Árborcok a régi rimaszombati fazekasok házairól. Látunk azonban olyan edényt is, amelyiken függőleges hullámvonalak osztják részekre, gerezdekre a kancsó testét s közbül, elszórva, egymás fölött kicsiny bokrokat ír a fazekas fehér agyaggal a Fekete mezőre. Ilyen ősi ház még a szabadságharc előtt is sok volt. Hallottuk a farazat, első üstök, terrasz és a németből eredő: zimsz elnevezést is. Oszlopdiszítések vakolatból. Hevesi község 3 betű full. A díszítésekben tehát nemcsak nemzetközi, hanem hazai kölcsön hatások is megnyilvánulnak, de az bizonyos, hogy a magyar speciális népművészet az edényekre rálehelte a maga sajátosságait.
A nagykapu s a kiskapu díszítésére nem fordít annyi gondot a sajómenti nép, mint a székely, pedig fája lenne hozzá bőven. Csúfnevük tótul: havrany; latinul: stablarii, baculares, bottaljáró, botfaragó, elancalárii titkolódzók, hortularii, kertészek. Jánosiban, ebben a Rimaszombathoz legközelebb fekvő helységben nagyon erősen megérzik az empire- s a biedermeyer-formák hatása a parasztházakon, nem úgy, mint az alább eső falvakban. Ezeket az edényeket habán-edényeknek nevezik, mert a köztudat azt tartja, hogy ezeket a habán elnevezésű nép készítette. Ami a csűrszerkezet elnevezését illeti, a gerendákból rakott csűrfalat csüroldal nak mondják, közbül vannak a csűroszlopok, s ezek részekre osztják az egészet; a csűroldal és az oszlopok fölött fut el vízszintesen a borító (értsük borító gerenda), azon szarufák, meg a kakasülők, akárcsak az emberi lakás födelén. Példa erre a csábi pásztorház, ami fából épült s csak két helyiség: pitar, ahonnan a padlásfeljárás nyílik, meg a ház. Gróh István alapos tanulmánya szerint, különösen a Rima völgyén lefelé: Rimaszombattól délnek Feledig, onnan keletnek fordulva. Hevesi község 3 betű turkce. Szegényebb emberek leányai ma is szivesen járnak el napszámba, így szerzik meg ruhácskájukat s a rávaló pántlikát és gyöngyöt. A Rima partján lévő Óvárosban, a régi mesteremberek negyedében, még manapság is hosszú utcákat alkotnak a fából épült házak. Az ablakok fölött egyszerű léc halad végig, vagy még egyszerűbb keret fogja körül a négyszöget. A népesség átlagban annyi, mint az ország több részében.
Van olyan is, amit hosszában fog át geometrikus szalag, mind a két csúcson. Findura Imre is följegyzi, hogy közös tálból mártogatnak és három ujjal esznek». A palócok egyik írója szerint, a bódoganya teli van cifra berovással, talán régi hun scytha-jegyekkel(? Ugyanis minden palóc háznál régente a ház elején ( 321), a homlokfal előtt, a ház közepén, a pitvarban, s a ház végénél, a kamra külső falánál leástak egy-egy ágosfát, aminek földbe kerülő faragatlan tőkéje 50–60 cm átmérőjű vastag volt, a föld fölött nyúló része pedig négy oldalura faragott s kettős ágban végződő. Bezzeg, ma már nem sok kemencét ülnek körül a gyermekek. A könyveket postán küldjük meg címükre. Hevesi község 3 betű 2021. Kérdezősködtünk, miért nem építenek rendes házat? Amikor már Morvaországban, majd a felvidéken megtanulták az exulánsoktól a majolikagyártást: a XVII. Úgylátszik, különösen nagyobb korsókkal parádéztak. A levegőt betöltötte a rémült állatok bőgése és vonítása. Ez a legfáradságosabb, de a legtartósabb, eltart ötven évig is. A tető ornamentikája aszerint igazodik, ahány deszkából áll. Egy sajókazai házon a páros négyszögű ablakok nyomott háromszögű orommal vannak ellátva fölül, s a közbüliktatott csinos díszítés erős csigavonala is azt mutatja, hogy valami klasszikus példára gondolhatott készítője.
