Az emlékezés nem könnyű, mert ami megtörtént velünk, nem mindig olyan jó és szép. Szerinte a kormány a döntéssel a szélsőjobbnak tesz gesztust. Forrás: A szovjet megszállás áldozatainak (KöztérKép). Felháborító: megrongálták a német megszállás áldozatainak emlékművét. Heves és megrázó viták is voltak már. Az "emlékmű-vita" lezárását az fogja jelenteni, ha az első személy odalép a talapzatához és elhelyez rajta egy szál virágot és elmond egy Miatyánkot az áldozatok emlékére. Annak a nemzetnek nincs jövője, amely nem tud és akar szembe nézni a múltjával. Az 1919-es emlékmű is központi helyen, s nehéz megkerülni. Az 1848. március 15-i forradalom pesti és budai helyszíneit ma is végigjárhatjuk, sőt az eseményekben fontos szerepet kapó épületek egy része máig megvan: a Nemzeti Múzeum, a Landerer és Heckenast Nyomda, a Helytartótanács és a Táncsics-börtön előtt állva mi is felidézhetjük a történéseket.
Vajon szervesen fog-e a kommunizmus sötét árnya elrettentő példaként bevonulni a magyar emlékezetbe? Ezért szorítok a kompromisszumnak. Steiner Pál a törvényszék elutasító határozatáról beszámolva közleményében azt írta: ez azt jelenti, hogy Magyarországon már nincs jogorvoslati lehetőség a szoborállítás megakadályozására. Steiner – akinek ugyane tárgyban indított 2014-es népszavazási kezdeményezését az Alkotmánybíróság tanácsa erősen vitatható indokokkal elkaszálta – a március 8-i testületi ülésre benyújtott indítványában emlékeztet: a kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított, "országos éredekként" tálalt emlékmű-állítás már terv korában is hatalmas társadalmi és nemzetközi tiltakozást váltott ki. Párbeszéd és vita zajlik a kormány és a zsidó szervezetek között. Ma olyan patinás épületekben is a református egyetem hallgatói tanulhatnak, mint a Reviczky utcai Károlyi–Csekonics-palota vagy az egykori Aréna úti Községi Polgári Leányiskola. De vajon hogyan állunk a kommunizmus áldozatainak emlékével? Eredetileg a Belvárosban, az rületi Szabadság téren szerették volna felállítani, azonban az ott található szobrok és emlékművek (köztük a német megszállás áldozatainak emékműve, illetve a szovjet hősi halottak sírjaként megépített felszabadítási emékmű! ) "Mandiner: Rajcsányi Gellért: A kormány és a zsidó szervezetek: egy bojkott, és ami utána jöhet" olvasásának folytatása. A Szabadság Téren elszabadultak az indulatok.
A téren viszonylag nagy a rendőri készültség, a Készenléti Rendőrség tagjai mellett rohamrendőrök is vannak a térre nyíló utcákban. Pár hete merült fel komolyabban, hogy a Szabadság téren fel kellene építeni a szovjet megszállás áldozatainak emlékművét is a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások – meghosszabbított – emlékévének keretei között. Az átadási ceremóniákon a helyi vagy országos Fidesz-politikusok, mint a nemzeti múlt letéteményesei jelennek meg, és a nemzeti identitást kisajátítva, a történelem, a kultúra és a művészet ürügyén egyszerűen erősítik a párt vidéki jelenlétét. A választások után épül meg a német megszállás emlékműve. Az idei Madách- és Petőfi-évfordulóhoz kapcsolódóan idézzük fel az ifjúkori szerelmeket, bepillantást nyújtva a reformkori bálok világába is. Egressy Gábor 1847 nyarán számos lakást megnézett Pesten, míg egy olyat talált, amely az ifjú házas Petőfi igényeinek is megfelelt. Megállítjuk az időt. Az épületet ötcsillagos szállodává alakítják, a homlokzata már látható.
Harminc éve, 1993. február 24-én alapította meg a református zsinat a Károli Gáspár Református Egyetemet a Pesti Református Teológiai Akadémia alapjain. Emlékmű - Budapest - A német megszállás áldozatainak emlékműve. A fordítást végző OFFI szerint a szavak rendben vannak, csak a sorrendjük nem stimmel. Kordonok is voltak, nehogy kárt tehessenek benne a tiltakozók. Fájlméret: 6 940 KB. Ezek sajnos jelen összeállításunkba nem fértek bele. A hegyvidéki Kiss János altábornagy utcában lelt végleges otthonra a főváros első állami tanítóképzője, ide tervezett Medgyaszay István népi falképekkel díszített lakóházakat, ahol Bartók, Kodály vagy Liszt kottaírásait is kiadták, de itt alkotott Vaszary János két tanítványa is. Ez egybecseng azzal, amit az új magyar alaptörvény mond: '44. Körülbelül harmincan gyülekeznek, négy-öt önkéntes hellyel kínál mindenkit, előkerül egy mikrofon, erősítő. Fájdalom kimondani, de a megegyezés elmaradásával, a bojkottal legrosszabbul a magukat zsidónak vagy zsidó származásúnak valló magyarok fognak járni. Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő 22. születésnapján kapta meg statikusi diplomáját a Királyi József Műegyetemen, ezzel ő volt az első diplomás mérnöknő hazánkban. A Szabadságszínpad éppen ennyi napja van a téren, előbb itt voltak, mint ahogy felhúzták az emlékművet. Nem a nemzetfogalmon keresztül közelíti meg a történelmi traumákat, hanem a polgárt, mint individuumot szólítja meg, az egyén és a hatalom közti kapcsolatot is tematizálva.
