Nem annyira új írói korszakának – a szegényparaszti szemlélet, a népforradalom keresésének – kezdete, inkább előző korszakának záróköve: az úri világ kritikájának kiszélesítése és elmélyítése, gyökeres leszámolás az uralkodó osztály minden rétegével. Ebben az időben írja – 1930 nyarán – Móricz Zsigmond a Rokonokat. Ezt a polgármester nem nézi jó szemmel. Itt, dicsősége tetőpontján érte utol Makróczyt a nemezis. Környezetétől elszigetelődik és öngyilkosságot követ el Kosztolányi Aranysárkány című regényének tanár főszereplője, Novák Antal. A Betyárban (1936) Dea kisasszony még vívódó hős, de már nem főszereplő, és határozottan meg van rajzolva az ellenpólusa is, a cselekvő paraszt. Nem elég okos, hogy meglássa a csapdát; túl naiv, melyet beszédében el is árul ("A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Egy pillanatig meglepetve s gondolkozva nézett. Lina ezen is felkapta a vizet és nagyon kitört magából. Olyan szépen húzta, hogy Szép asszonynak... Móricz zsigmond élete röviden. kurizálok, kurizálok, kurizálok... - Nők is voltak? Boronkay búcsúestélye után feleségével hazafelé mennek, és látják, hogy a Városházán ég a villany a polgármester irodájában. Már úgy hiszi, hogy kellőképpen megerősödött, és olyan pozícióban van, hogy a város urait rákényszerítheti elképzelései elfogadására. Adja oda - mondta Lina sóhajjal -, legalább a szekrényben nem foglalja a helyet. Nem kettő hetven, hanem egy húsz.
További regényei: Légy jó mindhalálig, A boldog ember, Az isten háta mögött, Úri muri. Behálózzák, mivel már nagyon ügyesen kezd belelátni a piszkos üzelmekbe, és a felsőbb hatalmak nem engedhetik, hogy egy jött-ment leleplezze őket-lóvá akarják tenni, át akarják verni. Erre a végső leszámolásra az 1929-ben kezdődő gazdasági válság érlelte Móricz Zsigmondot. A város vezető személyei is fokozatosan vonják be őt a maguk világába: Kardics bácsi hitelfelvételre lehetőséget adó folyószámlát nyittat neki a takarékban. Cím: eligazító és félrevezető egyúttal. Ő állva marad, s a polgármester elég sokáig turkál az iratokban, akkor feláll. A főügyész feladata ugyani s törvényesség felügyelete. ) Már régen vajúdik ez is, az új városháza építése, mert ez a mostani már öreg, nem fér el benne a város, s nem elég díszesek a reprezentációs termek, próbálta megkeresni a polgármesteri irodákat, a fogadószobákat... Móricz Zsigmond: Rokonok (elemzés) –. Elunta, újra abbahagyta, s összevágta a fogát: meg van választva, nem fogja felajánlani a pozícióját... Még olyan lehetetlen gondolatai is voltak már, hogy talán azt akarja a polgármester előkészíteni evvel a megvárakoztatással, hogy ő magától lépjen vissza. Igen, a felesége Kopjáss Ferdinánd leánya. Felesége igazgatta, az elején mindent megbeszéltek egymással, amíg Lina nem kezdte ellenezni a dolgokat. Befejező képsor: Kopjáss egy sertéstenyésztőben hal meg. Kényes kérdés, nem jó bolygatni.
A regény az eseményekbe ágyazva ismerteti a múlt történéseit. Mikszáth abban tekinthető újítónak, hogy a parasztot ő ábrázolta főszereplőként, némiképp még idealizálva, a természettel harmóniában élő emberekként. A regényben Móricz egy város élete kapcsán forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabb alakjait, a polgármestertől a miniszterelnökig. Móricz zsigmond rokonok tétel. Mire rádöbben a kíméletlen igazságra, bírálatra már nincs erkölcsi alapja, öngyilkos lesz, de a regényből nem derül ki, hogy meghal-e. Kopjáss bukása nem tragikus. Engedte magát ölelni, s nem féltette a ruháját, nem mondta, hogy sok dolga van, hogy hagyjon... fáj a feje, ne legyen őrült.
Édesapám nyulat küldött. A pálya záró szakasza: - 1930-as évek: Forr a bor (1931), Rokonok (1932), Életem regénye (1939), Barbárok (1931). Az ember felállott: - Egen. Életszínvonal fenntartása: rokoni kapcsolatok kihasználásával pozíciókat szereztek. Pista megállott, mintha torkán akadt volna a cigarettafüst.
