Betegség kontra szabadság. Azonnali hatályú felmondás: A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. A jogszabály helytálló értelmezése ugyanis nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadandó, hanem azt, hogy az ilyen szünetelés időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni. A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE AUSZTRIÁBAN II. Felmondási védelemre. Változás 2021. július 1-től. A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb azonban a határozott idő lejártáig tarthat. Közös megegyezéssel, - felmondással, - azonnali hatályú felmondással. A betegszabadság időtartamára a távolléti díj nyolcvan százaléka jár. A nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap.
§-ának c) pontja alapján ugyanis a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha keresőképtelen beteg, függetlenül attól, hogy táppénzes állományba vételre van-e jogi lehetőség. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. Egy per szerint a felperes az elsőfokú eljárásban háziorvosa igazolását csatolta arról, hogy betegség miatt orvosi kezelés alatt állt. A volt munkavállaló nem lesz jogosult táppénzre ezt követően. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. A gyakorlatban vitás volt, hogy a keresőképtelenné vált beteg munkavállaló esetében ez a felmondási tilalom fennáll-e akkor is, ha keresőképtelenségének egész tartama alatt a jogszabály rendelkezése alapján táppénzben nem részesülhet.
Továbbá indokolt lehet minél több felmondási ok megnevezése és alátámasztása, mert már egy indok bizonyítottsága is megalapozza a felmondás jogszerűségét. Ha a munkáltató szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, akkor a munkáltatónak kell bizonyítania a felmondás indokának valóságát és okszerűségét. Összességében a felmondási tilalom azt jelenti, hogy a rendes felmondás közlése nem eshet a keresőképtelenséget előidéző betegség fennállása idejére. Azonban ha a munkáltató mond fel a dolgozó igazolt keresőképtelensége alatt, akkor csak a munkaviszony ér véget a felmondási idő leteltével, a bért azonban tovább kell folyósítani a betegállomány végéig, illetve legfeljebb a bér továbbfolyósítási kontingens kimerüléséig. A fizikai dolgozók – Arbeiter – esetében a felmondási időt, illetve terminust is a kollektív szerződés, annak hiányában a munkaszerződés szabályozza. Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna.
A rendes felmondás közlését követően bekövetkező keresőképtelenség a rendes felmondás érvényességét nem érinti. Ez pedig a jogkövetkezményt tekintve felmondási tilalmat jelent, azaz minden kezdődhet újból. Az egyik ilyen perben az alperes munkáltató nem vitatta a felperes munkavállalónak azt az előadását, mely szerint az alkalmanként hat-hat hónapra szóló munkaszerződést hét alkalommal úgy kötötték meg, hogy a munkahelyi közvetlen felettes a felperes távollétében értesítette az új munkaszerződésről szóló ajánlatról, amelyet a felperes aláírt. Ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén mindezt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját (Mt. Tehát onnantól fogva, amennyiben rendes felmondással elbocsátják őket, a fizikai dolgozók munkaviszonya is csak a negyedévek végén érhet véget, ha a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés nem tartalmazza az ettől eltérő terminusokra vonatkozó speciális rendelkezést (a hónap 15. és/vagy utolsó napja). Amíg a fenti első két esetben nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást, addig a harmadik esetben azt nagyon alaposan alá kell támasztani. Bejelentési kötelezettség. Helytállóan következtetett tehát a másodfokú bíróság a keresőképtelenséget kifejezetten tagadó felperesi magatartásból arra, hogy jogszerűtlen a munkáltató felmondási tilalomba ütköző magatartására történt hivatkozás és az erre alapított igényérvényesítés (BH 2001.
Amennyiben a munkáltató nem tartja be a kötelező felmondási időt, akkor, amennyiben a munkavállaló jogi úton érvényesíti az igényét, kártérítést kell részére fizetnie. § (2) bekezdés a) pont]. Azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Általános szabálya szerint a munkaviszony szünetelésének időtartama nem minősül jogszerző időnek a rendes szabadságra való jogosultság vonatkozásában. Az orvosi igazolás, és a tanúként kihallgatott háziorvos nyilatkozata szerint is a keresőképtelenség megállapítására azt követően került sor (BH2000. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Úgy tudom, hogy a munkaviszony megszűnésével együtt a táppénzre való jogosultság is megszűnik a szabályok szerint.
Különös szabály érvényesül a felmondási tilalmak, így a keresőképtelen betegség vonatkozásában is, ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentést hajt végre. Így a kárigényt jogalap hiányában el kellett utasítania. Megjegyzés: Téves az a sokszor hangoztatott álláspont, hogy nem lehet a munkavállaló keresőképtelensége alatt felmondani. Fontos tudni, hogy a kollektív szerződések és a munkaszerződések is tartalmazhatnak egy olyan speciális rendelkezést, miszerint a negyedévek utolsó napja helyett bármely hónap 15. és/vagy utolsó napján is véget érhet a munkaviszony. A felperes a keresetében ugyanis előadta, hogy a betegállományáról az egyeztetést kérő levélben tájékoztatta az alperes munkáltatót. A keresőképtelen betegség jelentőséggel bír a munkaviszony megszüntetésénél. Az említett rendelkezésből megállapítható, hogy a jogalkotó a keresőképtelenné vált munkavállaló javára szóló felmondási tilalmat nem kötötte ahhoz a feltételhez, hogy az egy év alatt mindvégig táppénzben részesüljön.
A próbaidő alatt, - a határozott idejű munkaviszony esetén, - a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése kapcsán.