Mindig így volt e világi élet, / először fájt, de utána szép lett. A kortárs vers kontextusában az életbölcseletet profán-ironikus hasonlat teszi szemléletessé: az élet úgy fáj, majd úgy lesz szép, ahogyan a fájdalmas tetoválás. Valójában azonban A vén cigány zárlata kétértelmű: egyfelől a remény megfogalmazása, másfelől a szerepvesztésé, az elhallgatásé (vesd össze: Csetri, 2007; Kállay, 1999; Kabai, 2007). Tóth Krisztina versében a szövegkoherencia és a műegység megteremtésében a felszólító mondatoknál fontosabbak az ötből három strófát is elindító kérdő mondatok, az ezekben testet öltő faggatózás, részvétteli számonkérés (az anaforikusan visszatérő Hova lett a fiad? Iskolakultúra 2012/10 Balassa Péter (2001): Mérték és mértéktelenség Vörösmarty költői világában (Az emberek).
Vörösmarty Mihály: A vén cigány - verselemzés irodalom érettségi felkészítő videó. A kép különböző aspektusai, szintjei mindkét szövegben összeegyeztethetetlenek. Vagy: Fuss, ki tudja, meddig jár a busz annak mintájára, dallamára, hogy Húzd, ki tudja meddig húzhatod. Ügyetlen plázákat tetováltál lapockáidra, a kezed ökölben.
Szombathely: Savaria University Press. A második szakasz magjának jégverése anticipálja a harmadik versszak zengő zivatarát. Szerintem A vén cigányban megjelenítetthez hasonló katasztrofális (köz)állapotokról és végső elkeseredettségről való számadást. Dieser blinde Stern, die Elendserde, mag sich drehn in tödlichen Gewässern, und in Sünden, Unflat, falschem Prunk soll. Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot. Iskolakultúra 2012/10 cigány ezen nyelvi jellemzőjéről Kállay Géza kiváló tanulmánya [1999, 268. ] Az előadó kitér a mű keletkezés- és befogadástörténetére, szerkezetére, képi világára, értelmezési lehetőségeire. A címben szereplő cigány jellegzetes nemzeti motívum: a magyar mulatozás sokat emlegetett kísérője, aki muzsikájával elfeledteti a bánatot. Eltelik a nap a kocsisorral. Dörömböltek hasad boltozatján Ez utóbbi idézet második sorában persze inkább az emberi test van természetté, külvilággá fordítva.
Doch warte - laß die Saiten ruhen: Einmal wird ein Feiertag noch werden, wenn des Sturmes letzte Wut ermattet, Zwist im Kampf vergangen ist auf Erden, dann spiel auf, Begeisterung zu erneuen, daß die Götter selber sich dran freuen. Vörösmarty Mihály utolsó nagy verseinek egyikét, A vén cigányt Arató László elemzi. Kabai Csaba (2007): Őrült struktúra A vén cigányban. A vén cigány itt az idős költő metaforája is: A költő önmagának is mondja, amit leír a műben, önmagát buzdítja, "muzsikálásra" szólítja fel, azaz versírásra. Vannak megegyező szavakon nyugvó sorvariánsok: dörömböltek hasad boltozatján, vagy ne gondolj már a világ bajával. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (1854) II. Szemle Az anyaföld sötét bőrű és lapockáira tetovál. Tóth Dezső (1974): Vörösmarty Mihály.
Budapest, Szépirodalmi Kiadó,. Zárásképpen hadd emeljek ki csupán egyetlen fontos vonatkozást. Az agyvelőnek megrendülnie kell, azaz a földrengést kell belül újraképeznie. Miért kell ilyen verset írni? 6) Már Csetri Lajos is tekintélyes szakirodalmi hagyományra támaszkodva hangsúlyozza az 5 6. sorok kulcsszerepét. Itt összegződik először az asszony életkudarca, tehetetlenségének megfogalmazása. Tóth Krisztina cigánya nem muzsikus cigány, nyoma sincs a versben bordalnak, így nem fogható fel tárgyiasított önmegszólításként és ars poeticaként, a cigány nem lehet a költő, a zene nem lehet a költemény allegóriája. A vén cigány, a költő az új világ derült homlokú prófétájává magasodik, a költemény rapszodikus hangja ódaivá tisztul. A vérnek mint az örvény árjának kell forrnia, a szemnek mint üstökös lángjának kell égnie. Gyújts rá tesó, ne gondolj a gonddal. 2 Tóth Krisztina versében példa erre az első szakasz eleje: Dűlőutak hegeitől szabdalt / sötét bőrű, csapzott anyaföldem! Honlapja: Pataki Attila.
