Anyagin című verses regényében realista vonások is találhatók). Az utolsó sorok nem zárják le a verset: végtelenbe táguló képpel fejeződik be a mű. További jellegzetesség lesz a szabálytalan, töredékes műforma, a befejezetlenség. Kiknek gyönge, kényes, romlott.
Madách Imre: Az ember tragédiája. Emelkedettséget sugárzó, prófétáló, az ihletett, a jövőt megsejtő vátesz szerepében jelenik meg a költő, aki költészetet, az eszményi jövő megmutatását politikai tettként fogja fel, egy teljesebb világ megvalósítására szólít fel. A zárlat kérdése tárgyilagos, kíváncsi és fölényes. A múlt felidézése, a hős gyermek- és ifjúkorának, "nevelődéstörténetének" életképszerű elbeszélése (5-14. fejezet) az érett Szilveszter gondolkodásmódjának bemutatása után nyilvánvalóan magyarázó értelmű. Műfaja: népi életkép: a nép világából vett jelenetet tesz a vers tárgyává. Fokozás, halmozás (pl.
Elbeszélő költemény. 1-16. sor: kiáltás; II. Victor Hugo-féle rom. Az utolsó sorban e kettőt egyetlen metaforában foglalja össze ("arat határaidon / Két kézzel az enyészet"). A gyász költeményeit ciklusba gyűjtötte össze, amit Cipruslombok Etelke sírjáról címmel jelentetett meg. Aszódi diák korában "könyves Sándornak" hívták pajtásai, de az maradt később is, legínségesebb napjaiban is. Alapképe a vadvirág–metafora. Csehov drámáinak szereplői ugyancsak akaratgyenge, kisiklott sorsú, szánalomra méltó emberek (pl. Költészete a forradalom és szabadságharc idején. Végül pedig ismét megrögzött állítja, hogy de ő akkor is vadvirág, ha mások bele döglenek is. A költő utolsó műveként tartják számon.
Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. A nádas tavon – elemzés. Jókai leírta a már "beérkezett" költő lakását: "Szegény bútorzat – olvashatjuk a lakótárs író emlékezését –, a legbecsesebb a könyvtár: csupa díszkiadású művek, Béranger, Hugo Victor, Heine költeményei; a Girondisták története Lamartine-től, Shakespeare angolul, Ossian, Byron és Shelley. " Jellemző témák, hősök. Puskin: Jevgenyij Anyegin. Harmadik rész (15 – 19. ének): Jelen. Ezek a nyelvtani átrendezések hangsúlyozzák a sorok jelentését. A költő lelkén belüli harc -kötelező küzdés("nem lehet megállni") és hajlam a csöndre, a lemondásra. Korábbi versei: a történelem 7. előre haladó, végső célja felé tartó, értelmes folyamat). Teljesen köznapi esemény, mégis, mintha a figyelő ember kitartó nézése illetéktelenül megzavarná a fennálló nyugalmat.