Megújult a déli összekötő vasúti Duna-hid. Kerületében, a János-hegy északnyugati lejtőjén megbújó, titkos alagútra emlékeztető átjáróbarlang felkeresése. Arról is beszélt, hogy a megújult híd nem csak a vasúti személyforgalomban, hanem a nemzetközi teherforgalomban is jelentős szerepet tölt be, mert Európa három kiemelkedően fontos transzeurópai vasúti folyosója vezet át itt.
A generálkivitelezést a Duna Aszfalt Zrt. Az első és a harmadik mederpilléren fixcsuklós saru (billenőágy), a hídfőkön és a középső mederpilléren mozgó saru (mozgó billenőágy) támasztotta alá a szerkezetet. Borbíró Virgil az utóbbiban vállalt harcos szerepet, és elszántan küzdött az új irányzat térnyeréséért. A híd átadását sikeres próbaterhelés előzte meg. 185 évvel ezelőtt, 1838. március 13. és 18. között pusztított az a dunai árvíz, amelyet a legnagyobbnak tekintünk a mai Budapest területén fekvő, akkoriban önálló közigazgatású települések történetében. Ahogy az állam befolyása egyre növekedett a vasútépítésben, úgy merült fel a Duna két partját összekötő vasúti híd gondolata, először 1868–69-ben. Átadták Budapest legújabb vasúti Duna-hídját. A hűvösvölgyi villamos-végállomástól alig pár száz méterre, pazar villák között egy fantasztikus templom bújik meg. Ezért döntés született arról, hogy a meglevő híd mellé, az észak felé meghosszabbított pillérekre új, kettős vágányú híd épüljön, és az építés idején a régi hídon bonyolódjék le a forgalom. A mikrofonba felolvasott híreket a telefonhálózaton keresztül eljuttató szolgáltatás felkeltette a nagyközönség érdeklődését, ami nem meglepő. Kelet- és Nyugat-Európa között az egyik legfontosabb vasúti kapcsolat vezet át Budapest déli részén - mondta az MTI szerint Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedésért felelős államtitkára a megújult déli összekötő vasúti Duna-híd átadóján csütörtökön Budapesten. A terveket Lechner Jenő készítette el száz évvel ezelőtt, 1923-ban, és zseniális ötletével, remek stílusérzékével egy pazar luxusvillát alkotott. 1875. augusztus 17-ére sikerült elkészíteni az összes alépítményt. Pafféri Zoltán arról is beszélt: az építésnél új zaj- és rezgéscsillapítási technológiákat alkalmaztak. A híd próbaterhelésére a szerelési munkák befejeztével, 1876 januárjában került sor.
A szerkezet csupán 1913-ig, 36 évig volt forgalomban. Csepelen húszméteres darabokból szerelték össze nyolcvan-kilencven méteres úsztatási egységekre, amelyeket hajóról emeltek be a helyükre. A hídszerkezeteket sikerült ideiglenesen kijavítani, és sebességkorlátozás mellett forgalmat lebonyolítani a hídon, de 1944. december 29-én felrobbantották. A politikai előfeltételt az Ausztriával való kiegyezés, illetve a Buda, Pest és Óbuda egyesítését kimondó 1870. évi X. törvény biztosította. Déli vasúti összekötő híd. Hozzátette: a déli összekötő vasúti Duna-hídon halad át a Magyarország keleti és nyugati országrészei közötti vasúti forgalom kilencven százaléka, beleértve a tranzitforgalmat is. Ennek következtében az áthidalószerkezetek teljesen tönkrementek. Zsenije természetesen követte az idők változását, és a két világháború között az art decóban is letette a névjegyét – még ha csak egyetlen épület erejéig is. A beruházás nettó 36 milliárd forintból valósult meg.
A remetekertvárosi templom építésének ötlete kilencven évvel ezelőtt, 1933-ban fogant meg. Elnök-vezérigazgatója az MTI tudósítása szerint arra tért ki, hogy 1877 óta, 145 éve van állandó vasúti kapcsolat Dél-Pest és Dél-Buda között, a megújult híd helyén állt Magyarország első dunai vasúti hídja. A negyedik hídszerkezet. A főtartók és a parti áthidalások folytacélból készültek, a beépített anyag a mederhídon 4048, a parti hídnyílásokban 237 t volt. A Déli összekötő vasúti Duna-híd (1. rész) – A híd múltja. Talán a legismertebb magyar történelmi dátum 1848. március 15-e. De milyen volt 175 évvel ezelőtt Pest és Buda városa, ahol néhány irodalmár fiatalember felfokozott hangulatban verset szavalt és kiáltványt nyomtatott ki, viszonylag nagy, de békés tömeg által kísérve azon az esős márciusi napon, ezáltal új irányt szabva Magyarország fejlődésének. Felidézte, hogy 2019-ben a tervezéssel vette kezdetét a projekt, és az óriási tempónak köszönhetően gyakorlatilag 3-4 hónap alatt elkészítették a tervezők a teljes kiviteli tervet, illetve a hozzá tartozó gyártmányterveket.