Az ablak fölötti díszítés neve: inc. A palóc ház legősibb formája a már ismertetett szelemenes-ház, melynek 323 sz. Amilyen soká csak megállott az ilyen földbe ásott oszlop korhadás nélkül, olyan rég időre nyúlnak vissza ismereteink népművészetünk történetében. A mestergerendák tartósságát átlag 30–40 évre becsülik. Igaz, voltak olyanok is, akik a külföldi gyári termékek ékességeit utánozták, elszórtan rózsákat föstöttek kobalttal a sárgás vagy kékesfehér mezőre, szimmetria nélkül.
Ami néha a "vállunkat nyomja". A szegényebb lakosok a földet kiásván, annak tetejét szalmával vagy hanttal béfedik és ily lakóhelyeket készítenek magoknak. Ha nem is vesszük azt a hasonlatosságot, ami némely régi kályhacsempénk dísze, meg egy-két sajópüspöki ilyen pilaszter-fej között van s ami, mint mondottuk, arra mutat, hogy a XVII. 51. ősi rnezopotániai város. Konyháinkban a kéménynek két-három falalapja van, mely biztosan tartja meg a ráépített kéményt. Megszervezik a közös rádióhallgatást és tv-nézést, majd a műsor nyomán ankétet tartanak.
A figurális díszítésre is akadunk egy sajónémeti ormon. Hanem arkitektonikus szempontokból annál figyelemre méltóbbak a kemencék, melyeknek fonásával, építésével a nép sok formaérzéket tanusít. A rozsnyói városház két kancsója, a K jelű és a három jelű, már erősen rokokós. Igy kihasználja a palócsági fazekas a teknika nyújtotta díszítő módokat, de ír is sokat. A régi építkezési módokat nem követik, a fa drágultával a nép áttér a még természetesebb építőanyagra: a nagy hegyek gyomrából bányászott kőre. Borsod megyében a Bükk-hegység peremén lévő községek: Szomolya, Novaj, Bogács, Ostoros szintén bővelkednek barlanglakásokban; több helyt egész utca is van ilyen. Elektromos töltésű részecske. Nagyban gyártották, emellett saját készítményeikkel és tótoktól vett portékával elárasztották a piacot, tehát a gyártmányt népszerűvé tették. A vászon kenderje saját kertjükben termett, ő fonta a fonalat.
Valami hódolásféle lehet ez a lovasok részéről – a kereszt előtt. Az ablakok alatt lóca fut, derékszögben. A korsón az ornamentika nagyobbik része idegen, sajátságos hollandi barokk, de nem elparasztosított, hanem finom rajzú, azon alul pedig egy övdíszítés teljesen magyaros: pávaszemes virág hullámos levelek között; a korsó fülének díszítése még magyarosabb, csigavonalas, de szinte durva rajzú. A házat lehetőleg verő felé: délnek vagy keletnek építik. Az egyik a bódoganya, amelyik az asztalhoz állott közel, a másik pedig a bálvány a kemencénél. 352) A gazda háza ékesebb. Meglehetősen sok a díszítés azokon a kicsiny kapukon, amiket a sajómenti falvakban lelünk, Putnok és Sajószentpéter között; a legékesebbek mégis Velezden vannak. Az olyan mester, aki régibb idők nevelése, hajlós törzsökű fát föst az edény oldalára, arra nagy, nehéz leveleket zölddel, közbül sárga virágokot, a tő két oldalára pedig erős bokrokat XV. A habánok Morvából szakadtak hozzánk, anababtisták, újrakeresztelők voltak, akiket hitükért Thurzó Szaniszló olmützi püspök fölbujtására I. Ferdinánd király Morvából kiüldözött. Három gerendából kerül ki az egész kapu, két leásott oszlopból és egy szemöldök-fából, amit vízszintesen illesztenek a két oszlopra.
A Végén e-vei: fotócikk-gyárunk.. 6. Sok szobában két oszlop is volt. A milléniumra a királyt is kifaragta a parasztművész, amint koronásan, palástosan léptet paripáján. A mestergerenda nagy szerepet játszik a házban. A rimaszombati muzeum igen szép gyűjteményt őriz. Kettő rendesen utcára nyilik, egy pedig a házból az udvarra.
Beismerte ezt maga Jankó János is; azt mondja, hogy a kiállítási ház részleteit egy kiállítási közeg és egy megyei tisztviselő gyüjtötte össze, akik egy igen jómódú gazdának egész modern házát javasolták, mely alig jelentőbb a palócra, mint az egész alföldi és dunántúli magyarságra, ahol az épúgy előfordul.