Ez a nézőpontváltás döbbenti rá a lírai ént arra, hogy számot vessen az életével, amit idegenként, de mégiscsak vendégként töltött a földön. A beszélő a középkori liturgikus szöveg helyett hétköznapi, természetes hangon szólal meg: "Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. És szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Kosztolányi dezső szemüveg elemzés. Mert a részvét kapcsán e jelentéktelen ember is eszmény lesz, mert – sugallja Kosztolányi – minden ember, minden élet, maga a puszta létezés: érték. Nem más ez, mint az emberlét tragikumán érzett részvét megfogalmazása, ezért kerül enjambement-ba és rímszerkezetbe, tehát mindig kiemelt helyzetbe, bevésődve egyúttal az olvasó tudatába az egyedüliség. Mindezt nem képes más feloldani, mint a mese, amely azt is tudja, ami nem volt, ami a valótlannak is realitást ad, ahol, mint a mítoszokban is, megtalálható a nagy csodálkozás, mert a mese lehet akár maga az öntudatlanság is.
Kosztolányi 1933-tól volt rákos beteg, Karinthyt 1936-ban műtötték agydaganattal. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008, 410-438. o. Dr. Kosztolányi dezső pacsirta elemzés. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. Hasonló kérdéssel foglalkozik a Kosztolányinak szintén oly kedves Rilke is a DUINÓI ELÉGIÁK-ban. A középkori liturgikus szöveg két kezdőszavának felidézésében tehát benne rejlik a halál érzékelhető közelsége, a feleimben pedig a felebarát jelentés is, azaz a költő számára is egyszerre látvány, látható példa és tanulság is a halál ténye, ezért mondhatja szinte biblikus, zsoltáros zengéssel: "Okuljatok mindannyian e példán". A költemény alapmotívuma tehát "bármikor-bár hol-bárki" gondolata. A modern időkre utal a záró gondolat: "Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer". Ám műveit ránk, olvasókra hagyta, és ezért valóban hálásak lehetünk neki. Korábban még viccelődtek, hogy ki ír majd nekrológot a másik számára.
A kincstár- metafora az élet értékét hangsúlyozza. S rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. S mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... ". Mert bár valamikor rég Epikurosz (i. e. 341-i. Műelemzés a versről: A költemény címe és első mondata az első szövegemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgés című művet idézi. Kosztolányi Dezső pályaképe, kései költészete. A mű egészének a mondanivalója tehát, hogy mindannyian halandóak vagyunk, minden ember egyedi példány és minden emberi élet egyszeri, megismételhetetlen. A hagyomány modernizálása ez a vers, hiszen a finnugor népek legelső nyelvi-irodalmi értékű szövegére, a Pray-kódexben megtalált HALOTTI BESZÉD-re utal, azaz közel hét évszázadot ível át eme kapcsolódás. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben. A Hajnali részegség a hétköznapok világát és egy fölöttünk álló, transzcendens világot szembesít egymással. A zöld tinta, amivel verseit írta, kiapadt.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Az "egyszer volt, hol nem volt... " mesekezdő mondatból az "egyszer" itt a költemény utolsó szavaként szerepel. A HALÁL AZ ÉLET FORMÁJA. József Attila KOSZTOLÁNYI, Radnóti ÉNEK A HALÁLRÓL című versével búcsúzott tőle. A Kosztolányinál alig egy évvel idősebb Balázs Béla pedig ezt a címet adja első bölcseleti munkájának: HALÁLESZTÉTIKA, s megállapítja, hogy az élet titok, mindannyian titkot hordunk magunkban, és hogy "az életöntudatnak feltétele a halál, vagyis a művészetnek feltétele a halál. A HALOTTI BESZÉD "hőse" is, bár az új tárgyiasság regényeinek semmitmondó figuráit vagy a Kosztolányi-elbeszélések kisemberét látszik megtestesíteni, mégis "egyedüli példány", és titka ebben az egyszeriségben, megismételhetetlenségben rejlik. Azt, ami lüktet / azt, ami vágtat a vér rohamán". Kosztolányi első kötete, az 1907-ben megjelent Négy fal között verseiből még valóban hiányzott az élmény. Kosztolányi dezső hajnali részegség elemzés. 2011-ben, amikor több mint száz költőt megkérdeztek, hogy melyik a XX. A vers tanulsága a hétköznapi ember kivételességének igazolása lesz. És mégis kivételesnek láttatja a költő.
