Tagadó szerkezetek dominálnak, az első hat sorban tizenegy tagadás van. Már csak öncsalatás lehetne: a személyiség már minden reménytartalékát mozgósította, nincs út tovább. Ezt az állapotot nagyon nehéz elviselni, főleg a létfeltételek hiányában, s csak a halál tűnik az egyedüli megoldásnak. A kétütemű, hét szótagú sorok következetesen 4/3 vagy 3/4 osztásúak, s a 3. Jozsef attila tiszta szivvel vers. szakasz kivételével mindig egybeesik a nyelvi- verstani és az értelmi nyomaték, azaz az ütem első szótagján van. József Attila 1924 őszén beiratkozott a szegedi egyetemre magyar-francia szakra. Vers szimultán technikával egyszerűen egymás mellé helyezi a képek sokaságát. Megjelenik a gyermek képe, melynek helyzetével kerül szembe a felnőtt helyzete. De itt van a csattogó víz is A vízképzet tudja a legszemléletesebben összefogni a forradalom elodázásának és a f orradalom szükségességének ellentétét. Ez a típusú vers nem válságot jelez, hanem a válság legyőzését, annak akaratát fejezi ki.
A helytállás azért kötelessége az egyénnek, mert csak így tarthatja ébren a reményt. A holtvidék tája önmagát is jelenti, ám egy léthelyzet szimbólumává is formálódik. Világban ugyanaz, mint a munkásoké a külsőben: a harmónia megszerkesztése.
A XII rész a szemléletes és a nem szemléletes rétegek szintézise. A költészet-eszmény nyílt vitában fogalmazódik meg, az állítás mellett rendre ott a tagadás is, gyakran a tagadószó. Nagy a t ávolság a két ember között a t ársadalmi különbségek miatt, bár az sejtődik, hogy szerelmük nem reménytelen. A költő először az érzelmi és a tudati értékek nemlétét panaszolja. Se sokat, se keveset. József attila tiszta szívvel vers. Majd a kedvese testét egyedülállóan himnikusan írja le. Talán ez is hozzájárul, hogy az Óda ennyire általános érvényű legyen, hogy általában az emberi szerelem legyen a tárgya. Az indítás döbbenetes hatását a haza fogalmának leszűkítése okozza Nem a költő, hanem a számára adott lehetőség végzi el a szűkítést: hazája csak a sírja lesz. Ebben a verstípusban a múlt, a jelen és a jövő szembesítése a meghatározó az. Alapegysége az ütem, egy hangsúlyos és több hangsúlytalan szótag kapcsolata (bár létezik egy szótagos ütem is). A középpontban a most áll, ám ez a jelen a múlt következménye, s meghatározza a jövőt. A költemény egyszerűbb verstani felépítése is archaizáló jellegű.
Az axiómaszerű kijelentések, az életbölcsességek a szaggatott építkezés, az enigmatikus jellege filozófiai gondolatgyűjteményre is utalhatna, de ez mégis egy költemény. A forradalmi hullám apadtával sem csökkent költészetének forradalmi ereje, inkább mélyebbre hatol és magasabbra szárnyal. Itt minden csupa rom" A romok világa, a külváros nem szép. Leveleiben gyakran panaszkodott, hogy nincs pénze ételre. Én igy elemezném: első versszak arról árulkodik magányosan él nincsen neki senkije. József attila tiszta szivvel vers elemzés. Ez a részlet a keleti filozófiák hatását mutatja A történelembe a múlt minden eseménye egyenrangúan beletartozik. Az V rész a legegyértelműbb rész, mely egy illusztráció a determinációhoz. Gyönyörűszép szívemen.
A pontosan érzékeli és érti, hogy az egyén számára csak a kisközösségek nyújtotta biztonság, harmónia nyújthat védelmet. A legsúlyosabb problémát az anyagi helyzete jelentette. A 3. szakasza lehetséges "megoldást" rögzíti, a 4. pedig ennek következményeit. Ebben már nagyobb számban szerepelnek kassákos expresszionista jellegű és szabad képzettársítású versek. Keletkezés, jellemzők korai versek - modernség - formafegyelem - ütemhangsúlyos, "magyaros" ritmusú - visszanyúl a népköltészethez. Az életkép néven nem nevezett "hőse" a disznó, s így a boldogság fogalma többsíkúvá, többértelművé válik. Háromütemű tízes: 4/4/2. József Attila - Tiszta szívvel elemzés. Nekünk, szerencséseknek ezúttal sokkal több jut Attilából, mert új musicalünk az egyik legnagyobb magyar költő életének sorsdöntő fordulatait eleveníti fel és varázsolja színpadra: megelevenednek a szerelmes évek Vágó Mártával, a küzdelmes idők Kozmutza Flóráért, és az ellentmondásos viszony Illyés Gyulával, illetve a nagy művek születésének pillanatai.
