A lánghegesztéshez túlnyomó többségében az acetilén ( dissous) égőgázt használják. A szabaddá váló karbon bediffundál a folyékony acélba, tehát az acetilén dús lángnak karbon dúsító hatása van. A katódon az ív keletkezési helyén egy folt keletkezik, amit katódfoltnak nevezünk. Az előmelegítő láng valamilyen éghető gáz és oxigén keveréke (pl. Nedves (vízzárak) vagy száraz előtétek.
A korszerű hegesztő áramforrások úgynevezett inverteres gépek, amely először a hálózati feszültséget egyen irányítja, majd félvezető elemekből felépített frekvenciaváltó (inverter) középfrekvenciás lüktetőfeszültséggé alakítja. A salak a gyalulásra kerülő anyagot előmelegíti, tehát az előmelegítő láng és az oxigénsugár már előmelegített helyre érkezik. Balra hegesztésnek nevezzük azt a módszert, amikor a haladás irányát tekintve elől halad a hegesztőpálca, és ezt követi a hegesztőégő. A képen láthatóak a lángtípusok. 35. ábra1 beömlő nyílás, 2 szűrő, 3 beeresztő cső, 4 nagynyomású manométer, 5 nagynyomású tér, 6 szeleptányér, 7 rugó, 8 szelepemelő, 9 szelepülés, 10 kisnyomású tér, 11 membrán, 12 membrántányér, 13 szabályozó rúgó, 14 szabályozó csavar, 15 ház, 16 kisnyomású manométer, 17 kieresztő szelep, 18 gázvezeték a hegesztőpisztolyhoz, 19 biztosítószelep. A vas 3200 °C felett forr, ezért az ívben történő vándorlásakor csak kismértékben párolog. Jobbra-hegesztés esetében a pálca folyamatosan belelóg az ömledékbe, és a leolvadt fém egyenletes eloszlatását a pálca finom, lengető, szétkenő mozgatásával valósítjuk meg. Ez a nagy különbség a levegőben lévő nitrogénnel magyarázható. Az ívben bizonyos fokú anyagvándorlás is folyik, mivel a negatív pólusra ütköző ionok anyagi tömeget is képviselnek. Az ilyen bevonatok onnan kapták nevüket, hogy nagy mennyiségű rutilt, TiO2-alapú ásványt tartalmaznak. A gyakorlatban az elméleti 1:1 arány helyett az acetilén-oxigén aránya 1:1, 1.
A porbeles huzalokat ma már nemcsak egyszerű kör keresztmetszetűre készítik, hanem a szalagot bevezetik a huzalkeresztmetszet belsejébe. Az argon védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztésnél (AFI) a huzalt automatikusan adagolják. Mikor a csap már kellően megduzzadt, tömege miatt beszűkül a nyakrészben az elektróda végén, itt a teljes hegesztőáramnak át kell folynia, de amiatt az áramsűrűség olyannyira megnő, hogy az elvékonyodott nyakrész hirtelen elgőzölög. Szokás kemény és lágy lángról is beszélni. Az acetilént néhány folyadék nagyon jól elnyeli, különösen az aceton alkalmas erre a célra. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy adott esetben a keverőszárat cserélni kell, mert egy bizonyos keverőszárral a lángerősséget csak szűk határok között lehet változtatni.
Új hegesztési sorrendet kel meghatározni. A palack nyakrésze vastagabb, mint a köpenye és a nyakon belül kúpos menet van. A láng erősségének a változtatásakor mindig figyelembe kell venni a keverék kiáramlási sebességét és a láng égési sebességét. Gázoldó képessége a nyomással közel egyenes arányban növekszik. Egyes fémekkel, különösen rézzel, ezüsttel, vagy higannyal robbanóképes acetilidet képez. Ezt a feszültséget egy transzformátor csökkenti a megfelelő kis értékre.
Aceton oldószer helyett újabban palackkötegekben dimetil-formamidot (DMF) is használnak. Számszerűleg az acetilén esetében kb. Ezek a bevonatok sok éghető anyagot tartalmaznak (faliszt, keményítő, cellulóz stb. Az inverter sokkal magasabb frekvencián dolgozik (50 – 100 KHz). Tökéletlen égéskor a lángban még el nem égett gázokat találunk, amelyek a lángot körülvevő levegőből oxigént vonnak el. ACETILÉN PALACKOK ÉS BÜNDELEK TÍPUSAI. Ez a plusz/mínusz ciklus, tetszés szerint beállítható és a felhasználó rendelkezik felette aszerint, hogy milyen mély beolvadást szeretne elérni a lehető legtisztább varrat létrehozásához. Fedett ívű hegesztéskor a lemez élek előkészítését két nagy csoportba sorolhatjuk: Lemez előkészítés segédeszközzel, Lemez előkészítés segédeszköz nélkül.
Egyenes polaritású kapcsoláskor a volfrámelektród a negatív, a hegesztendő anyag a pozitív sarok. Számos kísérlet és tapasztalat alapján az optimális fajlagos lángerősség értékei a következők: Acélhoz 100... 130 l/h•mm. Ez a távolság a láng nagyságától függően 2... 5 mm. Ez utóbbiakhoz az oxidréteg eltávolítása további előkészületeket és/vagy speciális hegesztőpálcát igényel. A vas anyagok vágásakor tehát, ahol az oxidáció folyamata exoterm, a fejlődő melegmennyiség egy részének hatása összeadódik az előmelegítő láng hatásával. A hegesztőégőnek biztosítania kell a gázok jó keveredését, továbbá egy pontra irányuló koncentrált lángképet kell adnia. Hegesztés bevont elektróddal. A nyomáscsökkentő jellemzője, hogy egy nagynyomású és egy kisnyomású kamrából, valamint két nyomásmérőből áll. A fedőporok mesterségesen megömlesztett szilikátok, tulajdonképpen üvegnek tekinthetők. Hegesztés bevonatos pálcával. Az acetilén és oxigén elégésekor jelentős hőmennyiség szabadul fel. Stabilitási okokból a palackok töltése nyomás alatt oldott gázként történik, ahol az oldószer általában aceton (ritkábban dimetil-formamid, azaz DMF).
Ilyen lángot az égőgáz és az oxigén helyes keverési arányának beállításával lehet biztosítani. Argon tulajdonságai: |Kiszerelései|. Pálca átmérő: d = s/2 + 1 mm, ahol az s az anyagvastagság. Biztonsági szerelvények. Az elektróda végét ugyan hozzá érintem az anyaghoz, de a rövid zárlat pillanatában, az inverter lecsökkenti az áramot egy nagyon kicsi értékre. A gázhegesztéshez felhasznált oxigén legalább 99, 5% tisztaságú legyen. Ha ugyanis csökken a nagynyomású térben a gáz nyomása, akkor a szabályozó rugó jobban nyitja a szelepet, tehát több gáz áramlik a kisnyomású térbe, így abban növekszik a kimenő gáz nyomása. Előmelegítésre csak vastag vagy repedésre hajlamos acéloknál szükséges. Másik fontos szempont, hogy az acetilén rézzel érintkezve igen könnyen robbanó acetilén-rezet alkot.
Az argongáznak ebben az esetben csak védőgáz szerepe van. Ha ki akarjuk számítani adott varrathoz és anyagminőséghez szükséges acetilén mennyiségét, ismernünk kell az egységnyi lemezvastagsághoz egységnyi idő alatt szükséges gáz mennyiségét. Ilyen pálcákkal hegesztik a legnagyobb igénybevételű szerkezeteket.