Szarka László: Multietnikus nemzetállam. Állíthatom, hogy a felvidéki népi minőségű nemzedékből egyedül, egymagam szóltam a folyóiratokban s a lapokban, annak ellenére, hogy sokszor üzenték: jobb lesz hallgatni, vagy teljesen elhallgatni. Szobránc fölött légiharc is kialakult a két fél gépei között. A döntés meghozatala előtt a magyar igényeket támogató olasz külügyminiszternek, Cianónak sikerült rávennie a német felet arra, hogy a vitás keleti városokat mégis a magyar fél kapja, cserében viszont az olaszok is elálltak a közös magyar–lengyel határszakasz létrehozásának tervétől. Súlyos árat fizettünk az első bécsi döntéssel kezdődő országgyarapításért » » Hírek. Mivel a kormány nem tért ki a németek által megemlített katonai intézkedések magyarázatára, így a német viszonválasz ismét felhívta a figyelmet egy esetleges katasztrofális következményre, ha Magyarország a fegyveres utat választja. A Horthy-kori magyar kormányok külpolitikájának sarokpontja a revízió kérdése volt, ami meghatározta az egész korszakot. Szabó Helga: A visszacsatolt Csallóköz politikai és közigazgatási beilleszkedése 1938–1941. Ennek jeleként első körben Ioan Gigurtu németbarát politikust nevezték ki külügyminiszternek, felmondták a korábbi angol-francia garanciát, illetve júliusban a Népszövetségből is kiléptek. A kötet az első bécsi döntés 80-évfordulója alkalmából jelenik meg. 11 927 km2 nagyságú területet kapott vissza Csehszl. Pozsony lakossága tíz évvel korábbi szintre csökkent vissza 150 ezer főről 123 ezerre.
3: a ~ után vette át a hatalmat és teremtett fasiszta diktatúrát. Az 1. hadsereg parancsnoksága (parancsnoka Nagybaczoni Nagy Vilmos gyalogsági tábornok) a Nyíregyháza melletti Sóstóra, a 2. hadseregé (parancsnoka Jány Gusztáv gyalogsági tábornok) Törökszentmiklósra, míg a 3. hadsereg parancsnoksága (parancsnok Gorondy-Novák Elemér lovassági tábornok) Beregszászra települt teljes törzsével. Mindez persze nem jelentette azt, hogy magyarországi (re)integrációjuk problémák nélkül zajlott volna. A felosztás lényege az volt, hogy elkerüljék, hogy a két hadsereg egységei összetalálkozzanak, és esetleg fegyveres konfliktus alakuljon ki köztük. Az átadandó cseh-szlovák területek kiürítése és a magyar csapatoktól való megszállása 1938. Magyar idők a Felvidéken 1938-1945 - Az első bécsi döntés és következményei | Pepita.hu. november 5-én kezdődik és 1938. november 10-én végződik. A magyar kormányzat döntése alapján a visszacsatolt területeken katonai közigazgatást vezettek be, amelynek feladata a gazdaság, az oktatás és a közigazgatás folytonosságának biztosítása és a visszacsatolt területeknek az anyaországba történő minél gyorsabb beolvasztása volt. Sérelmesnek érezte viszont a lakosság, hogy a helyi jelentkezőket mellőzve sok hivatalt a trianoni Mo.
Csehszlovákiában ugyanis már 1938 márciusától olyan események követték egymást, amelyek tulajdonképpen törvényszerűen vezettek el az 1938 őszén megvalósuló határmódosulásokhoz. Az öröm azonban sajnos nem tartott sokáig. A bevonulásban a teljes magyar Honvédség részt vett, ami egyrészt a birtokbavétel zökkenőmentes lebonyolítását szolgálta, másrészt egyféle erődemonstrációnak is szánták. A térséget akkor katonailag ellenőrzése alatt tartó, (így a leendő határok kijelölésében meghatározó szerepet játszó) Szovjetunió érdekeinek a trianoni határok visszaállítása jobban megfelelt, ezért Magyarországgal szemben a béketárgyalásokon a hozzá etnikailag és kulturálisan közelebb álló országoknak kedvezett. Átadták Szlovákiának Barakony, Barancs, Cseklész, Gány, Mikszáthfalva, Mandrás, Velejte és Zsitvaújfalu; átvették Ájfalucska, Alsópokorágy, Andrási, Aranyida, Bajánháza, Balogpádár, Bori, Felsőfalu, Felsőzellő, Hévamagyarád, Jászó, Jászómindszent, Kalász, Mészpest, Nagycétény, Nagyhind, Rudnok, Rekenyeújfalu, Vága közs-eket és Alsójattó külterületi lakott helyet. A Csehszlovákia által átengedendő területek kiürítése és Magyarország részéről való megszállása 1938. november 5-én kezdődik és azt november 10-éig végre kell hajtani. Az első bécsi döntés anza. Elvek szerinti államhatár volt - a terepen 750 m széles sávként jelent meg, s újabb hovatartozási vitákat és féktelen m-ellenes propagandát szült. Ezután a két fél a nagyhatalmak bíráskodását kérte, amiben Franciaország és Nagy-Britannia nem vett részt. Az elgondolás szerint ezzel a lépéssel visszavonulásra és átcsoportosításra kényszerítették volna a Szamos völgyében megállított magyar erőket. Minden revíziós siker esetén a kormányzat ezen megoldáshoz folyamodott.
A csehszlovák kormány gondoskodni fog arról, hogy az átengedendő területek a kiürítéskor maradjanak rendes állapotukban. A magyar revíziós politikában egyébként is egyre jobban érezhetővé vált, hogy komoly ellentét van a civil és a katonai vezetés között. A Trianon bilincsei alól felszabadult és újjászületett honvédség húsz esztendei nehéz várakozás után átlépi a magyar határt, melyet mindenkor ideiglenesnek tekintettünk. TÖRTÉNETI MEGÍTÉLÉSE. A hatalmukat Kárpátaljára kiterjesztő államok a helyi lakosság véleményét soha nem igyekeztek kikérni, amennyiben az mégis kinyilvánította, a népakaratnak kizárólag az államérdeküknek megfelelő részét vették figyelembe. Az 1941-es magyar népszámlálás alapján a területen több mint 2, 5 millió lakos élt, ennek 51% magyar, 41% pedig román nemzetiségű volt. Az első bécsi döntés 938. A fegyveres konfliktus küszöbön állását látva, Hitler megváltoztatva korábbi magatartását és ismét döntőbíráskodásra szánta el magát. Ezt még tetézte, hogy a kivonuló csehszlovák hatóságok és hadsereg a gyárak és hivatalok berendezését leszerelte, a csehszlovák koronának a pengőre való átváltási aránya pedig hátrányos volt a Mo. A nemzethűség tehát néhány esetben felülírhatta a szakmai kompetenciát, ezáltal pedig megszülettek a "rendszer kivételezettjei" is. Szlovákiai magyarok 1938-ban (2010); uő: Magyar idők a Felvidéken (1938–1945). Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Március 13-án megindította csapatait, és 24 órát biztosított a magyar kormány számára, hogy hasonló módon járjon el a Kárpátalján, vagyis megindulásra való felszólítást küldött a magyar vezetésnek. A felderítés adatai alapján a csoportosítás 126 könnyű- és kis harckocsival rendelkezett. Ugyanakkor 85 ezer szlovák került át a magyar oldalra és mintegy 67 ezer magyar maradt a szlovák oldalon. A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a Magyar Honvédség. 3 munkanapos szállítási idő. Az első bécsi döntés ogalma. A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938.