Fontos felismernünk azonban, hogy a polgári engedetlenség jegyében végrehajtott cselekedetek mögött rejlő szándék az, hogy rámutassanak az erkölcsileg elfogadhatatlan kormányzati politikákra vagy gyakorlatra. Ha nem adok neki enni és nem sétáltatom, előbb-utóbb persze valóban nem lesz több, mint anyaghalmaz, hiszen kimúlik (s persze ezzel mint egységes anyagi test is megszűnik, oszlásnak indul); ám addig számos kétségbevonhatatlan tanújelét fogja adni annak; hogy több, mint gép: keservesen vonít, az ajtót kaparja, sőt, ha módja lesz rá, esetleg meg is harap, s így szó szerint a bőrömön fogom érezni, mennyire valóságos, lényegi különbség van élő és élettelen között. Bevezetés a filozófiába pdf de. A teljes változatlanság különben sem tulajdonsága minden szubsztanciának! Hasonlóképpen lehet, hogy minden gondolat agyi folyamat, ebből azonban nem következik, hogy akik gondolkodnak, csak akkor érthetik saját gondolataikat, ha a szóban forgó agyi folyamatok természetéről is pontos fogalmuk van.
A színlelés A behaviourizmussal szemben olykor felvetődik az a vád, hogy nem tud különbséget tenni aközött, amikor valakinek tényleg fájdalma van, és aközött, amikor valaki csak fájdalmat színlel. Tevékenységük, úgy tűnik, soha nem vezet jelentősebb következtetésekhez, a társadalom javához való hozzájárulásuk pedig szinte a nullával egyenlő. Ha ily módon előre lennénk programozva, cselekedeteinket nem is tekinthetnénk többé erkölcsileg jónak, hiszen erkölcsi jóság csak ott van, ahol lehetséges cselekvések közül választanunk. A vizuális élmény, mint azt az észlelés kauzális realista elmélete hangsúlyozza, nem különíthető el arra vonatkozó hiteinktől, hogy mit is látunk éppen. A TEST ÉS A TUDAT PROBLÉMÁJA Önmagunkról és a világról adott leírásainkban rendszerint különbséget teszünk a jelenségek mentális vagy szellemi és fizikai vagy testi oldala között. Kételkedni is csak azért kételkedhetünk egyes hiteinkben, mert mögöttünk ott van a tudás eseteinek ez a háttere. Az elmélet azon a felismerésen alapul, hogy a műalkotások valamilyen értelemben nyilvánosak, és hogy a művészeknek, miután megalkották őket, nem lehet több szavuk a művek értelmezésében, mint bárki másnak. Ez utóbbi szerint nemcsak hogy minden fogalmunk az érzéki képzetekből ered, hanem nincs is lényeges különbség fogalom és képzet, gondolkodás és érzékelés között: tudásunk lényegében abból áll, amit közvetlen, érzéki formában tapasztalunk. Mindezeket a csodákat Krisztus vitte végbe. Bevezetés a filozófiába · Arno Anzenbacher · Könyv ·. A Nyugat filozófiája és filozófusai. A behaviourizmus szerint saját hiteimről ugyanolyan módon szerzek tudomást, ahogyan másokéról, tudniillik a viselkedés megfigyelése útján.