Előzményeként kialakult. Verselemzésben nem írunk önélet rajzot. Költészetében gyakori a külvárosi táj képe, ami a kapitalizmus világát kifejező forma. A teljes múltat a költő a történelmi harcok két típusával, a nemzeti és osztályküzdelmekkel érzékelteti. Mit gondoltak erről a verselemzésről. A vers alapmondata: "Légy, ami lennél: férfi", ami arra szólít fel, hogy vond le a végső következtetést abból, hogy az életben nincsen számodra vállalható szerepe. A költői fordulat igazi kulcsverse a Külvárosi éj (1932), melyben kidolgozott költői eszközök, motívumok találnak egymásra, s új költői minőséget hoznak létre és a szemlélet is átvált. E versben az erdő s azon keresztül a természet és az emberi életkorok képei-képzetei rétegződnek egymásra. A szegedi egyetem bölcsészkarán volt hallgató, s a francia nyelvet vette fel a magyar mellé.
A legkedvesebb saját verse volt Ez a vers a szemléleti és poétikai átmenet tükre. A vers jelen ideje az éjszaka szimbolikus jelentésűvé válik az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki. Nemcsak híres, de hírhedt is a vers a Horger-ügy miatt. Szükséges egy olyan gondolati erő és kifejező motívum, amely csökkenti ezt a távolságot; s ezt a költő a biztatásban találta meg. A 6 rész 3 "talán" szava olyan. A költői kibontakozás Második kötete, a Nem én kiáltok Szegeden jelent meg 1925 j anuárjában. Ez a k ijelentés bizonyosságával szólal meg a Flórának (1937) c. versben Mintegy varázsigeként mormolja maga elé az életben tartó bűvös szót a. lírai hős, s a megteremtett biztonság fedezékéből az elmúlást is józanul idézi fel. Nem más, mint az öntörvényű személyiség megalkotásának elmaradása, az igazi szerep betöltésére való képtelenség. A Duna emlékképe a mindenséget s az életet egyaránt megidézi, s egyúttal a példázat szerepét is betölti.
A komplex képekben több valóságsík van jelen, s az ezek közti feszültséget érzékeli a tudat. Áldott földdel elfödnek. Arra is figyelnünk érdemes, hogy a 3. és 4. szakasz nemcsak jelen időben, hanem feltételes jövő időben is értelmezhető. Nemcsak az önmegszólítás és az önfelszólítás alkalmas a s zemélyiség minden rétegét megmozgató létösszegzésre, hanem az időszembesítés. A versben megszólal az emberek közösségében és a világban való panteisztikus feloldódás vágy. A Karóval jöttél is egy önmegszólító vers, s létösszegzés is, mely a gyermekkorig tekint vissza. De miért olyan negatív a jelen, miért befejezett a jövő? És hogy ha kell, eladja magát és embert öl középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Az éhezés a hangsúlyos életrajzi elem a versben, ez a tény magyarázza a korábbi és a későbbi sorokat is. A zeneiség a dalformán túlmenően is lényegi sajátosság itt, s az életben feloldhatatlan disszonancia esztétikai feloldásnak a kifejezője, akárcsak az emelkedő, jambikus jellegű ritmus, az erőteljes rímelés. Olyan módszerrel indítja a költő, mely más hasonló jellegű verseiben (Óda, A Dunánál) is megfigyelhető. Ez is létösszegzés, melyben a sírjáról beszél a költő, s itt már úgy gondolja, hogy nem önmaga hibázta el az életét. Mit gondoltak erről a verselemzésről? 1936-ban a Szép szó című folyóiratnak lett a társszerkesztője.
A hiány számbavétele egyúttal tagadás is: az adott társadalom teljes megtagadása. Többek között azt írta, hogy nincs istene, se hazája. Ebben az évben egyre jobban legyűri a betegsége, költészete sem nyújt már neki vigaszt; a vereség fő okának pedig saját élete elhibázottságát tekinti. A téli alföld ábrázolása már hagyományos ábrázolási elem (Petőfi: A puszta, télen; Ady: A magyar Ugaron). A vers, s a népi elemek ill. a stilizáló nyelv a tudatos többértelműséget keresi. M agyar újnépies költészet indításait Hosszan áradó szabad verseiben ott feszeng a modern technika, a nagyváros, az új fogalmak, a jobbra, másra törő fiatalság lázadása.
Szegeden is sokat nélkülözött. Itt a szerepek elutasítását jelenti mindez és a halál vállalását, vagyis ez egy végső létösszegzés. Buzdítanak harcra, ismét másokban pedig a természet válik jelképpé. Kíváncsi lennék a véleményekre. A strófák meghosszabbodnak, nyolc keresztrímű sorból állnak. 1937-ben betegsége egyre jobban elhatalmasodott, a kórházi ápolás sem használt. Közvetlen múltját veszi birtokba, aztán egyéni létét kiterjeszti az őssejtig valamennyi ősre, végül már az egész világot felöleli. Szükségszerű győzelmüket megcáfolhatatlan igazságnak tekinti a költő. A tényszerűen megragadható valóság és a látomás ugyanúgy szétválaszthatatlan egymástól, mint az éber és az álmodó ember.