Önfeláldozó, szűzies, távolságtartó nőtípus. Ismétlődő motívumok. Teréza mama egykori férje barátjának fia. Cím: Két jelképes értelme van, arany szíve van és utal a meggazdagodásra.
Kandia kormányzója és a török kormány magas rangú hivatalnoka. Erre nagyon megijed, ugyanis ha Timéa belenézett megtalálhatta ott édesapja kincseit. Életútjuk a jellemükből bontakozik ki, amely eleve adott, változatlan. Balatoni kastélyába megy, ahol lékhalászással horgásznak és itt megírja utolsó levelét feleségének. Jókai Mór: Az aranyember - Kétféle értékrend a regényben - Irodalom érettségi tétel. Negyven év telt el, de Athalie ezalatt soha nem kért kegyelmet. Az esküvő előtti utolsó éjszaka Athalie álomport kever a cselédek italába, melyet csak Zófia asszony nem fogyaszt el, így rajta kívül mindenki alszik. Felesége, Zófi mama, ártatlan, de buta és korlátolt. A felszínes, nem teljeskörű "helyzet- és személyiségátlátás" következménye, hogy sokan hajlamosak egy-egy adott személyt bizonyos pozitív megnyilvánulásai, illetve tulajdonságai alapján elfogultan pozitív módon megítélni, miközben nem foglalkoznak a negatív körülményekkel, illetve az "összképpel". A másfél kilométer hosszúságú, változó hovatartozású sziget nem egy "eldugott szeglete a világnak" – a sziget településén kisebb falunyi lakosság élt, illetve a sziget egy ideig katonai támaszpont is volt. A szigorú vizsgálat.
A regény egyik meghatározó helyszíne a Dunán található "Senki szigete". Krisztyán Tódor apja. A romantika világ- és emberszemlélete a 19. századi regényben. Szépsége, vidámsága, életkedve Timea ellenpólusává teszi. Athalie-ra később szobájában találnak rá, alvást mímelve. Jokai Mor - Aranyember -foszereplok jellemzeset le irna nekem valaki? . + 2. Tímár a "hideg" házassági kapcsolatból Noémihez "menekül". Erre a hírre aztán Brazkovics minden pénzét, és még egy csomó hitelt is a földekbe fektet, de számára balul sül el a tranzakció. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. A társas viszonyokon és a magánügyeken túl már a közügyek szintjén zajló manipulációt és háttérből irányítást mutatja be Móricz Rokonok című regénye. Nem született eleve romlottnak, a szerencsétlen körülmények formálták ilyenné. Tettét igyekszik jóvátenni, bár sejti, hogy Timea mást szeret, feleségül veszi. Immár Athalie öltözteti Timéát a menyasszonyi ruhába... Athalja. Tímár következő üzleti vállalkozása, hogy szőlőt vesz a monostori homokdombon és Fabulát is bevonja, aki hosszú távon itt akar letelepedni.
A természet változásai ugyanakkor követik a főhős lelkének rezdüléseit. Azonban leszáll a köd, s Timár csak majd' kilenc óra gyaloglás után találja el a túlpartot. A regény közlését A Hon című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Teréza férje rendszeresen adott kezességet Krisztyánnak, aki azonban egyszer megszorult, vagyonával elszökött, így a pénzt a kezesektől hajtották be, földönfutóvá téve ezzel sok embert. Ugyanakkor romantikus, eszményített értékhordozó is: a jóság, a nyugalom, a szeretet, az egyensúly, a szabadság és a boldogság megtestesítője a regényben. A hajó személyzetét a kormányos, Fabula János; a hajóbiztos, Timár Mihály; a "tisztító"; a hajóteher (tízezer mérő búza) tulajdonosa, Trikalisz Euthym; valamint lánya, Timéa alkotja a legénységen kívül. Az a fekete folt szereplők jellemzése. A kis Timéa azonban nem boldog, mert a malommal együtt a rajta utazó fehér cica is a vízbe fúl. Timéa megkéri leendő férjét, hogy olvassa fel neki a kapott leveleket. A szigetiek megvendégelik, s ő megkéri őket, hogy ezen az éjszakán itt alhasson Euthym lányával a barátságos kunyhóban, amibe ők bele is egyeznek. Igen ám, de ez nem megy olyan egyszerűen. Később párbajra hívja Krisztán Tódort, hogy megvédje Timéa becsületét. Noémi és Teréza mama új-fundlandi kutyája. Bellováry Noémi, Teréza lánya. Logikus és jogos lett volna, hogy Tímár Mihály is megbűnhődik tetteiért, azonban ez nem történt meg, az író "megbocsátott" neki – valószínűsíthetően arra tekintettel, hogy Tímár Mihály végletekig gátlástalan, illetve nem aljas módon önző.
Komárom ugyanakkor a főhős boldogtalanságának színhelye. Csakhogy ez nem így történt, ezért kénytelenek Timárt rehabilitálni. Ebben a világban a pénz a legfőbb érték, a pénz az alapja a társadalmi megbecsülésnek. A regény elején 30 év körüli férfi, aki Brazovics Athanáz szolgálatában, mint hajóbiztos irányítja a Szent Borbála nevű gabonaszállító hajót. Timár Mihály, a regény főhőse Jókai legámyaltabb regényalakja: jelleme dinamikusan változik a történet során. Athelie jegyese, de később szakít vele. Timár nem győz csodálkozni felesége áldozatain. Alakjában Rousseau tanítása ölt testet: a természet csak jót teremt. Büntetőjogi szempontból is releváns tetteire minden esetben talál maga számára mentő indokot, azokat enyhe erkölcsi problémának véli – az erkölcsinek tételezett problémák pedig zavarják, de nem akadályozzák kétes ügyei bonyolításában. A salto mortale egy mammuttól. Estére azonban egy különös vörös félholdas zsákot rak ki az emelő. Az arany ember összefoglaló. Menekülés és elvágyódás a romantikus regényben. Pedig a szobor képes lenne a teljes életre is, felizzik, mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül.
Tímárhoz hasonlóan a hamis felsőbbrendűségtudat mozgatja a regény negatív szereplőit, Athelie-t és Krisztyán Tódort is, akik azonban a műben, tekintettel aljas és gátlástalan viselkedésükre, "elnyerik méltó büntetésüket" – míg az "arany ember" nem. Kacsuka Imre: a korrupt államgépezet egyik figurája, aki apró kis korrupciós ügyletekkel gyűjtögeti a pénzt, de nem válik vagyonos emberré. Az arany ember, avagy egy kétes alak kettős élete –. A török férfi üldözői miatti halálfélelmében mérget vesz be, megkérve Tímárt, hogy juttassa el lányát a hajó tulajdonosához, aki neki távoli rokona. Ebben az időszakban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett jelentősen fejlődött a vaskohászat és a gépgyártás.
A főhős "hideg" házassága, illetve az érdekeken alapuló társadalmi viszonyok elől elmenekül, tapasztalatai csalódottá teszik. Aki először nem akar Tímárnak gabonát adni új földjének bevetéséhez. Tímár elfogadja az ötletet és személyesen is részt vesz a búza kiemelésénél.