Értékelések erről: Pesovár Ernő néptánckutató. Botos József élete a néptánc jegyében telt: Pesovár Ernő Emlékplakettet vehetett át. A német és sváb kézműves és gasztronómiai hagyományok mellett a programhoz kapcsolódó tánccsoportok, énekkarok, művészeti együttesek színvonalas bemutatóiból és a térség gazdag múltjáról kaphatunk képet, miközben megismerkedünk Herend és környéke aktívan működő csoportjaival. 1973-ban már az ország első együttesei közé tartoztak. 10:00 Program megnyitó. 14:00 Carlos Cachiguango előadásában Dél-amerikai dallamok szólnak. Belépő (6 éves kor felett): 1000 Ft. A oldal hirdetési lehetőséget kínál a Bakony területén szervezett rendezvények, programok számára! A megemlékezés után a szervezők a tánc világnapjához kapcsolódva táncgálát rendeztek az új nevet kapott Pesovár Ernő Művelődési Házban, ahol a herendi szenior néptáncosok és a Magyar Állami Népi Együttes tagjai mellett felléptek szombathelyi, körmendi, székesfehérvári, veszprémi és kapolcsi néptáncosok is. "Sváb kultúra, Herendi porcelán, számos fejlesztés a településen mit sem ér, ha a helyi identitásunk oda vész, és a sajátjainkra nem vagyunk büszkék.
A jelentős elismerést a Nyugat-Magyarországi Néptáncszövetség képviseletében adták át az Alba Regia Táncegyüttes gáláján, ezzel nagy örömet okozva a díjazottnak. Az NKA támogatásával napvilágot láthatott eddig a "Táncok az időben" sorozat több kötete az őskortól az 1900-as évekig. A Táncházat azóta is maguktól tartják fenn, egyebek mellett ennek érdekében is hozták létre 2003-ban az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (ma Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola). Deák László jegyző válaszlevelében mutatta be a falu népét, viseletét, hagyományait. 1934 nyarán levelet kapott a tápai elöljáróság Paulini Bélától (író, újságíró, illusztrátor, a Magyar Bokréta Folklór Szövetség egyik alapítója), aki kérte, írják meg néki, mikor utazhat le Tápéra, mert azt hallotta, hogy régi hagyományőrző település és szándékában van ott is Bokrétát szervezni. Tizenhat éves volt, amikor először találkoztak, majd később a néprajzkutató volt az, akinek köszönhetően ő is felfigyelt és megismerte a Kárpát-medence tájegységeinek táncdialektusait. Helyszín: Pesovár Ernő Művelődési Ház - Herend, Kossuth Lajos u. Ebben az évben a tápaiak az István napi köszöntővel léptek Budapest közönsége elé. Botos József szinte az egész világot bejárta a táncegyüttessel. A hagyományok ápolásának részeként a herendi képviselő-testület emellett úgy döntött, hogy posztumusz díszpolgári címet adományoz a tánctörténésznek, melyet lánya, Pesovár Anna vett át a helyszínen, valamint egy kiállítás is nyílt a néptánckutató életútjáról. A fesztiválon természetesen a kézművesség kerül a középpontba, amit kiegészít a helyi művészek négy napos programja.
Ettől kezdve az újítók közé tartozott, akik a korábbi, "csinált", kitalált táncok után visszahozták az emberek és Fehérvár életébe a nép táncát. A német nép mellett kiemelkedő szerepet kapott a programban a családi nap is. Napjainkban is ugyanazok a céljaink, mint a kezdetekkor: megőrizni népművészetünket, egyedülálló népi hagyományainkat, megismertetni a nagyvilággal és átadni az utókor számára. 12:30 Szarvaspörkölt ebéd és Kövi Szabolcs koncertje következik. Létszámuk hozzávetőlegesen 70 fő körül alakult. Képünk a Táncházban készült. Ehhez azonban folytatni kell elődeink kitartó és áldozatos munkáját, hogy a felnövekvő generációk képesek legyenek megérteni és megbecsülni azokat az értékeket, melyeket őseinktől kaptunk ajándékba! Hagyományteremtő szándékkal május 28-án rendezték meg Herenden, a Pesovár Ernő Művelődési Házban a Tavaszi Kórustalálkozót, melyre kórusunk, a Forrás Női Kar is meghívást kapott, ápolva ezzel a már meglévő jó kapcsolatunkat az ottani Prelude Női Karral. Ezt a hosszan kifejtett és a mai napig aktív pályafutást, tevékenységet díjazták a Pesovár Ernő Emlékéremmel, amelyet a néptáncörökség gyűjtésében, kutatásában, átörökítésében és művészi feldolgozásában tett erőfeszítésekért adnak.
