O műfaja: elbeszélő költemény. Ø folyamatos múlt használata: "mondta". Isten ugyanúgy "kioktatja" Jónást. Életrajzi utalás: közelgő halál, rossz gége. Babits Jónás bosszút kér, míg a Sztírásban a saját halálát kívánja. Ezért kiáltja – nyár múltán, megindulván a népes völgyek felé – nagy hírként, amit mindenki tud: "ősz van!
Szerepe: prófétaság tudatos felvállalása. Költői eszközök: metafora: (2 fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép). Q A próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: "mert vétkek közt cinkos aki néma. O Komoly - nyelvi eszközökkel: 1590. Nyugodtabb ütemezésű versdallam (4-4-2) a nyolcadik strófában izgatottá válik: pürrikhiuszokkal gyorsított trocheucok közvetítik a rémületet.??? Babits Jónással egyesül + távolságtartó – milyen lehetne / lehet ő, saját sorsát meglássa, kilép a szerepéből. A "nagy hír tudója" csak az őszt érzi, hallja a tél, a fehér tigris puha lépteit, s tudja, hogy szőreit hullatva majd el fog tűnni "az új tavasz illatos dzsungelében". Babits mihály jónás könyve tétel. A hegyi hírnők "elbútt, messze a hírektől": nem a szenzációs, pillanatnyi jelenségekre figyel, a balga emberi faj gyermeki civódásaira, hanem a természet változhatatlan rendjére, a nyárra őszt, a télre tavaszt hozó örökké egyforma, de örökké újuló körforgásra. Ø "záraim kizárod" (figura etimológia), Ø igenevek: menvén, mondván, elindulván. O Komikus ("mindent kiadva, elcsigázva" van a hajófenékben, "üvőlt" és "vonít" a hal gyomrában), naturalista elemeket használ (pl: a cet "vért, zsirt, epét okádott körülötte"), ezzel távolságot tart önmaga és Jónás személye között.
Tétel: Prófétai szerepvállalás Babits Mihály költészetében. Előzmények: · első világháborús események. Ősz és tavasz között (1936). Viselkedését, menekülését. Jónás könyve babits elemzés. V mondatszerkesztés: elkezd egy tagmondatot, majd eltér. Babitsnál nem hallgatnak Jónásra, csak páran térnak meg míg a Sztírásban megtért az egész város, böjtöltek, szőrruhát vettek. V szubjektív érzelmek, alázatos kérés – tartalmi szempont.
3 napig kellett menni Ninivéig. A Nyugat 1938-es számában jelent meg előízben. Jónás próféte, lázadó, Babits alteregója. V nem adja fel: "padlón van"- panaszol - segítséget kér. Babits jónás könyve tétel. Ebben a történelmi helyzetben újra erővel vetődött fel a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében? · Jónás imája (1939). A kormányos parancsára kerül a vízbe Jónás Babitsnál, míg a Sztírásban Jónás mondja, hogy dobják őt a tengerbe. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem". Jónás komoly sorsot jár be = Babits megpróbáltatásai. Szerkezet: 2 mondatból áll a vers.
Ima műfaj jellemzői a műben: v nem oszlik mondatokra, versszakokra, "élőszó", folyamatos "beszélgetés". 30-as évek vége: konkrét szerepvállalás, megtalált szerep, eldöntött kérdés. Isten tartalmilag ugyanazon szavakkal küldi Jónást Ninivébe, ugyanúgy vihar jön, megkérdezik Jónást, honnan jö. Babits testi betegsége, levegővételi nehézség visszaköszön a műben: "sűrűn szívá levegőjét a halnak". Egy rövid kérdőív kitöltésével segíthetsz abban, hogy igazán hasznos legyen az anyag, vagy jelentkezhetsz az online próbakurzusra - természetesen ingyen! Atyjafiáért számot ad a testvér.. ". Humor használat, hogy valóságosnak, ne elvontnak tűnjön az alak.
· Babits ezzel szemben áll, háborúellenes verseket ír: Fortissimo, Játszottam kezével, Húsvét előtt. A legelső sor paradoxonnal kezdődik: a "különös hírmondó" nem tud semmi újságot. Érzelmi feszültség, telítettség, zaklatottság, nem akarja megszakítani, áradnak belőle a szavak. Isten versének ritmusa szerint "napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal", s ehhez az örök rendhez képest valóban "kicsi minden emberi törekvés". Szeretnék indítani egy online, interaktív érettségi előkészítőt. A költemény egyetlen hatalmas mondat. Feloldja a feszültséget, hogy kívülről látjuk a problémákat (saját magán nevet).
Jónás haragszik, féreg jön J. Szabad asszonáció szerint ír, "megtalálja" folytatása 4 sorral lejjebb "régi hangot". Babits e versében különféle stílusréteget használ: népdalos, klasszicista, emelkedett bibliai, naturalisa. Károlyi Biblia (Vizsoly) stílusában ír, ez tekintélyt kölcsönöz a versnek. Népdalszerűséghez mondható a versszakok végén lévő ismétlődés: "Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Az ellentmondás viszont csak látszólagos, mert éppen ez a szembenállás különíti el az egyiket a másiktól.
O Jónás – Babits összehasonlítása: Babits belső vívódása (az erkölcsi kötelesség kiállásra késztető parancs és a közszerepléstől visszahúzódó természete között) zajlik le Jónásban. Ezzel a különös hegyi hírnökkel azonosítja magát a versben megszólaló költő-próféta. Éveinek száma bölccsé érlelte, szíve feszült a szavaktól, de az a "nagy hír", amit hegyéről az emberek közé térve kiálthat, ugyanaz "mint bölcs növények és jámbor állatok" tudása. Nyugat 1917-es számát elkobozzák a Fortissimo miatt. Tök (B) – repkény (Sz). Jónás meg akar halni, mikor elpusztul a növény. Klasszicista vonás: rímképlet, páros rímek használata.??????
Babits nem békét szeretne hirdetni, hanem a világ nagy és örök rendjét szeretné bemutatni – évszakszimbolika: ez által világ nagy örök rendjét, körforgását mutatja be. Csak az "igét" kell hirdetnie, a többi Isten feladata. O Szentírásban megtalálható a Jónás jövendölése alatt ugyanez az a történet, mint amit Babits írt/ átírt. Különbség: -közönséges szavakat használ Babits. · gond Babitsnak: felemelje-e a szavát békéért. Emelkedett, bibliai kép: "gyönyörök fája".?????? · a politika háborúra buzdít. V írásjelek használata: következetlen használat.