A felújításnak és a kapacitásbővítésnek köszönhetően a híd a következő évtizedekben is megbízhatóan tudja kiszolgálni a vasúti személy- és áruszállítást. Az északi oldalon, a roncsoktól 25, 00 m-re a szovjet hadsereg egyvágányú szükséghidat épített. A vasúti vágányokat ellenívekkel vezették rá a hídra. Az idei Madách- és Petőfi-évfordulóhoz kapcsolódóan idézzük fel az ifjúkori szerelmeket, bepillantást nyújtva a reformkori bálok világába is. Spiegel Frigyes a fantasztikus homlokzataival írta be magát a magyar építészet történetébe: szecessziós épületei az új stílus legkorábbi megjelenései hazánkban. 2020 szeptemberében két úszódaru érkezett, ezek segítségével megtörtént az első elem beemelése, majd április 25-én a forgalomba helyezés. Az új híd építésekor fő szempontnak bizonyult a forgalom két vágányon történő fenntartása. A két háromtámaszú szerkezetet azok közbenső támaszától kiindulva, két irányban haladva, faszerkezetű, cölöpözött állványzaton szerelték. Déli vasúti összekötő hit counter. A kormány döntése alapján 2019-ben kötötte meg a kivitelezői szerződést az utóbbi évek egyik közbeszerzés bajnokával, a Duna Aszfalttal. Egressy Gábor 1847 nyarán számos lakást megnézett Pesten, míg egy olyat talált, amely az ifjú házas Petőfi igényeinek is megfelelt. Az 1848. március 15-i forradalom pesti és budai helyszíneit ma is végigjárhatjuk, sőt az eseményekben fontos szerepet kapó épületek egy része máig megvan: a Nemzeti Múzeum, a Landerer és Heckenast Nyomda, a Helytartótanács és a Táncsics-börtön előtt állva mi is felidézhetjük a történéseket.
Ez volt az a dilemma, amely a budapesti hidak újjáépítőit foglalkoztatta 1948-ban. Viszont az eredmény is hasonlóan ragyogó lett, a gótika és a modernizmus remekül egyesül benne. Míg a többi településen az árvíz levonulása után visszatért az élet az addigi keretek közé, addig Pesten a pusztulás után időtállóbb anyagok felhasználásával a város új léptékű újjáépítésére nyílt lehetőség. Az idén 150 éves főváros annyit változott az idők során, hogy mindennap rácsodálkozhatunk egy-egy utcarészletre, eltűnt vagy éppen csodával határos módon megmaradt régi épületre. A hídon lévő vágányokat folyóméterenként 4450 kg-mal, a gyalogjárdát pedig 760 kg-mal kellett leterhelni. A 48, 5 milliárd forintos költségből 30, 4 milliárd forint az európai uniós támogatás. A parti nyílásokat gerinclemezes, kéttámaszú, alsó övükben szintén íves kialakítású szerkezetekkel hidalták át. Déli vasúti összekötő hidayah. Csak ezután kerülhetett sor a K szerkezet szerelésére. A pesti oldal pilléreit és hídfőit. Harminc éve, 1993. február 24-én alapította meg a református zsinat a Károli Gáspár Református Egyetemet a Pesti Református Teológiai Akadémia alapjain. A harmincas években az élénk társasági életet a rendszeres élő zene és az újságírók jelenléte határozta meg benne, de a vendéglátóhely népszerű volt az írók körében is. Palotája ma is áll a Bem rakparton, lovas szobrát a Kossuth téren láthatjuk, a főváros legszebb sugárútja, az Andrássy út az ő nevét viseli. A vágányok számának bővítésén túl két új megálló is épül, egy Budán, egy pedig Pesten.
