Katona József Bánk bánja (1899). A nagyjelenetben Gertrudis gőgös, pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: "ő most nem alattvalója a királynénak, hanem - a király távollétében - ura és bírája". Bánk bán köréhez tartozik Melinda, életének legfőbb támasza és értelme, az események tragikus áldozata. Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi ("Melinda is csak asszony").
És a király csak akkor, amidőn azt látja, hogy az egyenlő gyász, a közös fájdalom által ő és ellenfele egyenlőkké lettek, de az ő feje még mindig magasabb egy koronával, mint azé: akkor bocsát meg Bánk bánnak, s miután a haldokló Biberach vallomása a királyné nevét tisztára mossa, tökéletes lesz a kiengesztelés, a költői igazságtétel, a tisztán látó poézis világot támaszt a história homályában. Biberach vázlatosan motivált alak. A hazaérkező Endre előbb dühös, de lassan feltárul előtte Gertrúd valódi jelleme és megenyhül. Kecskemét híres szülöttje Katona József, akinek a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotását köszönhetjük, a Bánk bánt. Melinda miatti magánbosszú? Myska bán már későn érkezik, meghalt a királynő. Helyszín: Petur háza. Ottó szerelmet vall Melindának, amit a nádor egy ajtó mögül kihallgat. A gyáva és aljas Ottónak sikerül elmenekülnie a palotából, de előtte még halott nővére pénzét is elorozza. 1858-ban március 10-én hozatott ismét színre, szelídített szöveggel. Ebben az évben játszódik a történet. Biberach porokat ad Ottónak, amivel elcsábíthatja Melindát. "Ötödik éve, hogy készítettem e darabot, mikor az Erdélyi Múzeumban a kolozsvári leendő játékszíntől fölszólítás hirdettetett. A drámaíró Katona szívesen nyúlt történelmi témákhoz, bár ezek a művek a korabeli cenzúra miatt nem kerülhettek színpadra.
Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége, esendősége közti konfliktusba ("Mennyben lakó szentséges atyám! Az Erdélyi Múzeumnak egyik számában megjelent a pályázatról közölt tudósítás. Bánk elmondatja Tiborccal, hogy halt meg Melinda. Becsület, tisztesség, család, haza, királyhűség. Gertrudis az, aki becstelennek nevezi Bánkot, akinél innentől fogva nincs megállás és a saját, majd az országa becsületén esett sérelmek miatt fellép a királyné ellen. Az idősebb Katona József takácsmester volt, a gimnázium alsóbb osztályait végezte csak el, édesanyja pedig nagy valószínűséggel írástudatlan lehetett. A címszereplő Bánk bán modern, érzékeny, nemes személyiség.
A király elismeri a királyné erőszakos halálának jogosságát. Egy ily keszeg, sovány fiút az izmos. S mikor a lovag azt is felemlegeti Ottó előtt, hogy tudja titkát, miszerint valóban ő volt Fülöp király gyilkosa, akkor a herceg orvul hátba szúrja Biberachot. Ottó fut be azzal, hogy a királyné el akarja fogatni, mert úgy cselekedett, ahogy azt Biberach tanácsolta. Arany János Bánk bán tanulmányok címmel foglalta össze gondolatait a drámáról, ebből négy fejezet készült el. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik), amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik, függetlenül attól, hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között. A békétlenek mellett letakart pajzsok sorakoznak.
Életírói azt jegyzik föl róla, hogy egy kecskeméti szegény takácsnak a fia volt. Elhatározzák, hogy a következő éjjel pártütés lesz. Azután amilyen gyorsan támadt, oly arányban el is múlt. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is, azzal a hatalmi rendszerrel, amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne), Bánknak mégsem ad felvilágosítást. Később hozzáment Déry István színészhez, majd a kor ünnepelt primadonnája lett. Én még láttam a házát, díszes úri lak volt az, midőn tizenkét évvel a költő halála után az említett Gyenes Mihály családjánál találtam két évig édes otthont. Petur abban reménykedik, hogy talán Melinda, Bánk bán felesége révén ügyük mellé tudnák állítani Bánkot, a nádort, akit Petur titokban visszahívott országjáró körútjáról az udvarba. A mű szerkezete klasszicista sajátosságokat mutat, többek között ilyen a hely, idő, cselekmény egysége. A dráma egy rövid prológussal kezdődik, amiben Ottó és Biberach beszélgetnek.