A városban élő táncosok, énekesek, együttesek folyamatos bemutatói hozzák közelebb az itt élők művészetét a lakossághoz. Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket. A tánctól sosem szakadt el: mint a Magyar Állami Népi Együttes szaktanácsadója élete végéig aktívan rész vett a tánc- és zenei folklór továbbörökítése formai-, tartalmi szempontjainak alakításában. 16:00 Máté Péter legszebb dalaiból Tóth Pisti válogat. Ugyanebben az időben hazai és nemzetközi szaktekintélyek: Molnár István (táncművész-koreográfus), Muharay Elemér (színész, rendező, író, neves folklór gyűjtő), majd Martin György (a magyar és egyetemes folklorisztikai kutatás kiemelkedő egyénisége) és Pesovár Ernő (európai hírű tánctörténész és néptánc kutató) is gyűjtötték a tápai táncokat. Testvérével, Ferenccel együtt mindketten a Veszprémi Piarista Gimnázium néptáncegyüttesében táncoltak, majd a Budapesti Egyetemen szerzett muzeológusi diplomát többek között Ortutay Gyula tanítványaként. A rendezvény jó hangulatú közös beszélgetéssel, vendéglátással zárult. Program támogatója: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő EMT-E-CIVIL-21-0254. Pesovár Ernő 1926. szeptember 5-én született Herenden. Az Együttes képviselte Magyarországot az 1951-es berlini VIT-en és nemzetközi hírnevüknek köszönhetően a Szegedi Szabadtéri Játékokon 1967-ben fellépő világhírű Mojszejev Együttes is látogatást tett a tápaiaknál. Az 1970-es években Tímár Sándor és Nagy Albert koreográfusok szintén a Tápén gyűjtött anyagból készítették földolgozásaikat. A Porcelánmanufaktúra parkolójában felállított nagyszínpad mellett a Pesovár Ernő Művelődési Ház, az újonnan elkészült Tószínpad is gazdag programokat kínál.
Egyben azt is megírta, jöjjön, akár a legközelebbi vasárnapon. 140, 8440 Magyarország. Mindekit szeretettel várunk! Több helyszínen várják a szervezők az érdeklődőket. 15:00 Sofi&Peti Jazzy Duo zenél. Továbbra sincs értékelésünk erről a helyről: Pesovár Ernő néptánckutató. Később a világ több pontján megfordult: tanított a kölni és drezdai táncakadémián, majd 1974-ben Kubában. Ahogy átvettük az életpálya egy-egy fontos állomását, kiderült: nagyon sokat kellett küzdeni mindazért, ami most olyan egyértelműnek tűnik az Alba Regia Táncegyüttes és székhelye, illetve a fehérvári néptáncélet és a népzene oktatása kapcsán.
Aztán magának a Táncháznak a létrehozása sem volt kis feladat: amikor az egyházhoz viszszakerült a korábbi otthonuk, a Fejér Megyei Művelődési Központ (ma Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház), új helyszínt kellett keresni. 05 Hatha-jóga kezdődik. A művelődési ház megtelt a hallgatósággal, akiktől hatalmas tapsot kaptak a fellépők. 1952-ben a Népművészeti Intézet néptáncgyűjtő részlegének vezetője lett, 1959-től pedig a Magyar Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának munkatársa. Ezekben az években került ismét előtérbe az ősi szokások gyűjtése és színpadra állítása, megőrizve az eredeti mozgás, viselet és játékosság gazdag színeit. Információk az Pesovár Ernő néptánckutató, Kertészkedő, Herend (Veszprém). HATESZ Egyesület, Herend. Sikerek is voltak bőven, és ezeknek is köszönhető, hogy végig tudott hinni az együttesben, és mindabban, amit hozzá kapcsolódva kitalált. Herend, Művelődési Ház, Kossuth Lajos u.
