Ezzel a jelenettel indul a nem mindennapi a történet, amelyben három zseni fekete nő próbál érvényesülni abban a tudományos világban, amelyben nem hogy a nőket nem becsülték sokra, de még éltek a szegregációs törvények is, amelyek a feketéket többek között az autóbuszok hátsó üléseire száműzték. Melfi a legtöbb ponton ragaszkodott az Allison Schroeder által írt forgatókönyvhöz, mely Margot Lee dokumentumregényéből készült. Most, hogy ezek a dolgok nyilvánosak, egy kis guglizással kideríthető, hogy mi lett a három nő sorsa, akinek ehhez most nincs kedve, annak annyit árulok el csak, hogy a film végéig egyiküket sem koncolják fel fehérbe öltözött csuklyás emberek, miközben keresztet égetnek. "), vagy amikor a pasija megkéri a kezét, már nem nagyon marad muníciónk meghatódni. Nem, egyáltalán nem hiszem, hogy az én érzéseim is kísérlet, hogy csökkenti az eredményeket azoknak, akik _Hidden Figures_ sem az igazi nők, amely körül a történet forog, ez egyszerűen csak nem nekem való. A számolás joga azon filmek sorába tartozik amit úgy nevezünk: megtörtént eseményekből feldogozva és mint ilyennek korhűnek kell lennie, de nem utolsósorban filmes értékeket is fel kell mutatnia. Fejlesztési vezető: Tinnyei István. Köszöntem, nekem ennyi elég is volt! És vissza is hozhatták onnan, mert mint a filmből kiderül, ez a nagyobb feladat. ) Munka hat gyerek mellett. A számolás joga film és könyv nagyon fontos művek. Nekem talán ez hiányzott a leginkább. A szerepek voltak, egyedi egymástól. Theodore Melfi leforgatta a Kódjátszma folytatását: ezúttal a hidegháborúban vagyunk és az elnyomott matematikus hőseinknek (akik immáron fekete nők) az oroszokkal kell felvenniük a versenyt az űrbe jutásért, miközben saját hazájukkal is meg kell vívniuk az egyenlő jogokért.
Egy ideig a szovjet kémek miatti félelmek okán nem hozták nyilvánosságra, később pedig úgy tekintettek rá, mint kevesebbet érő női munkára. Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy ők csak és kizárólag azért lehetnek most ott, mert az űrverseny felülír bizonyos dolgokat, de azért csak járjanak külön WC-re és igyanak külön kávés kancsóból. A számolás joga teljes film. Milyen filmek kerülnek a mozikba a következő hetekben? A filmben ezeket a diszkriminatív lépéseket érzékletesen be is mutatják, annak ellenére, hogy a valóságban a hatvanas évekre a NASA már előrébb járt – a megalázó történések nagy része az ötvenes években történt meg, de a moziban a hatás kedvéért átemelték őket a hatvanas évek elejére is. Az író az elmúlt száz év legjelentősebb fekete jogi eseményeit és jogokért való küzdelmét szeretné egy műbe belepréselni, emiatt annyi információt, nevet, dátumot és helyszínt kapunk, hogy a könyvet lehetetlen gyorsan megérteni és feldolgozni. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült. Az év eddigi legnagyobb meglepetése. Tényleg egy csoda, a film három valós személyek egy film. Bár a rabszolgaságot száz éve eltörölték és a NASA-ban az N azt jelenti, hogy Nemzeti, a hatvanas évek Amerikájában nem volt annyira egyértelmű, hogy John Glenn űrhajós röppályáját afro-amerikai nők számolják ki. Ahogy arról sem, hogy néhányuknak milyen nagy szerep jutott abban, hogy miután a szovjetek felküldték Gagarint, az amerikaiak is embert juttattak az űrbe. Ennek ellenére akármerre nézünk, mindenütt egy egyértelmű Kaliforniai álom / La La Land -tarolást vár a nép. Kiadó: Kiadja a HVG Kiadó Zrt. Azt hihetnénk, hogy egy űrhajózással foglalkozó fehér szakember elismeri egy szintén űrhajózással foglalkozó fekete szakember munkáját és tudását, pláne ha ugyanott dolgoznak.