Gulyás Márton: A holokauszt nem zsidó ügy" olvasásának folytatása. Ezt Steiner Pál, az MSZP V. kerületi polgármesterjelöltje közölte szombaton. Steiner Pál még április elején jelentette be, hogy az MSZP helyi népszavazást kezdeményez az V. kerületben azért, hogy az önkormányzat vonja vissza a Szabadság térre tervezett, a német megszállás áldozatainak emlékműve felállításához adott tulajdonosi hozzájárulást. A SZÓRAKÉSZ szándékai szerint az obeliszk nemcsak a Szovjetunióba hurcoltaknak állít emléket, hanem mindenkinek a szovjet megszállás 45 éve alatt a kommunista diktatúra által valamilyen sérelmet szenvedett. Előbbiek számon kérték, hogy miért nem inkább a gázai övezet palesztin áldozataival és az "izraeli terrorral" foglalkoznak a jelen lévők. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Hír Tv-ben kedden azt nyilatkozta: nem tartja valószínűnek, hogy március közepéig megvalósul a német megszállás áldozatainak emlékműve a Szabadság téren. "Az Együtt-PM tűrhetetlennek tartja, hogy az Orbán-kormány nem csupán figyelmen kívül hagyta a széleskörű társadalmi felháborodást és tiltakozást, de az éj leple alatt állította föl a történelemhamisító emlékművet. Mégis, az idegen megszállás mellett alapvetően tulajdonképpen maga a kommunista kísérlet volt a baj. Mivel a demonstrálók a harmadik felszólítást követően sem engedelmeskedtek, a rendőrök egyenként a munkaterületen kívülre vitték a tiltakozókat. Tóbiás József, az MSZP új elnöke nyilatkozik A német megszállás áldozatainak emlékművénél Budapesten, a Szabadság téren 2014. július 20-án.
Mind a kiírások, mind a bírálatok menete etikai és szakmai problémák sorát veti föl. A sas jobb lábán "1944" feliratú gyűrű van, a szobron "A német megszállás áldozatainak emlékműve" felirat olvasható. Mindez nem csak a látványtervből következtethető ki, hanem a szobrász, Párkányi Raab Péter műleírása is kifejti:a történelmi felelősség az agresszorként megjelenő német sast terheli. Ezeknek valójában nincs közük az emlékezéshez, mert olyan ünnepi alkalmakat jelölnek ki, amelyek a jövő számára meghatározzák egy nemzeti közösség értékeit. Végül ez a nyár közepén, július 20-án történt meg, amikor aki csak tehette, nyaralt, s amikor a nagy meleg miatt lankadt a figyelem. Vagyis a náci és a kommunista diktatúrát a magyarok történetéből akár ki is lehetne iktatni, mert történelmi kényszerként kaptuk a nyakunkba – ez pedig Rényi szerint otromba hazugság. Olyan társadalmi vitát, ami a német megszállási emlékmű felállítása előtt minden bizonnyal elmaradt. Bármit is válaszol Nováknak Pintér Sándor, az Eleven Emlékmű és az emlékezők vannak és lesznek.
Nem az emlékezetpolitikai párbeszéd szimbolikus manifesztációi, hanem éppen a párbeszéd hiányát töltik ki, leplezik el. A felvételek Dergán Ádám készítette és bocsátotta rendelkezésünkre). A sok vitát kiváltó szobor alkotója, Párkányi Raab Péter, így magyarázta művét "A mű a következő gondolatot akarta közvetíteni: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánk patrónusa, Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg. Általánosabb értelemben az emlékmű "…arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett. A szándék komolysága kérdőjeleződött meg akkor, amikor tisztázatlan kritériumok alapján, független szakemberek bevonása nélkül döntöttek, olyan határidőkkel, amelyek lehetetlenné tették, hogy nívós tervek szülessenek. Magyarországon nem köztéri művészet van, hanem a nyilvános tér hatalmi kontrollja, a politikai reprezentáció funkciója felülírja az esztétikát, a mennyiség a minőséget, a szimbolikus tartalom a valóságot. Ez volt az a dilemma, amely a budapesti hidak újjáépítőit foglalkoztatta 1948-ban. Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra! "Attól az önkormányzattól, amelyik – érdekes módon – a szoborra engedélyt adott, ilyet nem is akarunk kérni. A civileknek össze kell fogniuk, hogy a kormány fújjon visszavonulót a történelemhamisító lépésekben, beszédmódban, mondja Gulyás Márton a Krétakör ügyvezetője, aki szerint ez lehetne a holokauszt emlékév egyik legfőbb feladata. Diktatórikus, átláthatatlan döntés. Elsősorban a nyugati és déli határszélen levő városok-, illetve Budapest lakosai közül az "osztályidegen" és "megbízhatatlan elemek", vagyis a korábbi polgári rétegekhez-, vagy éppen felső osztályhoz tartozóknak jutott ez a sors.
A Szabadság téri német megszállási emlékmű szobrait szombaton éjjel, stikában emelték a helyére, és a műemléket annyi bírálat érte a kitalálása óta, hogy egyetlen kormánytag sem vállalkozott arra, hogy kiálljon egy átadóünnepségre, ezért át sem adták. Oly korban élünk, hogy pontosan lehet tudni, ha valaki független újságírónak állítja be magát, akkor vagy baloldali, vagy liberális erőket szolgál. Széttárt karjai három mozdulatot idéznek: a megadásét, a keresztrefeszítést de egyben feloldásként az áldásosztásét is, mely áldásosztás lehet egy végső üzenet és lehet egyben egy új kezdet is. Ebbe belevonódik valami a kortárs fantasy vizualitásából: az arkangyal androgün, lányos-fiús, ártatlan figurája hamisítatlan 21. századi tömegkulturális termék.