A kőszívű ember fiai például csak a farkasos részig volt izgalmas, addig jutottam vele. Ennek például hatékony eszköze lehet, amikor a magyartanár a kötelező olvasmányok listájának összeállításakor nem csak a diákok érdekeit, hanem a saját ízlését és személyiségét is szem előtt tartja: "Például Jókaitól az Aranyembert nem azért olvastatom, mert rettegek attól, hogy Aranyember nélkül nem lehet leérettségizni, hanem ezért, mert szerintem izgalmas az elképzelésem, a mondanivalóm a műről. Trónok harca vagy Jókai? Az a baj, hogy a mai vizuális-digitális világ leszoktat az olvasásról.
Ennél jóval pozitívabb tapasztalatokról számolt be Bacsó Péter, a budapesti elit Eötvös Gimnázium magyartanára. Szívem szerint jó részüket felnőttekkel olvastatnám, azokkal, akiknek eredendően is íródott, és akik képesek is megfelelő módon befogadni – nyilatkozta. Petőfi Sándor:A helység kalapácsa – vagy – Az apostol. Lovász Andrea kritikus, mesekutató szerint pedig az utóbbi időben intellektuálisabbá váltak a gyerekkönyvek, és egyre több olyan színvonalas kiadvány jelenik meg, ami a felnőtteknek és a kamaszoknak is egyaránt maradandó olvasmányélmény lehet. Ben a gyerekek még elég jó eredményt mutatnak, 6. Kosztolányi Dezső: Pacsirta – vagy – Nero a véres költő – vagy – Édes Anna. Madách Imre: Az ember tragédiája. Éppen ezért botrányos, hogy a kerettantervben 7. A gyerekek inkább tévéznek, számítógépeznek, míg a mi korosztályunk a könyveken nőtt fel. A Fiatal Írók Szövetségének Mesebeszéd 2. című gyermekirodalmi szimpóziumán jártunk. "5-6. osztályban nincs olyan nagy baj, mert a Pál utcai fiúk rendben van, de az Egri csillagok már nem mindenhol tanítható" – mondja Arató, aki szerint a problémák a 7-8. osztályban kezdődnek, amikor a magyartanításba belép a történeti elv. A Mesebeszéd 2. szimpóziumon kiderült, hogy a történelmi regény nem csak a 2005-ben megrendezett Nagy Könyv vetélkedőn győzött, hanem a Magyar Olvasástársaság friss felmérésén is a legnépszerűbb kötelező olvasmányok között van.
Például előbb kellene tanítani Kosztolányit és Móriczot, mint Zrínyit. " Kertész Imre: Sorstalanság. A Pál utcai fiúkkal például semmi gond, terjedelmileg is, nyelvezetileg is könnyen fogyasztható. Ez azt jelenti, hogy körülbelül négy órát biztosít a hetedikes kerettanterv a szabadabban választott, a gyerekekhez közelebb álló ifjúsági regényekre. A szakértő szerint az olvasóvá nevelést egy újabb pofon éri a középiskola elején, amikor az ókori és a középkori irodalom kerül terítékre. Így aztán az Egri csillagokat vagy a Pál utcai fiúkat például elvileg mindenkinek el kell olvasnia 5. és 8. osztály között, de iskolától függ, hogy melyik könyvet melyik évfolyamon kérik számon. Í. Az olvasmánylistát érő kritika persze nem új keletű, és bár mindig is voltak olyan diákok, akik a kötelezőekkel együtt falták a könyveket, egyes művek az ifjak számára ma már a tanárok szerint is nehezen fogyaszthatók. Akkor azt is fontosnak tartották, hogy a megnézett, feldolgozott filmekhez mindig valamilyen alkotó feladat is társuljon. A szakember szerint ennek ékes bizonyítéka, hogy az ekkor tanított Jókai-művek, mivel nem ennek a korosztálynak valók, egy életre elidegeníthetik a gyerekeket az olvasástól.
Ha az iskolában elriasztjuk őket a szépirodalomtól, jó kérdés, felnőttként egyáltalán kézbe vesznek-e majd ilyen könyveket... -->. Új gyerek-és ifjúsági könyvkiadók alakultak, egyre több színvonalas magyar ifjúsági regény jelent meg, például az Időfutár, a D. A. C., a Szent Johanna Gimi, a Dobozváros, a Kékhajú lány, vagy a Dühös nemzedék. A 2003-ban született alaptanterv a tanárokra bízta, hogy milyen életkorban, mely könyveket ajánlják a diákok figyelmébe. Nem azt mondom, hogy sehol sem kellene kronológiát tanítani, de a kilencedikesekhez jobban passzolnának a 20. századi klasszikusok. Petőfi Sándor: János vitéz. "Sokszor a tanárnak is lélekölő, hogy verselemzési sablonokat tanít, de sok gyereknek csak ez segít, például azoknak, akik magával az olvasással küzdenek.
Szophoklész: Antigoné. Ő is érzékeli a gyermeki konzervativitást, és ő is folyamatosan küzd azzal a téves elképzeléssel, hogy a diákok szerint az író csak egy halott, unalmas ember lehet. Éppen ezért a Mesebeszéd 2. meghívott egyetemi, főiskolai oktató szakértői mind úgy vélik, hogy a pedagógusképzés jelenlegi helyzetén sürgősen változtatni kell. A tanító- és óvónőképző főiskolai karokon a hallgatók ugyan találkoznak a témával, de többnyire rendkívül elavult formában. "A kronológia kizárólagossága a magyartanítás rákfenéje.