Megoszlanak a vélemények arról, mennyire volt könnyű vagy nehéz a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi. A Boldog, szomorú dal elemzése. Évfolyamtársa, Sütő Roland kifejezetten "szívatósnak" találta a szövegértési feladatsort. Szokatlan interjúforma. Azután Kosztolányi Dezső Boldogság című novelláját kellett elemezni, illetve József Attila Elégiáját és Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét hasonlíthatták össze a tanulók. ● A verszárlat értelmezése. A regényíró Kosztolányi. Itt egy üveg borocskát. Gyönyörűt, becsest ki látott? Sokkal egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb, mint a magyar volt – tette hozzá Bence. Kosztolányi - A tétel. Nyelvtani háttértudás is kellett a megoldáshoz, gondolok itt a "kötetcím kommunikációs szerepe", vagy a "stílushatás" típusú feladatokra. Jók voltak az esszék témái, s nem mondhatja senki, hogy kevés volt az idő is a felkészülésre.
Nem mondom, hogy kisujjból kiráztam az egész magyar írásbelit, de úgy érzem, kihoztam magamból a maximumot. Így szerelmi költészetében is azt látjuk, hogy a versekben szereplő nőknek alig van individualitásuk, egyéni arcuk – bárkik lehetnének. Szerintem ezeket mindenki alaposan átbeszélte a tanítványaival. Jöjjön Kosztolányi Dezső: Beszélő boldogság verse. A novellaelemzéssel azonban akadtak gondjai, mint mondta, nem igazán "jöttek át" neki Kosztolányi gondolatai… Mindenesetre beleadott apait, anyait, és reméli, hogy ez az eredményen is meglátszik majd. Hát ezért gyere velünk (a) Japánba! A vers keletkezési dátuma valószínűvé teszi, hogy a költeményt a Lilla-szerelem valóságos élménye ihlette, ugyanakkor a 22 anakreóni dal közül ez a vers illeszkedik egyik legjobban Anakreón, a költő-előd által nyújtott mintaképhez is.
Kaskámba friss eperrel. Arany lírai és epikus művek mestere, de alapformája mégis a vers. ● A vers tagolása tartalmilag, formailag. Az elemzés vázlata: ● Bevezetés (a vers születésének körülményei). Száját be is csináltam, Amott Anakreonnak. Szalonkabát és cigaretta - csöndes elegancia és nyugtalanság. Így szerelmes versei is elsősorban költői programjának alkotják részét, s csak másodsorban konkrét élmények lírai feldolgozásai. ● A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan). Kosztolányi mind a kávéházak mind pedig a haiku művészi világának gyakori látogatója volt. Olvassuk végig a verset! Érettségi feladatok II. Kosztolányi Dezső Esti Kornél című novellaciklusának bevezető történetén keresztül mutatja be e rövid elemzés a tér- és időkezelés, szereplőformálás és a narráció problémáit. A maximumra törekedtek.
Mit is takar ez a Csokonai által "kurta filozófiának" nevezett költői program? Lezajlottak a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik hétfőn a középiskolákban, a diákokra középszinten Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és József Attila munkásságához kapcsolódó feladatok vártak, míg emelt szinten Vörösmarty Mihály és Dante szerepelt a feladatok között. Anakreón, az antik költő neve nem véletlenül tűnik fel a versben: egyrészt az ő költeményei szolgáltak mintául Csokonainak, másrészt ő volt Csokonai példaképe. Ez nem jelenti, hogy a költő életéből hiányozna a nagy szenvedély – hiszen ismerjük a Lilla-kapcsolat történetét –, hanem hogy Csokonainál a vers viszonylag független egy-egy konkrét élménytől. A vers elemzése egyike volt a 2004-es érettségi feladatainak. Főleg a vége volt katyvasz, nehezen rágtam át magam az interjúrészleten. ● A disszonancia, mint rendezőelv.
Míg a diákok egy része úgy vélte, hogy a novellaelemzés nem volt könnyű, a megkérdezett pedagógus szerint a tavalyihoz hasonló nehézségű feladatsort kaptak az érettségizők, melynek megoldására közép- és emelt szinten egyaránt 240 percük volt. S ki hajdanán lettél a fájdalomból, mely a vadember mellkasába tombol. A minimális, 400 szavas elvárást teljesítettem, a lényeg, hogy görbüljön – ráncolta homlokát a 18 éves fiú. S ki boldogabb Vitéznél?