Ezzel még konzisztens a hadd forogjon kifejezés is: a Föld csillagászati értelemben forog. Igaz, a Vörösmarty-vers záró szakasza is gyökeresen eltér a korábbiaktól, kilép a korábbi szerkezeti logikából, de itt a lezárás nem közvetlenül a tartalmi szempontból centrálisnak nevezhető strófa után következik. Everything you want to read. Az emberek [s]ajátossága ugyanakkor, hogy semmiféle végről, befejezésről nem beszél, inkább az önismétlésről, a körforgásról, ami megelőlegezi a malom a pokolban emlékezetes, az egész további szorongásos mentalitásra és az ezzel összefüggő költészettípusra nagy hatást gyakorló formuláját (Balassa, 2001, 24. Szemle Például: először fájt, de utána szép lett. Vörösmarty Mihály versének elemzése / Analysis of the canonical Hungarian author's poem A vén cigány (The Old Gipsy). Honlapok: Latinovits Zoltán. Kislány, akinek azonban magának is gyermekei vannak. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
A két vers koherenciáját részben eltérő eszközök teremtik meg. A koravén cigány hangnemére, a beszédmód empatikusságára hatással lehet, hogy beszélője és megszólítottja egyaránt nő. A harmadik versszak ötödik-hatodik sora ( Háború van most a nagyvilágban, Isten sírja reszket a szent honban. ) Und, unsterblich, des Prometheus Klagen. Mindkettőben emberré válik a föld, csak Vörösmartynál férfivá, Tóth Krisztinánál nővé. Krieg ist wieder tobend aufgestanden, Gottes Grab erbebt in heiligen Landen. Külön elemzés tárgya lehetne, hogy A koravén cigány hogyan alkalmazza az út, életút toposzát. ) Ezért is gyakran csak a nyers, értelmezés nélküli példatár, a feladat vélelmezett megoldása szerepel. Description: Vörösmarty Mihálytól A vén cigány szövege és elemzése. A mai feszült, széles körben érzékelhetően bűnbakkereső, rasszista, kivált cigányellenes hangulatban, melyben a politikai közösségként vagy nyelvi-kulturális hagyományközösségként felfogott nemzet gondolatát, a nemzeti identitást erősen fertőzi az etnikai- faji alapú és sérelmi hangoltságú nemzettudat, nem kicsiny emberi-művészi tett, hogy az anyaföld Tóth Krisztina költeményében egy koravén cigány asszonylány képében, talán életrajzában kel életre. A megszemélyesítés abban is tetten érhető, hogy a plázákat itt nem tetoválták, hanem emberként ő maga végezte önnön tetoválását.
A sor eredeti szövegkörnyezetében, Vörösmarty költeményében talán azt jelentheti, amire többek között Balassa Péter utal Az emberek elemzése kapcsán. Ezek a Tóth Krisztina költészetére annyira jellemző versdallam-ihletek, szöveghangzás-imitációk itt a kontrasztív intertextualitás, a szembeállító szövegköziség példáinak is tekinthetők. Erős kollokvializmus, sőt szlengesség érzékelhető például a Szlalomozik a srác vagy a Gyújts rá, tesó mondatokban, míg az utolsó szakasz egészét inkább a magas pátosz jellemzi. Tehát a mag itt is viszonylagos önállósággal, aforisztikus kerekdedséggel bír.
Mindkét versben meghatározó szerepet kapnak az antropomorfizáló képek és a megszemélyesítések. A két állapot közeledése empatikus azonosulást jelez. A léhának tűnő petris szójáték súlyt, mélységet kap. Az ember foroghat csak keserű levében, a föld természettudományosan is leírható vak, azaz saját sugárzással nem rendelkező csillagként, ugyanakkor a vak jelző egyben antropomorfizálja is, de a csillag lében forgása zseniális képzavar, a méretek és távlatok összeegyeztethetetlenek, kibékíthetetlenek 5 (Kappanyos, 2007, 344 345. o. Vagy: Gyújts rá, tesó, ne gondolj a gonddal annak mintájára, hogy Húzz rá cigány, ne gondolj a gonddal.