Ma beszélünk a nők elleni diszkrimináció, de ez a film egy példa, hogy ez az egész elkezdődött, ahogy régen, még a harc még nem ért véget. Aztán az egész elhalt, a gála után egy szó sem esett többet a dologról. A szegregált irodák valóban megjelennek, illetve a színes bőrűeknek szóló mosdók is, de tudni kell, hogy ekkor Virginia államban törvénybe volt foglalva a szegregáció, bármennyire igazságtalannak is tűnik. Ami eleve jót tett a filmnek, hogy egyaránt vannak húzó nevek Kevin Costner vagy Kristen Dunst akik abban a szerepben melyet alakítanak megbízható korrekt előadást nyújtanak, az igazi releváció a három afroamerikai színésznő alakítása igazi jutalomjáték mondhatnám Három nővéres brillírozás. Amerika a lehető legtöbb támogatást megadta a NASA-nak, hogy ők is embert juttassanak az űrbe, de a biztonságos repüléshez szükséges számításokat a mérnökeik nem tudták meghatározni. Az afro-amerikai filmkritikusok szerint eddig tartott az Oscar-díjak "fehérsége",... Díjak és jelölések: BAFTA-díj. Mary Jackson lett a NASA első afroamerikai női mérnöke, miután az űrkapszula hővédő csoportjában elkezdett dolgozni az első ember űrbe juttatásán. Amint kapcsolatba kerülnek más szereplőkkel életre kelnek a az ábrázolt jellemek is. Megérdemelte a díjat, valamint dicséri kapott. Nemhogy nők voltak, hanem még feketék is. Alapvetően számunkra valószínűleg sosem lesz egészen érthető az a tudatállapot, amit az elnyomott színes bőrűek érezhettek és érezhetnek a mai napig, és ezt a történet is jól hangsúlyozza: egy feketének dupla annyi energiát és időt kell fektetnie bármilyen cél érdekében, mint egy fehér férfinak. A számolás joga szereplők. Nekem nincs averzióm a jól megépített amerikai filmekről. Kár, hogy Theodore Melfi rendező-forgatókönyvíró (St. Vincent) nem bízott eléggé ebben a baromi erős sztoriban és a nagyszerűen összeválogatott színészekben.
Mérnöki és matematikai képességei segítségével statisztikailag is bebizonyította, mennyivel hátrányosabb helyzetben dolgoznak az afroamerikai nők, és sikerült változásokat generálnia a NASA-nál. A számolás joga kritika. Sőt, a nézők is zabálják Theodore Melfi filmjét, hiszen bemutatója után erre az alkotásra voltak a leginkább kíváncsiak az amerikaiak. Valami értelme mégis volt a tavalyi Oscar-botránynak. Már csak ilyen filmekből mint A számolás joga kaphatunk képet milyen is lehetett a busz hátulján ülni külön illemhelyen végezni dolgokat, szórakozni úgy, hogy helyekre nem tudott valaki bemenni mert tilos volt számára. Legalábbis tíz a legjobbak közül. Telefon: +36 1 436 2001 (HVG központ).
A filmes kultúrák helyi jellegűek és a megvalósításuk is az. Nyilván nem volt ilyen egyszerű a helyzete ennek a három remek nőnek akkoriban, de elhisszük, hogy így volt. Még 1939-ben, 21 éves korában ment férjhez, és három lánynak adott életet.
Ennek ellenére az NASA-ban játszódó részek végig érdekesek maradnak, lekötik a figyelmünket. Számára magától értetődő volt, hogy a NASA-nál mindig is dolgoztak feketék, különösen fekete nők, de ez sokak számára hatalmas újdonságot jelentett. Végül pedig már a NASA legnagyobb tudósaival dolgoztak együtt azon, hogy John Glennt mielőbb feljuttassák az űrbe, és lehetőleg vissza is hozzák. Készült Margot Lee Shetterly könyve alapján. Ami viszont Shetterly könyvét forradalmivá tette, az az, hogy ezeket a tényeket még az amerikai állampolgárok közül is kevesen ismerték, mint ahogyan azt a bevezetőben az író is taglalja. A harmadik nő, Mary Jackson (Janelle Monáe, aki eddig inkább énekesnőként volt ismert) pedig az első fekete nő volt, aki mérnökként dolgozott a NASA-nál. Amerika és a Szovjetunió között soha nem látott űrverseny tombol, a cél embert küldeni az űrbe és a Holdra. Telefon: +36 1 436 2244 (HVG Online - titkárság). Katherine áldozatos munkája hozzájárult az Apollo–11- és Apollo–13-missziók sikereihez is. Amennyire elnagyolt a férjek és a gyerekek karaktere, annyira összetett Katherine főnöke, aki ugyan kiáll a szegregáció ellen, ha arról van szó, hogy ezzel negyven perccel tovább gályázhat neki a beosztottja, de vállvonogatva lemond róla, amikor úgy tűnik, mégsem dolgozhat többet a csapatban. Arról nem is beszélve, hogy hogy egy-egy fontos filmbéli karakter, mint Vivien Mitchell (Kirsten Dunst) vagy Al Harrison (Kevin Costner) több karakterből összegyúrt figurák.
§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül. Vicces, vad, megrendítő a játéka, és vitathatatlanul a legjobb mind közül. Mary Jackson soha nem adta fel. Ennél szomorúbb történet aligha kerülhetett volna vászonra, de ez a szegregáció által kikövezett, megtörtént eset mégis az utóbbi évek egyik legjobb feelgood-moziját adja.
Értékelés: 369 szavazatból. Na de hány százalékban? 2017. február 28. : A film megtörtént eseményeken alapul.