2012. április 23-án (hétfőn) az V. kerületben, a Szabadság téren, a volt tévészékház előtt forgatnak, emiatt 2012. április 22-én lezárásra kerül. Az érintett területeken 2012. 75-ös trolibusz útvonala térképen. május 2-án 6 órától megállási tilalom lesz érvényben, 2012. május 3-án 16 órától pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton a szélső sávot érintő forgalomkorlátozások előfordulhatnak. A 20E busz szombaton 8 és 20 óra, valamint vasárnap 8 és 22 óra között a Dózsa György út lezárt szakasza helyett a Hungária körúton közlekedik, ezért nem érinti a Hősök tere megállót. A metró hatására új végállomások alakultak ki a Batthyány téren (11, 60), az Engels téren (16) a Népstadionnál (19-es, 75-ös új járat az Öv utcához) és a Népszínház utcában (99, 99Y). Augusztus 1-jén átadták a XVII. 75-ös trolibusz útvonal térkép. Ezért a Sibrik Miklós úti felüljáró átadásáig a vonal kocsijai inkább a Hunyadi úttól az Ady Endre úton és a Barabás utcán át a Mázsa térhez közlekedtek. Szóval a metrószakasz átadásával együtt megszűnt a 35-ös, 81gy, 98A és a 199gy viszonylat, valamint a Nagyvárad téri és a Kispest, Kossuth téri autóbuszvégállomás.
Egy azonban biztos: eddig a főváros közlekedésében a főszerep a tömegközlekedésé és azon belül is a buszoké volt. 1970-hez képest jelentősen, 17, 5%-val csökkent az átlagos férőhely-kihasználtság, köszönhetően a növekvő járműállománynak és menetsűrűségnek, valamint a csuklós kocsik egyre nagyobb állományon belüli arányával együtt javuló átlagos befogadóképességnek. A Baross utcai troli ötlete először a negyvenes évek második felében merült fel: ekkor indult ugyanis a budapesti trolibusz-program, melynek legfőbb célkitűzése a belváros szűk utcáiban kanyargó villamosok kiváltása volt, mert a szűk utcákban a közúti forgalom nem fért meg a villamosokkal együtt. Ettől kezdve a gyorsjáratokat az alapjáratokkal azonos, de négyszögletes keretbe foglalt, fehér alapon piros szám jelölte (ezt írásban gy betű helyettesíti), az expresszjáratok pedig ehhez kaptak még pluszban egy E betűt és így az alapjáratok részére felszabadult a 101-200 közötti számtartomány, ahová számos, különböző szám- és betűjelzés kombinációjával ellátott vonalat számozták át. A jelenlegi, Kőbányai út - Könyves Kálmán körút garázsmeneti útvonal 2000-ben (amikor az 1-es villamos elérte a Lágymányosi (tudom, már Rákóczi) hidat) született meg, mivel a meghosszabbított 1-es villamos sikeresen kinyírta az addigi 75-ös trolit a Népstadion (Puskás Ferenc Stadion) és a Népliget között. 80-as troli útvonala térkép. Azonban sajnos nem ment minden annyira gördülékenyen, mert a vonal számozása körül voltak gondok: az alap elképzelés szerint a régi-új járat a régi számozással (azaz 74-esként) járt volna, azonban ekkorra már beindították a Csáktornya park és az Astoria között vonalat, mely a 74-es számot kapta, így a Baross utcai vonalnak más számot kellett keresni. Ahogy az előző korszakban, úgy ebben is a lakásépítés koncentrált területeihez újabb és újabb buszjáratokat szerveztek: 1970. december 15-én indult a 31B viszonylat a Füredi úti lakótelephez körforgalomban.
1984 márciusában a 93gy útvonala a repülőtér, D portáig hosszabbodott, május 1-jén megindult a 153-as a Móricz Zsigmond körtérről az épülő Gazdagréti lakótelepre, november 1-jén pedig a 66-os busz került összevonásra a 199-essel, amivel Soroksár is egész napos, közvetlen metróelérést kapott. Emiatt a budapesti trolikat újra kezdték fejleszteni: a zuglói hálózatbővítés mellett terítékre került a megszüntetett 74-es újraélesztése annyi változtatással, hogy a járatok a Kálvin tér felé a Harminckettesek terétől a Baross utca helyett a IX. Deák tér és Déli pályaudvar közötti szakaszát, amivel a villamosok mellett az autóbuszhálózat is további jelentős átalakuláson ment át. 168-as jelzéssel az Örs vezér tere és Rákoshegy, Ferihegyi út, május 1-jén pedig 19-es jelzéssel a Jahn Ferenc kórház és Csepel, Csillagtelep között indult, addig gyengén ellátott területeken új viszonylat. Hiszen következő korszakunkban sok tervszerű hálózati változásra, ami nagyobb hatással járt volna, nem találunk példát. A forgalomkorlátozás a közösségi közlekedés járatait nem érinti.