Így jó ideje már óvodás kortól el lehet sajátítani az Alba Regia berkein belül a magyar néptáncot. A herendiek ebből a szempontból kétségtelenül erős közösség, hiszen az Európa-hírű népművelő, Pesovár Ernő emlékét méltán őrzi és ápolja. "A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható" – Kodály Zoltán. 1934-ben tehát megalakult a tápai Gyöngyös Bokréta, amely a népdalok mellett a helyi tánc-, játék- és szokáshagyományokat is őrizte. Szalkai János vezetése alatt számos külföldi vendégszereplésen vettünk részt és építettük a Kárpát-medence magyarságával a kulturális kapcsolatokat. A két említett kóruson kívül fellépett még Balatonalmádi Város Vegyeskara, a Herendi Német Nemzetiségi Dalkör és a Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság.
Pesovár Ernő néptánckutató. 11:00 Rosta Géza gyermek műsorával folytatódik a programsorozat. Az ötvenes évek elejétől kezdve, a helyi hagyományok megőrzése iránt elkötelezett lelkes tápaiak: Lele József, Waldmann József, Török József gyűjtötték a tápai dalokat és szokásanyagot. 1959-1978 között művészeti vezetője és koreográfusa volt a szombathelyi Ungaresca Táncegyüttesnek is. 30 Futás a nagy réten.
1960-70 között aktívan részt vett a német, holland és svéd néptáncmozgalmak szervezésében, miközben a katedrán újabb és újabb nemzedékeknek oktatott népművészetet Szombathelyen, a Magyar Táncművészeti Főiskolán és az ELTE-n. Munkásságát előbb Erkel-, majd Életfa-díjjal ismerték el, 1992-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Emléke elevenen él Herend mindennapjaiban is, hiszen ahogy Ovádi Péter parlamenti képviselő is fogalmazott a szombati ünnepségen, a népművészet és a hagyomány értékeinek átadása a fiatal generációk számára a nemzeti értékek jövőjének záloga. Illetve, ahogy egyre többen tanultak néptáncot, egyre nőtt az igény a színvonalas oktatásra, amelyet aztán iskolai keretek közé rendeztek. Kezdettől fogva az volt a cél, hogy színvonalas külföldi együtteseket szerepeltessenek – ez a gyakorlat az elmúlt két évben, a pandémia miatt megváltozott, de a fesztivál "atyja" reméli, hogy nem véglegesen.
A Malom utcai épületet Botos József és Kovács György címzetes igazgató álmodta és terveztette meg, a létrejötte pedig támogatásoknak volt köszönhető. Csatlakozott az eseménysorozathoz a Porcelánmanufaktúra is, ahol a halasi csipke és a herendi porcelán találkozásának lehetünk szemtanúi. 1943 derekán Török József helybéli születésű tanító állt a Gyöngyös Bokréta élére. Sokszor szerepeltek a Magyar Televízióban, a Röpülj Páva műsor-sorozatban, valamint a népművészetet és népi hagyományokat bemutató filmekben. Eleve kezdődött azzal, amikor József koreográfusként, az első hivatalos végzettséggel rendelkező néptáncpedagógusok egyikeként oktatni kezdett az 1960-as években, méghozzá a már említett új szellemiség jegyében. 17:00 Mendelssohn Kamarazenekar koncertje zárja a zenés programot. Ezek a neves szakemberek újra és újra rátaláltak a darudöbögősre, a lippentősre, a marsra, az oláhosra és az Ács Gyurka bácsi-féle sarkaló lépésre. Óriási ötlet volt és hamar sikeres lett az 1996-ban útjára indított Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, amelyet azóta is minden augusztusban megrendeznek. A táncosok közül is sokan dolgoztak az építésen, a berendezésen, mindenki hozzátette a magáét. Mint fogalmazott, amellett, hogy jöttek a sikerek és folyamatosan nevelték ki az utánpótlást, a szakembereket, ami megerősítette, eléggé tud hinni az igazában. Ez sem ment egészen könnyen, voltak, akik hátráltatni akarták a folyamatot, ám József és társai kitartása meghozta a gyümölcsét. A helyi kézművesség és a herendi majolika gazdag kínálatát bemutató kiállításnak ezúttal is a művelődési ház ad otthont. A helyi kézművesek "gyere hozzánk, alkoss velünk" program keretein belül bemutatót tartanak egy-egy helyszínen és megtanítják mesterségüket az oda látogatóknak.