Addig egyszerű emberek százai, ezrei hagyják ott az életüket a harcmezőn. Ez az első német nyelvű feldolgozás, egyben Németország Oscar-nevezettje. Paul még nem tudja, amit mi, a nézők már láthattunk: az előző negyvenezer katona milyen pokoli kínok közepette harcolt és halt meg a lövészárokrendszerben, és miként került vissza a kifőzött-kimosott, megfoltozott és kivasalt egyenruhájuk az államhoz. Egy új klasszikus helyett tisztességes német iparosmunka született. Amikor viszont nem az öldöklés megy, akkor a Nyugaton… néha tud valami sokkal szívbemarkolóbb dolgokról is beszélni. Pajor Tamás megnézte a "Nyugaton a helyzet változatlan" legújabb feldolgozását.
Eddig sosem gondoltam bele, hogy hány éves is lehetett akkor. Világháború borzalmait és bizonytalanságát, így nincs aki figyelmeztessen minket arra, mik a következményei egy háborúnak. Személyes véleményem. Berger filmje mesterien van fényképezve és ütemezve, éles, megidéző világháborús képeket kínál. Naivitás azt gondolni, hogy egy háborúellenes alkotás, mint amilyen Edward Berger filmje, a Nyugaton a helyzet változatlan, vagy az alapját képező, 1929-ben napvilágot látott Erich Maria Remarque-regény a legkisebb befolyással is lehet a globális értelemben vett militáns erőkre és törekvésekre. A történet koncentrált. A Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues, 16 éven aluliaknak nem ajánlott) 2022. október 28-tól látható a Netflix kínálatában. A filmben a legközelebbi gonoszhoz egy tábornok (Devid Striesow játssza) áll, aki nem ismeri el a vereséget. Összességében egy nagyon látványos és szívbemarkoló filmet láthattunk és sajnálhatja mindenki, hogy nem került be a hazai mozikba. Mikor lesz megint egy ilyen helyzet? Alig lehet szavakat találni Edward Berger adaptációjához, amely 1930 és 1979 után harmadjára filmesíti meg Remarque leghíresebb regényét. De nem mehetünk el szó nélkül Volker Bertelmann fakó, statikus, riadószerű filmzenéje mellett sem, amelynek konokon és refrénszerűen ismétlődő szólamai valamiféle torzítós gitár és kürthang keverékeként kísérik végig a mozit.
Ráadásul a projektet már most minden idők legnagyszabásúbb, és vélhetően legdrágább német filmjeként emlegetik, melynek rendezői székébe a korábban a Patrick Melrose című szériát is dirigáló Edward Berger került. A fenyegető párhuzam jelenünkkel nem csak itt húzódik, hanem végig a filmen át. Washington azonban úgy véli, hogy a háború ugyan szolgálhat politikai célokat, de végső soron csak és kizárólag önmagát. Arra senki nem tanított meg az iskolában, hogyan kell esőben, viharban cigarettára gyújtatni, hogyan lehet nedves fából tüzet csiholni – arra sem, hogy a szuronyt legokosabb hasba döfni, mert ott nem akad meg, mint a bordák között. Bár a Nyugaton a helyzet változatlan két és fél órás játékideje elsőre talán ijesztőnek tűnhet, és a film valóban nem is pörög megállás nélkül idegtépő lendülettel, ez egyáltalán nem áll rosszul neki. A sorozat következő kötete. Ehhez pedig a legjobb megoldás, ha formailag a tökéletességre törekszik. A német adaptáció mögé ugyanis nem más állt be, mint a Netflix, amely két dolgot biztosan előrevetített: végtelen pénzből készülhet a produkció, ám annak a veszélyével, hogy a tipikusan futószalagos Netflix-szaga lesz. Remarque regényeit a harmincas évek Németországában betiltották, és a regénye alapján készült Milestone film is tiltólistára került (Amerikában pedig Oscar-díjat kapott). A halálra vált ember is elkékül, szürkévé válik az ábrázata.