1972. december 23-án adták át a 2-es metró II. A gyorsjáratok szervezése mellett gőzerővel zajlott a közúti infrastruktúra fejlesztése is. Az év során további gyorsjáratokat szerveztek 1gy és 60gy jelzéssel az alapjáratok útvonalának egy részére. Az új járat azonban a fent említett trolibusz-program keretében nem fordult vissza a Kálvin térnél, hanem begördült a belváros szűkös utcáiba, amelyeken át egészen a Március 15. térig közlekedett. Ugyanezen a napon a Szentendrei út átépítéséhez kapcsolódóan a 18-as, valamint a 34-es és a 37-es járatcsaládok végállomását a Miklós utcától az Árpád híd budai hídfőjéhez helyezték át. Szóval a változásokkal együtt az Örs vezér terén, a Kerepesi út térbeli elválasztó hatása miatt rögtön egy dupla végállomás épült ki és megszűnt a 44, 44A, 44B, 46A és a 67A viszonylat. De hasonló lejátszódott például Újpesten is. A forgatás ideje alatt a Dózsa György út forgalmában legfeljebb 5 perces korlátozások lehetségesek. Még 1977 év végén az autóbuszok átvették a villamosoktól és összesítésben is a szállított utasok számában a vezetést (596 millió az 588 millió fő ellenében, 1979-ben pedig már 620 millió az 577 millió ellenében). 1968-ban még az utazások 59, 7%-a megszakítás nélkül zajlott le, ami 1983-ra 49, 7%-ra mérséklődött.
Apró kivételt jelent ez alól a zuglói trolihálózat kiépítése, valamint a Baross utcai troli felélesztése, vagy Káposztásmegyer egy része. November 1-jével pedig a 93gy útvonalát hosszabbították meg a Ferihegyi repülőtér új 2-es termináljáig. December 1-jével helyezték üzembe a Nyugati pályaudvarnál ma is használt végállomást. Eddig a fővárosi tömegközlekedés alig tudott elég járművet kiállítani, hogy elszállítsa az utasokat. A következő korszakunkra, vagyis a rendszerváltást követő időszakra az autóbuszüzem akkori történetének legnagyobb kiterjedésében fordul rá. Kerület északi részét feltárva a mai Fővám térig közlekednek. A forgatás ideje alatt a Bajcsy-Zsilinszky út forgalmát észak felől a Podmaniczky utca – Nagymező utca – Kálmán Imre utca csomópontban, dél felől az Andrássy út – József Attila utca csomópontban eltereljük, a csomópontokban a jelzőlámpák sárga villogó módban üzemelnek majd, folyamatos rendőri irányítás mellett. Ebből azonban csak a 80-as, 81-es és 82-es számok valósultak meg, a 83-asnak tervezett járat végül a 74-es egykori betétjáratának számát, a 77-est kapta, így az új Baross utcai vonalnak csak a 83-as szám maradt (meg a 71-es, de arra a számra már az elején sem gondoltak). A Baross utcai vonalhoz tartozott egy garázsmeneti útvonal is, mely a Karácsony Sándor utca - Kun utca útvonalon a Baross téren kapcsolódott be a trolihálózat vérkeringésébe (a telephely ekkor még a Damjanich utcában az egykori villamoskocsiszínből átalakított troligarázs volt). Például az 51-es járat továbbra is hosszú perceket várakozott a ceglédi vasútvonal Lehel utcai sorompója előtt. A Nagymező utca Mozsár utca és Andrássy út közötti szakaszán a behajtási korlátozás ideiglenes feloldásra kerül. Miközben a metrószakaszok átadása során érvényesülő ráhordó-elv alapján egyre több, de rövidebb útvonalú viszonylat jött létre, a gyorsjáratok abszolút feleslegesen foglalták el a 101-199 közötti számmezőt. A tájékoztatás szerint a 105-ös busz pénteken 16 órától a vasárnapi utolsó járatindulásig egyik irányába sem érinti a Hősök tere és a Bajza utca megállót. Végül 2010. május 23-án indult újra a teljes vonalon hagyományos formában, teljeskörűen trolikkal a 83-as troli.
