Mindenkihez volt egy jó szava, szerették őt. Koltai Tamás Színházfaggató című könyvében viszont ezt írja: "Ádám Ottót egyetlen szereplő, Jágó lélektanán kívül semmi más nem érdekli a darabban. Bessenyei Ferenc életműve zavarba ejtő méretű, pedig sokszor mellőzve érezte magát és a nyolcvanas évektől kezdve fokozatosan kivonult a szakmából. Mesébe illő sikerrel robbant be a köztudatba, s vette át azt a vezető férfiszínészi posztot, amelyet a negyvenes években Básti Lajos töltött be. A szakma sem a régi már. Mikor az ágyban feküdt, és érezte, hogy mindez nem is olyan nehéz, és szépen tud elmenni, láttam, megnyugodott. Ádám Ottó, a Madách Színház igazgatója levélben kérte igazgatótársától Bessenyei Ferencnek 1973 őszétől a Nemzetiből a Madáchba történő átszerződésének engedélyezését. Már akkor is kiválasztottak. Ehelyett, amikor először hívtam telefonon, roppant elutasító volt. Feri azonban csak akkor kapott észbe, és rúgta ki azonnal a sógorasszonyt a házból, amikor Ausztráliából megérkezett öccse távirata azzal a kéréssel, hogy legalább a gyereket küldjék neki vissza, különben minden jót kíván nekik, és nem akar a boldogságuk útjába állni. Mélyinterjúk | Zenthe Ferenc: A valóságshow már betegség. 100 évet utazunk előre az időben Szamosi Zsófiával és Keresztes Tamással, egy olyan Magyarországba, ahol az emberiség túlélésének kegyetlen ára van. Az enyém majd lesz valahogy… Csak a rezsire fussa!
Miután elhagyta a Kútvölgyi kórházat, így nyilatkozott a Blikknek: - Köszönöm az életet - mondta. Aztán több mint tíz évet kellett várni a folytatásra, az Óda a szellemhez erkölcsi kérdéseket feszegetett. Nem egyszerűen csak voltam benne, hanem végiggondoltam és végiggondoltattam másokkal is. Bessenyei Ferenc éles elméjű, érzékeny ember volt, megnyilatkozásai azonban nem állnak össze rendszerré, hiszen nem tudós volt, hanem színész. Akinek csak a gesztusai feltűnőek vagy hatásosak, de valójában nincs mit közölnie, nem zseni, hanem kókler. Ez utóbbi alkalommal történt, hogy a sor közepéről, ahol barátnőmmel ültem, a járásban a helyére igyekvő színész-párt, Bessenyei Ferencet és Béres Ilonát megpillantottam. Akkori párja, Béres Ilona mesélte egy interjúban, hogyan gyakorolta otthon a pompás fizikumú Bessenyei, hogy Görgeyként egy szikár figurát teremtsen, aki racionálisan gondolkodik, és hogyan próbálta elfelejteni Kossuth Lajosnak az annak idején mélyen átélt másfajta igazságát. A házat semmi esetre se fotózd le, már kétszer is betörtek. A kikezdhetetlen hősök leghitelesebb megformálója – Bessenyei Ferenc. Az 1968 karácsonyán elküldött, de a színésztárshoz soha meg nem érkezett üzenet ma megfejtendő titkokról, remélt álmokról mesél…. Ez úgy lehetséges, hogy sok kis szerepet kapott, illetve a vidéki városokban igen rövid próbaidőszakkal, sűrűn tartottak bemutatókat a vállalkozóként működő színigazgatók 1949-ig, az összes színház államosításáig.
Sokat gondol Salgóbányára? A színész estéről estére valamilyen szerepen keresztül hozza világra, érvényesíti ezt a tudást. Engem nagyon bánt, amikor azt hallom, hogy hadarnak, sipítoznak a fiatalok, vagy nem lehet érteni a motyogásukat. Kulka János 2004. augusztusában a "Férjem, a Komédiás" című könyvben így nyilatkozott a művészről: "Ez egyszerűen nem volt kérdés, hogy ő ennek a szakmának a királya. Amit én, szinte érthetetlen módon, képtelen vagyok elengedni a fülem mellett.
Bessenyei úszta meg legkönnyebben ezt a forradalom leverése után: nem távolították el a Nemzetiből, csak máshol (film, rádió) nem dolgozhatott egy darabig. Ma is pontosan tudja, pontosan fogalmazza meg, mi a baj: ugyanúgy, ahogy egész életében, ha a színházról, a közélet tisztaságáról volt szó. Azóta a Bánk bán-t már sokan és sokszor átigazították a jobb játszhatóság érdekében, de ezt a "szentségtörést" Bessenyei vettette fel először. Mentségemre legyen mondva, hogy csak addig, azután többé soha. Természetesen boldogan faggattam volna azokat a nála idősebb vagy az ő generációjába tartozó, sőt nála fiatalabb kollégáit, akik élete legjelesebb pillanatainak voltak részesei. Ekkor kérdezte meg mindenki, miért nem a férjéről ír könyvet ez a nyughatatlan asszony. "A színész rendszerint olyan ember, aki szinte belehal, ha nem játszhat rendszeresen. 1942-től rövid ideig Miskolcon, a Budai Színházban, majd a pécsi Nemzeti Színházban játszott. Ezért úgy gondoltam – ahogy addig és azóta is minden nő -, hogy megismer; sőt mint amolyan buta liba, még azt is, hogy felfigyelt rám. Négyszer nősült, rövid ideig felesége volt Váradi Hédi színésznő is. 1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor egyetemisták vitték a Bem térre, ahol a tömegnek elszavalta a Szózatot. Hosszú pályafutása során számtalan díjban és kitüntetésben részesült, kétszer kapott Kossuth-díjat, elnyerte az érdemes és a kiváló művész címet is, 2000-ben pedig a Nemzet Színészének választották.