A válasz a következő két strófából olvasható ki (4. A szenvedés mélypontja után szükségszerűen valami jobbnak kell jönnie. Ez a szövegrész-kapcsolás azonban már a két összevetett vers szerkezeti hasonlóságaira irányítja a figyelmet: a kérdés-felelet szerkezetre, illetve a mindkét versben meghatározó szerepet játszó anticipációs szerkesztésre, a katafora-anafora váltakozásra. Anyát és fiát a vers a kérdés-válasz szerkezeten és a lineáris grammatikai kapcsolóelemeken kívül a tolószéknek a harmadik versszakban megjelenő motívuma ( Házadat is elkótyavetyélted, / tolószékre költötted a pénzed) révén köti össze: az ötödik versszakban a srác ezzel az anyjától kapott tolószékkel szlalomozik és gördül oda a parkoló autókhoz. 3. strófa: Legyen olyan hatalmas, hogy vegye igénybe a költő minden szellemi és fizikai energiáját. Anticipálja a negyedik versszakban uralkodó háború-víziót. Spiel, wer weiß, wie lang die Saite schwirrt, wann der Bogen dir zur Krücke wird; Herz voll Kummer, Becher voller Wein, spiel, Zigeuner, laß die Sorgen sein! Dűlőutak hegeitől szabdalt sötét bőrű, csapzott anyaföldem! Az öntudat akár az égbe is emelhetné, méltán, mert ahol a legnagyobb magyar költő megszólal, mi más lehetne, mint a magyar Parnasszus, múzsák szentélye.
Tóth Krisztina: A koravén cigány borúdal Dűlőutak hegeitől szabdalt sötét bőrű, csapzott anyaföldem! Nézzük csak újra, hogy a sötét bőrű, tetovált anyaföld miképp személyesül meg, miképp húzza ki a szemét és fogja össze a haját: Dűlőutak hegeitől szabdalt sötét bőrű, csapzott anyaföldem! Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. A legizgalmasabbak talán az előképüket csak dallamvezetés, szintakszis révén imitáló sorok. Felfokozás kettős dallamívének nevezi. A fogalompárt Gintli Tibor előadásának címéből kölcsönöztem. Stets war dieses Leben so auf Erden: Einmal Frost wollt's, einmal Flamme werden. Ami most történik, az csak az ősi történet újratörténése, a változatlan emberi természet újabb megnyilatkozása: Mintha újra hallanók a pusztán / A lázadt ember vad keserveit. A hang bizakodóra fordul, sejtetve, hogy a kozmikus távlatból már látni lehet egy emberibb jövő jeleit. Ezt a természettudományos képletet összezavarja, hogy a forgásra megadott hely: keserű levében, ami a fő a saját levében szólást idézi fel.
Szerkezeti hasonlóságok: anticipációs szerkezet és kérdés-felelet Mindkét verset a rapszódiára jellemző erős távlatváltások, modalitásváltások, indulati váltások karakterizálják. Ez a mondat túl a veszteség és vereség ismételt summázásán előreutal a következő versszakra, arra, hogy mivel is szlalomozik az autók között a srác, a cigányasszony fia. Emellett az egységteremtésben meghatározó szerepe van a vihar motívumának, amely összekapcsolja, egymásra mintázza a lelki, a természeti és a társadalmi-történeti folyamatokat: a lélek háborgását, az égiháborút és a nagyvilág háborúját. Húzzál, kislány, legalább pulóvert. Húzzál azaz vegyél fel pulóvert; 3. Stimm ins Lied des Sturms ein, wie er auffährt, wie er brüllt und jammert, weint und wimmert, Wild und Menschen tötet, Leben abwürgt, Bäume ausreißt, Schiffe ganz zertrümmert. Tóth Krisztina versében a kérdés-válasz szerkezetnek meghatározóbb szerepe van.