Valószínűleg ekkor kezdett formálódni benne az a történet, amely azután a Nyugaton a helyzet változatlan alapját adta. Egy fiatal, nemzeti büszkeségtől hajtott német fiú bevonul a német hadseregbe, ám az idealizmusát összezúzzak az I. világháború borzalmai. Egy évvel ezelőtt egy hosszabb cikkben fejtegettem, miért olyan nehéz disztópikus könyveket adaptálni, amely szempontjainak egy része a Nyugaton a helyzet változatlan esetére is érvényes lehet. A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat. A 2022-es Nyugaton… a regény magjából indul, de teljesen más úton megy tovább: a főszereplője egy marék tizenéves német, akik dalolva vonulnak be a nagy kalandnak számító háborúba, aminek aztán már az első óráiban, a pokoli lövészárkokban szembenéznek a brutalitásával. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán… (tovább). Villanásai látványosak, sokszor kegyetlenek, ám Kammerer kiégett, megtört vagy halálra vált arcára valószínűleg egy idő után inkább fogunk emlékezni, mint a mészárlásokra vagy a film akármelyik véres harci jelenetére. 1917-ben járunk, a fiatal Paul Bäumer lelkesen vonul be, hogy aztán rövid úton megtapasztalja, ebben a háborúban aztán nincs semmi hősies és magasztos, csak kilyuggatott sisakok és egyenruhák, valamint szanaszéjjel röpködő testrészek. Rettenetesen erősek voltak a párbeszédek, izgalmas volt a történetvezetés és a fiatal színészek is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a rájuk szabott szerepeikben.
Érdekesség, hogy a mű angol területen az All Quiet on The Western Front címet viseli, vagyis a nyugati fronton minden csendes, mely inkább a csata utáni állapotokra utal. Ez egyszerűbb és jobb volna, mint a mostani háború, amelyben nem azok harcolnak egymással, akiknek kellene. Nézőként jóval könnyebb a bajtársaihoz kötődnünk, aminek feltehetően az volt a célja, hogy nekünk is fájjon az elvesztésük. A könyv maga didaktikus. Az öldöklés művészete. Sajnos akik háborúkról döntenek, azok csak a magasztos hősiességet, a gazdasági érdekeket, vagy a büszke öntudatot látják.
Az elején a csillogó szemű fiatal fiúból egy megtört, kifejezéstelen tekintetű emberi roncs válik. Elérhető a Netflixen. A történet középpontjában egy katona, Paul Bäumer (Felix Kammerer) áll, aki korát hazudva izgatottan jelentkezik társai mellé. Jók a bajtársai is, kár, hogy egyikükből se látunk túl sokat, de ahogy ezt már írtuk, ez nem az ő saruk. Mert aki látszólag épen megússza, az sem lesz utána ugyanaz az ember. Edward Berger jelenleg a legfontosabb nevek közé tartozik Németországban, de már hazáján kívül is letette a névjegyét: ő rendezett több epizódot a Terror című sorozatból és a Patrick Melrose-ból is, mindkettő több mint jó ajánlólevél egy rendező számára. A nagy vállalás ellenére Berger nem képes elszakadni a modern háborús film konvencióitól. A fenti példa tökéletesen igaz az I. világháborúra is. Remarque a fronton harcoló katonák sorsát és traumáit akarta elmesélni, és a film ezen a téren remekül átemeli a regény üzenetét. Amikor a katonák fáztak, én is fáztam. És ez nyúl legbátrabban az alapanyaghoz – két szoros adaptáció után megteheti, sőt meg is kell tennie, hisz nincs értelme újra elmondani ugyanazt. Nem feledhető, hogy a film végig erősen átszól a mába. Az elesetteknek és a túlélőknek egyaránt, hisz az életben maradottak kitörölhetetlenül hordozzák egy életen át az átélt traumák terhét.
A lehetetlen küldetésben a bátyja megmentése miatt személyesen is motivált bajtárs halála után Will Schofield őrvezető (George MacKay) egyedül és érdek nélkül marad, de egyéni meggyőződés hiányában, mi több, hite elvesztését követően is teljesíti feladatát. Az Oscar-mezőny még csak kialakulóban van, ezért messzemenő következtetéseket nem vonnánk le, de az biztos, hogy nagyon komoly versenyzővel állunk szemben, ami már szeptember elején, a torontói filmfesztiválon is szép visszhangot generált, és mind a Rotten Tomatoes, mind pedig a Metacritic nevű oldalon nagyszerű eredményeket ért el. Edward Berger filmje nagyhatású és lehengerlő alkotás. A Warner döntése értelmében nem annyira biztos. Az egyik legfájóbb pont az, hogy pont az eredeti film egyik legjobb jelenetét, Paul hazalátogatását hagyták ki az új változatból, pedig az ezerszer gyorsabban emeli fel az ember vérnyomását még az energiaitallal lefőzött kávénál is. 2022-ben viszont Edward Berger, a tehetséges német sorozatrendező úgy érezte, hogy eljött az idő, hogy végre Németország is filmre vigye Remarque munkáját, kihasználva a korszerű filmipar adta lehetőségeket. Tagadhatatlanul hatásosan mutatja be a film, hogy mennyire keveset ér a közkatona élete a kényelmes főhadiszálláson terpeszkedő tábornokok szemében. Kavarognak bennem a gondolatok. Berlinalénén mutatkozik be és március 30-án érkezik a mozikba.