Vagyis a vers közvetve elárulja, hogy a költő, bár boldogságról ír, nem volt tökéletesen boldog a költemény írásának idején – mi lehet ennek az oka? Beszélni kell mindig s nem embereknek, hogy vége már, eltűntek a veszélyek. A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium magyar-etika szakos tanára szerint a legtöbb magyartanár hasonló műfajú szövegalkotásra számított, így a többség felkészült a feladatra. Beszélni kell most énnekem. ● A vers mögött húzódó boldogságfilozófia. Ő az egyetlen olyan alakja az irodalomnak, akiről a költő tanulmányt is írt. Beszélni égnek, fáknak és ereknek, neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek.
És a halál vas-ajtain dörömböl, minthogy kitörve rég bezárt körömből, ujjongva megteremtelek örömből. Szerkezetében és tartalmában tehát egyaránt változott a magyarérettségi, de ha mindent összevetünk, akkor a tavalyihoz hasonló nehézségű feladatsor látott napvilágot. Kevés író van a magyar irodalomban, aki költőként és regényíróként is egyaránt remekműveket alkotott. És csókolódva tréfál, Míg barna szép hajával. Kosztolányi szerelmi életéről pedig oly szemtanút szólítunk vallani, akinél közelebbről kevesen ismerhették Didét: feleségét, Harmos Ilonát. Zefir susogva játszik. Az egésznek a szövegértés volt szerintem a legrázósabb része. A különös az, hogy itt, A boldogság című versben viszont ennek fordítottját figyelhetjük meg! ● A vers értelmezése a szerkezeti egységeket alapul véve, rokokó stílusjegyek. Anakreón egy bizonyos életfelfogást jelképezett számára, bizonyos filozófiai meggyőződést, amelynek a boldogság kérdése áll a középpontjában. ● Címmagyarázat, témamegjelölés, a vers helye Csokonai művei között. Érettségi - OH: középszinten Petőfi, Kosztolányi, emelt szinten Vörösmarty és Dante a feladatok között. Kosztolányi szembesül a szomorú ténnyel: egykori önmagának "kincsei", álmai nem, vagy éppen másképp valósultak meg, mint azt szerette, képzelte volna.
Igaz, rövidebb volt az eddigieknél, viszont szokatlan volt az interjúforma, ráadásul az eddig megszokott utalásrendszert sem találhatták meg benne a tanulók. Nem véletlen, hogy a költő simán ki tudta cserélni Rózsi nevét Lillára, amikor kötetet állított össze: számára ugyanis természetes volt, hogy a század nagy kérdéseire keresse a maga válaszát (hiszen filozófus-században élt! Az egyik, hogy a Lilla-versek egy része készen volt már (vagy készülőfélben volt), amikor Csokonai megismerkedett Vajda Juliannával. A szövegértés volt a könnyebb rész, azzal nem volt problémám. Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük. A novellaelemzés "rázós" feladat volt a magyarérettségin. Hétfőn, néhány perccel dél után már fesztelenül sétálgatott a belvárosban a nyíregyházi Kossuth-gimnázium három végzőse. Mind az értékelésen, mind pedig a különféle feladattípusok hosszúságán sokat változtattak, s egy egészen új feladattípus is bekerült az emelt szintről, mivel most egy motivációs levelet kellett megírni – kezdte lapunknak a középszintű magyarérettségi feladatok értékelését Mihályi Levente. A Japán az egy kávéház. Miért fontos azt kiemelni, hogy a verset egy konkrét élmény ihlette? A másik, hogy Csokonai – aki az öröm poétája akart lenni, szembehelyezkedve a szomorúság költőivel – még a szomorúság, sőt, a kétségbeesés megéneklésére is a derűt, örömöt kifejező verszenét használja (jól látható ez A Reményhez c. költeményben).
A novellaelemzés nehezebb volt, mint a versek összehasonlítása – legalábbis a többiek szerint, így nem bánom, hogy az utóbbit választottam. Japán a haiku szülőhazája. Neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek. Az érvelést viszont biztosan meg tudta írni mindenki, ahogy a műelemzés sem volt bonyolult, bár a novella értelmezése nem volt egyszerű számomra. A verset az Anakreóni dalok című versciklusába sorolta be. És gyenge rózsaszállal. A boldog-szomorú Kosztolányit sem jellemezhetnénk ennél jobban - s e kettősség ráadásul ott lesz minden tettében - így szerelmeiben is.