A vers végén a köszönet gesztusa ebből a felismerésből fakad. Az 1935-ben megjelent Számadás című kötet Kosztolányi összegyűjtött verseit és utolsó versciklusát tartalmazza. Ha másért nem, hát azért, mert megírta a Hajnali részegség című versét. A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI című kötetével vált a Nyugat-korszak legnépszerűbb modern költőjévé. Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Osvát Ernőnek, a Nyugat kitűnő szerkesztőjének halálakor ezt írta: "Nincs teremtmény, bármily jelentéktelen is, aki ne válnék jelentőssé végső perceiben". Kosztolányi: Halotti Beszédének mi a műfaja. Ugyanez az ellentét - a konkrét és az általános szembeállítása - az elhunyt életének bemutatásában is megnyilvánul. Mindegyik előképe a Halotti beszédnek. Ezt a kettősséget, eszmény és köznapiság egymásba játszását segíti megvalósulni a kompozíció és a stílus is: így váltják egymást a szimbolizmus szinte szentenciaszerű általánosításai és a szecesszió jelenetező, tablókban gondolkodó, a kis konkrétumokban gazdag érzékletessége. A temetésen jelen lévők pedig nemcsak az elhunyt, de saját maguk iránt is részvétet éreznek. A költő az emberi lét megismételhetetlen és egyedi voltát a "Nem élt belőle több és most sem él, / s mint fán se nő egyforma két levél" hasonlattal érzékelteti.
A HALOTTI BESZÉD ünnepélyes gyászbeszéd, liturgiai textus, amelynek csak első két szavát kelti életre Kosztolányi verse, a folytatás azonban már a legkevésbé sem ünnepi. 2/2 A kérdező kommentje: köszi szépen. A vers követi a középkori mű felépítését is: a látványt példa követi, majd a tanulság levonása. Igen: az, hogy Kosztolányi oly gyakran szól a halálról, éppen azt jelenti, hogy igazán "életes" költő, mindig az életről beszél, mint ahogy ki is mondja a MAGÁNBESZÉD-ben: "Az életet szerettem. A Halotti beszéd című vers legelső irodalmi szövegemlékünket, a Halotti Beszéd és könyörgést írja át. A Facebook Tetszik vagy Like gombra! És itt hagyott minket magunkra. Kosztolányi: Halotti Beszédének mi a műfaja? A vers kompozícióját egyébként is elsősorban az adja, hogy a költő ritmikusan váltogatja, feleselteti egymással az eltúlzott, hangsúlyozott köznapiságot és az ennek ellenére érzékelhető kivételességet: mindkettő ugyanabban gyökerezik, magában az életben, amelynek lényege a sorsszerű elmúlás. A nemrég elhunyt Nobel-díjas író, Elias Canetti szavaival: mindannyian túlélők vagyunk, s tudjuk, hogy minket is túlélnek mások. Az író egy univerzum, és Jules Renard is az volt... ha ez az ember egyszer lecsukja a szemét, vége a művészetének is, és az örökkévalóság határtalan messzeségében soha-soha se születik hozzá hasonló. " Míg a régi magyar szöveg az ember isteni teremtésére és bűnbeesésére hivatkozik, addig költőnk meglepő módon éppen a mindennapiságot hangsúlyozza, nem kevés iróniával a hangjában és utalásaiban.
Lírájának csúcspontját az 1935-ben kiadott SZÁMADÁS című kötete adta. Okuljatok mindannyian e példán. Kosztolányit Ady irodalmi írónak nevezte. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt... ", majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt. Nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.