Jó feleség és jó háziasszony, de egy nagyravágyó ember számára kicsinyes és unalmas, emiatt nem illik bele Kopjáss új életébe. Ezt a botrányos ügyet kellett valahogy eltussolni a város vezetőinek, amihez szükségük volt egy nem kompromittálódott, nem ismert személyre. Az eredmény mindenkit meglepett, mivel a jelöltek között volt Makróczy is, a volt főügyész, aki annyira biztos volt a győzelmében, de mégsem őt választották, mert elszólta magát, hogy zs. S már nem is érdekelte, hogy mennyi, mert az ő költségvetésének határain túl volt. Lina olyan édes volt, olyan bizakodó, annyira boldog, hogy nem hallotta ilyennek nagyon-nagyon régen... Társadalomkritika Móricz Zsigmond Rokonok című művében - Irodalom érettségi. Minden tud csalni, de a hang színe, az nem... Az őszinte és leleplez minden érzést.
Pesti útja során Kopjáss kapcsolatba kerül a főispánnal, a város országgyűlési képviselőjével, bele lát a megye és az országgyűlés életébe is, és megdöbbenve fedezi fel, hogy a városházi panamák felsőbb szinten is általánosak. A város, Zsarátnok (kitalált név, de bármely magyar kisváros lehetne) ahol a történet játszódik, hatalmas botrányba keveredik. Érettségi tételek: Móricz Zsigmond: Rokonok(film és könyv. Kopjáss jelentéktelen hivatalnokból, iskoláknak és tanítóknak pénzért lobbizó kultúrtanácsnokból lett váratlanul magas tisztséget betöltő, csak a polgármesternek alárendelt alkalmazott. 1870-ben került a magyar nyelvbe, s jelentésváltozáson ment keresztül.
Stílus / műfaj: szépirodalom / dráma. Kopjáss naiv, jóhiszemű és tiszta erkölcsű ember. Ejnye, szívem, van a padláson egy ócska koffer. Rövidítése: -a volt főügyész, Makróczy használta ezt a kifejezést. Az 1932-es fogalmazás – könyvalakban ez jelent meg – már több mint zárókő; a recsegve-ropogva összedűlő úri világ rajzán túl az író új tájékozódását is mutatja. Ez rész az 1932-es fogalmazásban szerepel először. S nem tépte ki magát a karjából, nem szaladt az ajtót bezárni... valószínűleg már a másik szoba ajtaját bezárta, s ettől vérhullám futotta el a fejét, és erőszakosan ölelte át, hogy az asszony vékony dereka csak úgy kettétört, és Lina hagyta, mintha csak most nyerte volna meg előszőr a kegyeit. A szíve körül valami nagy melegség volt.
Történelmi háttér: Magyarország az 1920-as, 1930-as években még magán viseli a feudalizmus sok jelenségét (társadalmi szokások, hierarchia, úr-szolga viszony, nő-férfi viszony mind elavult képet mutat). Színészek: Csányi Sándor – Kopjáss. Kapitalista állam szimbóluma, átültetése. Hát csak azt akarom mondani kedveském, hogy az újság... ez az első... mindig az újság az első... mert a közönséget tájékoztatni kell... tehát programot kell adni, mert ezt várják. Hát nem jöttem haza gyalog.
Hét évet élt át a legszűkebb takarékosságban. Bár ő maga még semmilyen hasznot nem látott az ügyletekből és nem követett el hatalmi visszaélést, hamar úgy tűnik fel, mintha ő lenne a legkorruptabb mind közül. A feleség, Lina tajtékzik, amiért az egész "poloska fej" a nyakukra jár kéregetni. Ez lett Kopjáss sorsa,, A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. " A részvénytársasággal, amely a sertéstelepet elpazarolta, jól járt a főispán, az alispán, sok kisgazda és még Boronkay Ferenc ügyvezető igazgató úrnak is csurrant-cseppent a pénzből egy luxusvilla. Doktor Martiny - ügyvéd. Most ő menjen bele valami ilyen félszeg helyzetbe? Közgazdasági alakulatok... teremtése... és lábra állítása. Megjelenés éve: 1932. Fel is ült az ágyban, s hozzáfogott, hogy felkél. Elsétál a villanegyed felé, ahol meglátja Magdalénát, le sem tudja róla venni a szemét, követi egy darabig, majd hazamegy Linához. Szívdobogva lép be, mint az oroszlánbarlangba.
Kopjáss elmondja feleségének, hogy valójában Makróczy elszólta magát: zsé, vé. A film 2005-ben készült és 2006-ban mutatták be a mozikban. Kopjáss nem tudja ártatlanságát bizonyítani, ő ártatlan, de Berci bácsi miatt ő is panamistának tűnhet. Szerkesztésmódjára a drámaiság, jelenetezés jellemző. Csupa Makróczy volt, aki háromszáz év alatt összerabolta ezt a rettenetes nagy határt. Közben persze az urak a segítségére vannak: Kardics számlát nyittat Kopjassnak, a nyakába próbálják sózni a luxusvillát és a Sertéstelepre is be akarják szervezni harmadiknak. Egy-egy év is elmúlik, hogy eszébe se jut.