Ez nem 1990-ben kezdődött, hanem már a '80-as években, a kezdődő gazdasági pangással, majd szerkezetváltással együtt és talán utólag mondhatjuk azt, hogy a főváros vezetése nem reagált a legjobban a változásokra. Hozzátették: a 979-es busz a péntekről szombatra, a szombatról vasárnapra és a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka az Andrássy út lezárt szakasza helyett – Újpalota felé a Kodály köröndtől, Csepel felé pedig a Bajza utcáig – a 70-es trolibusz útvonalára terelve közlekedik, ezért nem érinti a Bajza utca, a Benczúr utca és a Damjanich utca-Dózsa György út megállóhelyét. Az első ilyen járat a Moszkva tér és Hűvösvölgy között 1973. április 2-án indult 156E volt, amit később a Pestimrére közlekedő 154E, a Rákoskeresztúrra közlekedő 161E, valamint az Őrmezői lakótelephez közlekedő 141E követett. A 7-es autóbuszok pedig a Szugló utca - Róna utca - Egressy út útvonalon közlekedtek a továbbiakban. 120E jelzéssel a 20-as útvonalán, 173E jelzéssel pedig a 73-as útvonalán is közlekedett expresszjárat, de nekik volt közbenső megállójuk is. Amikor döntöttek a trolihálózat fejlesztéséről, akkor még szabad volt az egykori 77-es betétjárat száma. Forgalomkorlátozásokra azonban már pénteken számítani kell. Ennyit a Baross utcai troli múltjáról, jelenéről és jövőjéről! Ennek kapcsán a 32, 32gy, 43, 43gy és a 133-as járat végállomása az Árpád hídi metróállomáshoz került, a 43Agy járat közlekedése pedig megszűnt. A 2-es és a 15-ös autóbuszok nem érintették a Vörösmarty teret, a 35-ös, 81-es és 93-as járatcsalád járművei viszont a Népliget helyett újra a Nagyvárad térig közlekedtek, de az Üllői és a Gyáli út helyett a Népligeten, az Elnök és Delej utcán, valamint az Orczy úton át. Távolság tekintetében ez a fejlesztés egyébként 2 km-t jelentene. Így a vonal járgányai ebben az időben a Baross kocsiszínben laktak. A Keresztúri úti felüljáró átadásával együtt január 30-ától a 61Egy expresszjárat kocsijai erre közlekedtek a Jászberényi út helyett, a 67-es végállomását pedig a Tejüzemtől az Újlak utcai új lakótelephez helyezték át. 2010-ben ugyan a 83-as troli újraindult, de néhol még nem volt a vezeték kihúzva, ezért maradt a "vegyesüzem" (önjáró trolik + Ikarus 260-as és 280-as buszok).
A Határ úti új csomópontról indult az 54Egy Pestimrére, a 66gy Soroksárra, a 123gy a Jahn Ferenc kórházhoz és a 154-es Kispestre. 1978. október 31-én a Csepeli átjáró átépítése miatt megszűnt a Csepel - Határ út közötti HÉV-vonal, pótlására másnap üzemkezdettől a 148-as buszt indították a Csepeli HÉV-végállomás és a Gubacsi út között. Kerületi Bökényföldi úttól a Kerepestarcsai kórházhoz. A 4-es metró építési munkái azonban az egész város közlekedésére hatással voltak, így a Baross utcai trolit is módosították: 2007 és 2010 között a teljes vonalon pótlóbuszok közlekedtek, emellett a Baross utcában visszaépítették az - addigra már elbontott - madzagot a Harminckettesek tere és a Kálvin tér között, ezáltal elindulhatott egy ideiglenes "trolibuszpótló troli" 89-es jelzéssel az Orczy tér és a Kálvin tér között. 2012. április 28-án 6 órától lezárásra kerül.
Nos, ez szó szerint az ellenkezőjére fordul és az autók rohamosan növekvő számával együtt drasztikusan csökken a tömegközlekedés részaránya a helyváltoztatások számában. Az Arany János utcától a csáposbuszok a jelenlegi madzagon mehetnek tovább Zugló felé. De ugyanúgy a közlekedés gyorsítása érdekében vett nagyobb lendületet több belvárosi utca egyirányúsítása is. Közben, ekkor már a második 15 éves lakásépítési program keretében folyamatosan nőttek ki a földből az újabb és újabb lakótelepek, például Békásmegyeren, a Flórián tér környezetében, Rákoskeresztúron, vagy Újpalotán. Ennek érdekében 2012. április 23-án és április 24-én 6 órától 20 óráig le lesz zárva. Budapesti Közlekedési Központ. A Baross téri felüljáró építésekor 1968-ban azonban a Baross utcai szakasz elszakadt a hálózattól, de ez nem okozott gondot a vonal életében, ugyanis az ötvenes években a Baross kocsiszínt átalakították 30 db troli befogadására. A Nemzeti vágtát szombaton és vasárnap rendezik a Hősök terén. Ezekhez a BKV megint újabb és újabb buszjáratokat, a növekvő utazási idők csökkentésére pedig a távolabbi külterületek felé új szolgáltatásként expresszjáratokat szervezett, amik a két végállomásuk között sehol sem álltak meg. Hamar kiderült azonban, hogy a Baross utcában a trolik nem bírnak el az utasforgalommal, ezért 1954. április 22-én elindították a 74A betétjáratot az Orczy tér és a Kálvin tér között, mely 1955. február 28-tól 77-es számmal közlekedett tovább.