Az ismertebb alak a Benedek Elek féle változat, melyet a Magyar népmesék címet viselő rajzfilmsorozat is alapul vett. Ez az emlék kötődik A só c. népmeséhez. Apja – mondván, hogy az evés szeretete a közönséges emberekhez tenné hasonlatossá a királyt is – nem volt elégedett a válasszal. Nevet) Beszalad az udvarmester. János bá: - Azért hoztam olyan nagy gonddal: még meleg volt, amikor a földről felvettem.
Elrontotta az ennivalót, és vele az ünnepi hangulatot, a király örömét is! S a legfiatalabb lányát oda ültette maga mellé. Fölvezette a fiatal király az öreg királyt a palotába, a palotának a legszebb szobájába, ott már meg volt terítve az asztal két személyre. Nem véletlenül ismerős számunkra ez a történet, hiszen A só, a három királylány meséje régi európai vándormotívumon alapuló novellamese. Csak álmélkodott a meghívott császár, hogyan költhet el a többi vendég jóétvággyal olyan fogásokat, melyeknek az ő szájában se íze, se bűze. Csodálkozott is a császár felesége nagy vonzalmán. A vendégek jó ízűen esznek. A minőségi idő aranyat ér. Udvarmester: - Igenis, felséges királyom. Magyar népmesék sorozatból A só mese, online nézhető a Napi Mesék oldalán.
Értitek, ugye, mi volt? No, öcsém, ezt ugyancsak rosszul tetted, mert én erősen szeretem a sót. S azt mondta, amit gondolt. A bíró megrázza, szagolgatja a tojást: - Figyeljetek csak, már mozog benne a csikó!
Végre felemelkedett a menyasszony, s így szólt császári apósához: – Én készítettem a bosszús császár ételét! Juliska: - Hallom, hogy a kupaktanács nagyon elfoglalt nálatok! Nehezen viselte a hazaköltözést, hiszen Budapesten hagyta családja nagy részét, unokáit, de későbbi leveleiben arról írt, hogy már nem vágyik vissza. Aztán megparancsolta egy bizalmas szolgálójának, hogy az általa készített ételeket nagy vigyázattal tegye a kérésére meghívott császár elé. Annyi bánat a szívemen Annyi bánat a szívemen, Kétrét hajlott az egeken. Ma már, mikor otthon vagyok tudatosan figyelem minden érdekes szófordulatát a szóbeliségnek. A bíró felkiált: - Csikó! Lili királykisasszony: - A só az utálatos, azt kiköpi az ember, nem felséges királyom? Fiatalkák voltak a lányok, de a király már megöregedett, a sír szélén állt. Akkor jussak én eszedbe, Mikor kenyér a kezedbe.
Az ő hajdanán elmondott meséje az eredetmonda műfajával is érintkezik, mivel földöntúli lény (itt: a "kis ember") segítségével táródik fel az emberi élet számára nélkülözhetetlen sóbánya (Veronika meséjében, az ő változatában csak annyi utal erre, hogy a bánya bejárata, a repedés a földben "nyitva is maradt"). Virágos almafa tövében szenderegtem, s maga égőpiros rózsát ejtett a mellemre… Igazat jelent-e az álmom? " Hej, istenem, megörült az öreg király, mert még akkor megbánta volt szívéből, hogy elkergette a leányát, s azóta ország–világ kerestette mindenfelé. Szakács: - Felséges királyom, életem-halálom kezedbe ajánlom, itt vagyok.
Hát te, édes lányom? Néhány magyar változatban utalnak rá, hogy az akcióterv közös munka eredménye, és szerintem jót tesz a mesének egy ilyen párkapcsolat. Játsszák: Tóth Krisztina, Néder Norbert. Abban a szempillantásban megnyílik az ajtó, belép a királylány). De a császárnénak leginkább, s minden egyébnél jobban, okos beszéde tetszett. Szívesen maradt volna még a lány az asszonynál, de az kikísérte, és ellátta jó tanáccsal, mit tegyen útközben. Ehhez kellett a szomszéd király fiának józan esze, a maga emelkedettsége, hogy megalázás nélkül tudott megfelelő és teljesen helyénvaló választ kiötleni és megvalósítani. S mikor egyszer a császár háborúba indult, fiát is magával vitte, hadd szokja meg a háborúzást. Mosolyog) Királyfi: - Biztos nagyon meg fog lepődni édesapád drága feleségem! A második leány egy borral megtöltött aranypoháron egy darab maga sütötte kenyeret hozott: étel és ital nélkül az ember nem lehet, Isten ezért teremtette a mező termését és a szőlőt s tanította meg az embereket a kenyérsütésre és a bor készítésére. Hallottátok volna az anyja sírását-rívását! Jól van - mondta a király -, majd csinálok én. Látni se akarlak többet! Kilenc év alatt tizenhárom kötet készült el, de az 1914-ben kitört első világháború megakadályozta őt abban, hogy befejezze a Nagy magyarok sorozatot.
És az élet nehéz, azaz ki kell várni, amíg a nagyok meséjét mesélik. Szeretném a jókedvet és humort jobban belevinni még a mesékbe, szeretnék ebben is fejlődni. Az előadásról: A közismert mese, amelynek alapötlete, archetípusa a fel nem ismert vagy félreismert értékekről, az igazi vagy álságos szeretetről a világirodalom nagyjainál is – mint például Shakespeare Lear királya is – felbukkan, emberi kapcsolatokról, igazi emberi értékekről mesél, mint Elek apó majd összes meséje. Ahelyett, hogy ő menne az öreg királyhoz, vendégségbe hívja, s megtréfálja: ennek mikéntje ismert. Nagyot nőj, leányom; tartson meg nekem az isten! És nem is zúgolódott ellene senki, mert az ételeket olyan igazságosan méricskélte s osztotta szét, hogy senki se találhatott benne részrehajlást.
A mese, a történet gyógyít, tanít, a nagybetűs Életre nevel. Hitt a nők egyenjogúságában és kemény hangú közéleti publicista volt, aki tudatosan, politikai állásfoglalásként fordult a gyermekirodalom felé. Csak egy újabb, jószívű - és szép - juhászlegény gondoskodása miatt változhat vissza emberré. Szintén érdemes átemelni azt a mozzanatot, amikor a királyfi és a királylány közösen kovácsolnak tervet (avagy menüt) az öreg király megtréfálására - vagy az ötlet egy az egyben a lánytól származik. Soha léha szó ki nem szaladt a száján, s ha valakitől ilyesmit hallott, talált rá elég illendő választ, hogy a legfecsegőbb szájat is befogja. Az asszony vett egy szakajtókosarat a kezibe, és azt mondta az udvarlónak, hogy: - Te meg állj a konyhaajtó mögé! Csikótojást költenek!
A keletiekhez nagyon közel állnak az erős képi motívumok, ezért lehetett a mese különösen sikeres Kínában és Japánban, ahol még a császár is látta a sorozatot. S keze minden munkája gyöngy volt. A következő kiadói sorozatban jelent meg: Papírszínház Csimota.