A gyakorlatban a keresztény etika sokkal bonyolultabb a Tízparancsolatnak való egyszerű engedelmeskedésnél: Krisztus tanításának s különösen az újtestamentumi "Szeresd felebarátodat! " Lehet, hogy saját meggyőződéseimmel kapcsolatban érdekes felfedezéseket tehetek, ha elkezdem figyelni, mit mondok és teszek különböző körülmények között. A vietnami háborúval szembeni ellenállás idővel olyan méreteket öltött, hogy az Egyesült Államok végül beszüntette a hadviselést, és a nyilvánosan vállalt törvényszegés kétségkívül nagymértékben táplálta ezt az ellenzéki érzületet. Ha tevékenységük mögött semmilyen logika nincs, akkor miért kellene hogy érdekeljen minket a művészet? A HAMISÍTVÁNYOK ÉS A MŰVÉSZI ÉRTÉK A hitelességgel kapcsolatban van egy másik kérdés, mely filozófiai problémákat vet föl: vajon egy eredeti festmény művészi értéke nagyobb-e, mint egy tökéletes hamisítványé? Ez az igazolás kizárólag a büntetés következményeire tekint. E relativizmus, noha filozófusok dolgozták ki, következetesen végiggondolva a filozófia öngyilkosságát jelenti, hiszen lemondunk mindenfajta általános érvényű kijelentésről, a létezők lényegére vonatkozó állításról. Hipotézisek – különösen eredeti és szokatlan hipotézisek – alapján tett előrejelzések igenis jelentős szerepet játszanak a tudomány fejlődésében. Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába (Matúra tankönyv) | antikvár | bookline. Az elsődleges mindig az elmélet: a tudományos módszerrel kapcsolatban elterjedt egyszerű nézet teljesen téves abban a feltételezésében, hogy a torzítatlan megfigyelés megelőzi az elméletet. ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a fejezetben az indukció problémájára és a tudományos módszer falszifikációs elméletére összpontosítottam. Az általánosítás, ha helytálló, természeti törvényként válik elfogadottá. Vagyis az "egyenlőség" politikai összefüggésben mindaddig sajátosan üres fogalom, amíg nem magyarázzuk meg, mi az, amiben egyenlőbb mértékben részesülni kellene, és kinek kellene egyenlőbben részesülnie.
A fent jelzett kérdések vizsgálata fontos felismeréseket nyújthat arra a módra vonatkozóan, ahogyan saját élményeinkkel, illetve mások élményeivel megismerkedünk. Tudásunk és az elénk táruló látvánnyal kapcsolatos előzetes várakozásaink meghatározzák, mit látunk. Kant szerint azonban még ilyen szélsőséges helyzetben is erkölcstelen cselekedet lenne hazudni. A KERESZTÉNY ETIKA A keresztény erkölcsi tanítás az egész nyugati civilizáció erkölcsi felfogását alapvetően meghatározta. Sokan vannak azonban azon a véleményen, hogy léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek: mint például az együttérzés, a könyörületesség, a bűntudat és a neheztelés. Ugyanakkor az intézmény-elmélet legalább emlékeztet arra, hogy az, ami egy tárgyat műalkotássá tesz, valami kulturális dolog, mely konkrét időhöz kötött társadalmi intézményeken múlik, nem pedig valamiféle időtlen szabályrendszeren. A "hiteles" előadók azonban elfelejtik, hogy bár egy előző kor hangszereit valóban reprodukálhatják, az azóta írott és játszott zenét nem törölhetik csak úgy el. Ez azonban csak a szemet szemért elv képviselője számára probléma; a megtorlás-elmélet kifinomultabb változataiban a büntetésnek nem kell tükröznie a bűntettet. Fontos tehát, hogy túl sokat se várjunk a filozófiától. Bevezetés a filozófiába pdf na. Hiába hiszek továbbá abban, hogy az érzékelt dolgok velem együtt születtek s korábban nem léteztek, nyilvánvalóan nem teljesen tetszésemtől függ, hogy éppen mit érzékelek.