Biberach gúnyosan figyeli Ottó lelkesedését és hidegen figyelmezteti Ottót: Melinda férje, Bánk bán, veszélyes ember, Ottónak vigyáznia kéne vele, aligha fogja bosszú nélkül hagyni, ha Ottó elcsábítja a feleségét. Feltűnik Bánk bán, úti köntösben egy félreeső zúg ajtajában. A felkinált erszényt Tiborc öntudatosan visszautasítja. A történések 1213-ban zajlanak, amikor Magyarországot II. A következő éjjel akarják tervüket megvalósítani, de Mikhál és Bánk bán nem támogatja a tervet. Bánk a királynéhoz siet, hogy számon kérje rajta a haza helyzetét és Melinda elcsábítását. Valóban oly nagy bizalmának kellett lenni a lelkében lakó teremtő erőhöz, mikor e tárgyat fölemelte, mint annak a brit óriásnak, s hogy el nem ejté, amit fölemelt, arról tanúskodik művének minden lapja, minden mondása, s az egésznek a megalkotása együttesen. Atyja tízéves korában Pestre hozta őt fel a gimnáziumba, ahol lakása az egyetemi könyvtár épületében volt; a jogi tanfolyamot is Pesten végezé. Endre király a magyar keresztes hadakkal a Szentföld felé vonulna. Ekkor érkezik Gertrudis, Magyarország királynéja, aki közli Ottóval, hogy elege van Ottó udvari kicsapongásaiból. Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére, Gertrudis pedig megdühödik Ottóra, mert az "szégyent hozott Berthold nemzeté"-re, meg is átkozza őt ("Átok reád, fiú, ki örök mocsok közé keverted hazádat! A dráma az Előversengéssel indul, melyben Ottó és Biberach, majd végül Gertrudis királyné jelenik meg. Gertrudis a tragédia negatív főszereplője, a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője, a magyarság eltökélt ellenfele, aki visszaél helyzetével és a hatalmával.
Állandó színházak nélkül a színészek sorsa bizonytalan. Ezzel szemben romantikus jegynek tekinthetõ maga a témaválasztás: egy régmúlt történelmi kor felidézése és a szerelmi szál is. A vádlottak padján: Bánk bán. Bánk sejti: a "királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. Menekülése közben ellopja Gertrudis pénzét és felgyújttatja a nádor házát. Majd megjelenik Petúr bán, a békétlenek vezetője, aki egyre csak panaszkodik és szitkozódik, fékezhetetlen indulattal az idegen hatalom ellen lázad. Solom mester is megérkezik a királyfiakkal. Azokban az években, amidőn a dráma egy magyar költő ifjú szívében kaotikus ködfoltból csillaggá tömörült, egész Európa harcot viselt "egy" nemzet ellen, mely világháborúnak első oka az volt, hogy "az" a nemzet királyát és királynéját megölte, s ebben a hadjáratban a magyar nemzet is részt vett hősi önfeláldozással és királya iránti törhetetlen hűséggel. Bánk bán – bajúsza egy végére tűz.
A Bánk bán értékvilágának csúcsán a becsület áll; részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé, a lovagé, a hazafié és államférfié stb. Melyek ezek a körök és kik alkotják ezeket a köröket? Hutvágerné Róth Éva, Péntek Klára, Szűcsné Harkó Enikő]. "Ami a szívén, az a száján. " Ők passzív szereplői a drámának, sodródnak az eseményekkel. Endre 1202-ben vette feleségül. Helyszín: palota mulatója. Helyszín: nincs egyértelműen meghatározva, de a merénylet a királyné ellen a Pilisben történt. Tiborc ekkkor hozza Melinda holttestét, akit Ottó felbérelt emberei öltek meg. Melinda és Ottó jelenete.
Bánk most már megért mindent. A hű jobbágy most panaszáradatban tárja fel a magyar parasztság nehéz sorsát a nádor előtt. "Izidóra csinos fő, de a velő hibáz belőle". István, Aubigny Clementina, Ziska, Jeruzsálem pusztulása. "nemzeti dicsekvés" miatt a közönség nem művészi élményt vár az előadásoktól, hanem hazafias frázisokat. A király elismeri, hogy felesége nagyot hibázott, de ki akarja deríteni ki ölte meg feleségét. Bánk csak most veszi észre kivel van dolga: ifjú korában Tiborc mentette meg életét a jáderai csatában. Melinda hű társa Bánknak, Ottó hasztalan ostromolja szerelmével, aminek férje fültanúja is lesz.
Bánk elmegy Biberachhal. Bánk világnézete ellentmondásos. 1213., 1815., 1819., 1833., 1848., 1861. Aki egy rövidebb tartalmi összefoglalót szeretne olvasni, ITT talál. Ottó – Gertrudis öccse. A király párbajra hívja ki, de Bánk nem hajlandó harcolni. Budapest: Krónika Nova, 2004. Melyből az értelmi jegyek fölcserélésével azt is lehet kiolvasni, hogy "tegyétek", azt is, hogy "ne tegyétek". Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét.
Így esett Katona választása arra az eseményre, amit a 13. századi krónikák lejegyeztek, s mely Európa szerte akkoriban nagy feltűnést keltett. Biberach el akar menni, de Ottó orvul ledöfi, s elrohan. A második tőrdöfés: Myska bán "orozva gyilkolónak" nevezi a tettest, és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó, a keresztre megesküdve tett vallomása alapján, minthogy a lovag szerint a "királyné semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik, a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben; a hazafiság változatai szembesülnek, a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. Ellenőrző kérdések megoldásai: Cselszövés, rossz szándékú terv vagy szövetkezés.