A négy hídszerkezet teljes tömege 4150 t volt. A meder feletti részt szabadszereléssel szerelték, így csak a nyílások közepén kellett egy-egy segédjármot építeni. Pénteken az utolsó (harmadik) hídon is sor került a hídépítéseknél hagyományos hordógurításra, ami az átadás előtt álló projektek sajátos mozzanata – számolt be a A hordógurítás szokása abból a hiedelemből ered, hogy aki elsőként megy át a hídon, azt balszerencse éri, hogy ezt elkerüljék, a hordók "kelnek át" először a hídon. A mintegy ötszáz méter hosszú hídon naponta 150 személy- és száz tehervonat halad át, tavaly 2, 8 millió utas használta, és idén eddig 1, 7 millióan utaztak át rajta – mondta az elnök-vezérigazgató. Budapesten pedig egyre több lett az autó, de a parkolóhelyek száma nem növekedett elég gyorsan, ezen kívánt segíteni egy 350 fős parkolóház a belváros kellős közepén. A szimbolikus jelentőségű eseményen Szabó Gábor, a Duna Aszfalt projektvezetője úgy fogalmazott, hogy egy 20 éves álom valósul meg hamarosan a vágányépítéssel és -felújítással. Ő jegyzi a Hajós Alfréd Uszoda statikájának terveit, de 1945 után a főváros sérült épületeinek felülvizsgálatában is részt vett, akárcsak a Nemzeti Színház megroppant tetőzetének megerősítő munkáiban. A kormány döntése alapján 2019-ben kötötte meg a kivitelezői szerződést a Duna Aszfalttal – ismertette. Világháború során, 1944 őszén a hidat kétszer is légitámadás érte. Favázas betonkeszonokkal, a budaiakét vaskeszonok pneumatikus süllyesztésével alapozták. Éppen ezért döntöttek félállandó jellegű híd építése mellett.
Ennek alépítménye maradjon meg arra az esetre, ha a pályát négyvágányúvá kellene átalakítani. A Margit híd forgalmára építette üzletét a századfordulón a budai hídfőnél nyíló Margitpark, majd utódja, a Stambul kávéház. A pilléreket az árvízmagasságig gránitburkolattal képezték ki, a felette lévő részt pedig sóskúti mészkővel burkolták. Ez az első olyan hídszerkezet, amely teljes monitoringrendszert kap. Az újjáépítés során négy, háromszintes K hídszerkezet anyagának biztosítására, majd felszerelésére volt szükség. Bátran kijelenthetjük, hogy Barabás Miklós a reformkor egyik legkiemelkedőbb művésze volt, az első olyan festő, aki művészeti munkásságával kivívta a társadalom tiszteletét. A történelmi körülmények azonban felértékelik ezt az alkotását is, amely a kategóriájában szintén az elitbe tartozik. A keszonmunkák során sok nehézség hátráltatta a munkát.
Petőfinek volt bátorsága megkérni egy gazdag bankár leányának a kezét, ő viszont Lónyay Menyhértnek nyújtotta azt. Az egyszerűségében is méltóságteljes alkotás az első világégés utáni proletárhatalom halálos áldozatainak állít emléket. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1990. október. Vasúti Hidak Alapítvány, 2006. Nagy formátumú történelmi személyiség volt gróf Andrássy Gyula, aki jelentős szerepet játszott a kiegyezésben, ennek köszönhetően lehetett 1867-től az ország első számú vezetője. Ez volt a Pest–Kőbánya lebegővasút. Mivel a csatlakozó vasúti pályaszakaszok még nem készültek el, a hidat vonatszerelvény helyett sínekkel próbaterhelték. A munkakamrákat, terv szerinti helyzetük elérése után, betonnal töltötték ki, majd az alaptestet felfalazták. Ma modern, főleg külföldi egyetemi hallgatók által lakott kollégium működik a falak mögött, az új funkció egyben az épület újjászületését is jelentette. Emellett a személyforgalom is bővülhet. A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segévább ». Időközben megrendelték az acél alapanyagot, és 2020 év elején a Duna Aszfalt lengyel üzemében elkezdődött a gyártás.
Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő 22. születésnapján kapta meg statikusi diplomáját a Királyi József Műegyetemen, ezzel ő volt az első diplomás mérnöknő hazánkban. Ebből a szerkezet eredeti anyagának minősége nagy szilárdságú acél volt, az újonnan legyártott alkatrészeké pedig "folytvas". A híd falazatainak legnagyobb része is rombolás áldozatává vált.