Hamarosan megvizsgálunk néhány ilyen próbálkozást. Induktív következtetéseket lépten-nyomon végrehajtunk. A tudomány például a fizikai tárgyak elsődleges tulajdonságaival foglalkozik. Különböző érzékszervekhez kötődő gitár-élményeim szabályszerű kapcsolatokban vannak egymással. Például gondolhatok arra, hogy meg fogom vakarni az orromat, és akkor egyszer csak az ujjam elindul és megvakarja az orromat. A SZERZŐ ÁLTAL AJÁNLOTT ANGOL NYELVŰ OLVASMÁNYOK JEGYZÉKE Melegen ajánlhatom J. L. Mackie The Miracle of Theism (A teizmus csodája, Oxford, Clarendon Press 1982) c. könyvét: világos, ötletteli és gondolatébresztő. Ez a bírálat igencsak kemény dió a relativisták számára. Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába - [PDF Document. Erről tanít az antropológia. A nem fizikai tudat tudományos vizsgálata pontosan ennek a megközelítésnek lenne újabb példája. A filozófia tanulmányozása azonban, noha életünkkel kapcsolatban valóban megvilágíthat néhány alapvető kérdést, korántsem tud azokról akár csak megközelítőleg teljes képet adni – ha ilyesmi egyáltalán lehetséges. Ezek közül a legfontosabbakat be is kell mutatnia. A filozófia jó eszköz arra is, hogy fejlesszük magunkat a gondolkodás módszereiben. Ezért a szélsőséges egalitariánus optimális esetben is legfeljebb a pénz egyenlőbb elosztásában reménykedhet, mondjuk olyasmiben, hogy rögzítünk egy bizonyos jövedelmet, amely minden felnőttnek jár.
Anti-egalitarianus Ha a fordított diszkrimináció céljai egyenlősítők is, néhányan mégis úgy érzik, a mód, ahogyan elérni igyekszik őket, méltánytalan. Ezt az álláspontot foglalja el például Anarchy, State and Utopia (Anarchia, állam és utópia) című művében Robert Nozick (1938–), aki hangsúlyozza, hogy a legálisan szerzett tulajdon megtartása alapvető jog. A csodák lehetősége azonban számos teista számára alapvető hittétel. A tervezési érv képviselői, például William Paley (17431805) azt állítják, hogy a természet tárgyainak, például a szemnek összetettsége és hatékonysága amellett szóló bizonyíték, hogy Isten tervezte őket.
De ha a tiszta gondolat, mely a tudat tevékenysége, vezethet cselekvéshez, ebből szükségszerűen következik, hogy néhány, tisztán mentális esemény közvetlenül fizikai eseményhez vezet. Ennek következtében a másodlagos minőségek, amelyeket a tárgyakban észlelnének, teljesen elütnének azoktól, amelyekkel mi ruházzuk föl a tárgyakat. Az ontológiai istenérv első megfogalmazása Canterbury érsekétől, SZENT ANZELMTÓL származik. Rahner, Karl: A hit alapjai. Verifikálhatatlan Úgy tűnik, az olyan állításokkal kapcsolatban, mint például "X. Y. Az erkölcsi relativistákat olykor következetlenséggel vádolják, mondván: a relativisták azt állítják, hogy minden erkölcsi ítélet relatív, miközben el akarják hitetni velünk, hogy maga az erkölcsi relativizmus elmélete abszolúte igaz. Mint élőlény, csakis a külvilággal való folytonos anyagcsere által létezik, ez biztosítja azt is, hogy mint egységet képező anyagi szubsztancia fennmarad egyáltalán. Várjuk el és adjunk arra alkalmat, hogy vitapartnerük álláspontját képesek legyenek maguk is megfogalmazni, a másik féllel egyeztetve azt jobban megérteni. Csupán arra ügyel azonban, hogy gondolkodásunk megfeleljen a szabályoknak, s kijelentéseink egymással összhangban legyenek. A reprezentációs realizmus a józan ész realizmusának módosított változata.
Maguknak a tárgyaknak nincs színük vagy ízük. A polgári engedetlenség iránti igény akkor merül föl, amikor az emberek úgy találják, hogy olyan törvények vagy kormánypolitikai elvek iránti engedelmességre szólítják föl őket, amelyeket ők igazságtalannak tartanak. Ez azonban félreértés lenne. Hát nem azzal azonos egy dolog, amiből van? Minden itt érintett problémát részletesebben tárgyal.