A római Istenek (nem minden esetben, kivételek vannak) agresszívebbek voltak görög társaiknál, akár csak a római kultúra a görögnél. Olyannyira, hogy Kína és India története véleményem szerint kissé már túlzottan is nagy alapossággal szerepel a műben, ezáltal pszichológiai gátlásokat váltva ki (elsősorban a terjedelem miatt) egyes olvasókból, diákokból. 121-es év, amikor Lucius Opimius volt a konzul, s ezt az évjártot "opimusi"-nak nevezték. Harmadik példaként álljon itt az a mítosz, amelyet két, egymástól teljesen elütő hangszerelésben ismerünk, méghozzá két, teljesen egy időben élt római költőtől, Vergiliustól és Ovidiustól: Aeneas és Didó szerelme, majd a királynő számára tragikus vége. G) Héra eredetileg Argosz istennője volt. Miattam, s én vagyok, ki ennyit tűrök el, az átkozott, mert azt hiszik, hogy férjemet. Görög istenek római neve. A szerző készülő kötete nyitó tanulmányának második, befejező részét, illetve az irodalomjegyzéket következő számunkban közöljük. Martianus Capella – 39 előtt – öregkorában, a fia számára írta a művet, amely egészében fennmaradt: az allegorikus nászt megéneklő mitologizáló alkotás műfaja a prózát verssel vegyítő menipposzi szatíra.
Egy mítoszban Kadmosz király feleségének neve Harmonié, az "összhang", kettejük gyermekei Arész és Aphrodité: a Háború és a Szerelem, együttesük adja azt az összhangot, ami Kadmosz városában fenntartja a békét. A művészetben az átvétel új esztétikai értéket hozott létre; a vallásban – más minőséget. Uralkodó bolygója a Vénusz, de a csillagjegy Minósz király történetéhez kapcsolódik. Római és görög istenek. Az istenek világrendje fölött őnála Diké, az Igazságosság uralkodik, s igaz ugyan, hogy ha valaki hübriszből ('elbizakodottság') fellázad az általa képviselt igazság ellen, az megbűnhődik, de az alakulóban lévő polisz-polgári lét megadta a véleményalkotás jogát s az ember felemelkedésének lehetőségét, akár a földi hatalmak ellenében is.
Uránia a szépségnek az absztrakt, tökéletes ideája, ami felé mint abszolútum felé olthatatlan és soha nem csillapuló vággyal (Erósz) törekszünk, Pandémosz a földön elérhető, anyagi, testi szépség, az emberek szerelmének és termékenységének megszemélyesítése. Az egyik felfogás Vergiliusé, akinél a pún királynő vendégül látja a Trójából menekülő és új hazát alapítani készülő Aeneast, aki – bár szívesen él a királynő vendégszeretetével és szenvedélyes szerelmével – mégis elhagyja, mert az égiektől rárótt feladat máshol jelöli ki az új hazát: nem Karthágó, hanem Latium területén. A legenda szerint akkor született, mikor Kronosz levágta apja, az ég istenének, Uranosznak a nemi szervét, és a tengerbe vetette azt, mire a víz habot vert, és az egyik hatalmas hullámból kelt ki egy kagylóhéjon a gyönyörű Aphrodité. A jók lakhelye a halottak országában (mennyország). Mindemellett ez a "régi isten" eleven maradt és szüntelenül új vallási értékeket teremtett. A mükénei kupolasírok, s még korábban a minószi paloták, a halottkultusznak voltak szentelve. Platón alkalmazza a müthúsz legein, müthologein kifejezéseket is, amelyek jelentésben csak annyit tesznek: "szavakat mond", és csak átvitt értelemben vonatkozik a művészi teljesítményre, amelyben az értékelő, alakító mozzanatoknak volt nagy szerepük. Antigoné húgát együtthalni hívja – hiába. De éppen Augustus korában, a görög műveltség megérésének, egy új klasszicizmusnak a megnyilvánulásaként újra többek lettek – vagy legalábbis lehettek – egyszerű perszonifikációknál vagy attribútumoknál, amik a korábbi római irodalomban jobbára voltak. Görög istenek római megfelelői. E mítosz szerint Püramosz és Thiszbé babiloni szerelmespár voltak, akiket szüleik nem engedtek összeházasodni, máshová akartak menekülni, menekülés közben egy oroszlán vette üldözőbe Thiszbét, és szétmarcangolta fátylát. Nagyon is valós értelemben nagyobb távolság választja el Aiszkhülosz és Euripidész mítoszvízióját, mint Euripidészét és Racine-ét. A szőlő leggyorsabb európai elterjedése a Római Birodalom idején történhetett, amikor a hatalmas területen hódító római katonák és a velük együtt érkező polgári lakosság szinte az egész impérium területén meghonosították a szőlőt és a bort. Vonult, űzőbe véve elrablóimat. A háttérben még az is ott sejthető, hogy Didóban a kortársak közül néhányan Kleopátra mitikus elődjét vélték fellelni, s köztudott, hogy a szép egyiptomi királynő két római államférfit is fogva tartott bájaival: Caesart, akinek Caesariont szülte, valamint Antoniust, akinek hitvese és három gyermekének anyja is lett.
Ő azonban ezt az "áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen piaci tülekedést" nem viszonyította valamilyen ettől független, abszolútnak tartott értékrendhez, isteni törvényhez, hanem önmagában szemlélte. Racine Phaedrájáról írja George Steiner: "Racine elképzelése szerint az euripidészi szkepszis meg az euripidészi dráma mitológiájának stilizáltsága azzal magyarázható, hogy a költő racionalista nézőpontból szemlélte anyagát. Harmadszor: mitológiai értekezésekben, mint amilyenek az ún. Az ókori Hellász történelme valamennyi említett munkában kellő alapossággal szerepel, a legtöbb hiányosság megint csak a GYAPAY-RITOÓK könyvben tűnhet fel (amphiktüónia, osztrakizmosz, perioikoszok, gerúszia, heliaia, Peiszisztratosz fiai, sib. K) Aphrodité K-i eredetű (a trójaiakat megvédi a gör-ök ellen), s bizonyos hasonlóságot mutat →Istárral. SALAMON Konrád könyvéből is fel lehet készülni a felvételi vizsgára, bár a szóbelik bonyolultabb, összetett kérdéseinek megválaszolása e munka alapján lényegesen nagyobb áttekintő és rendszerező képességet vár el a tanulóktól, mint például a RUBOVSZKY Péter által jegyzett alkotás. Ez a mítosz – bármily mesés keretbe ágyazódott is – hordoz valamit a lélek szerelmének gondolatából, visszautalhat a platóni elképzelésre, akár az ókori neoplatonikus gondolatokra, de a keresztény kommentárok is a léleknek isten felé irányuló szerelmét is látják benne. Találmányok: lőpor, iránytű, porcelán, ind-arab számok, stb. ) Homérosznál ő az, aki "szerelmi vágyat olt a kebelbe" (állatoknál, embereknél, isteneknél egyaránt), megszenteli az ösztönöket, s ezzel vallásos igazolást ad a szexualitásnak. Míg a keresztény egyházatyák azt igyekeztek bizonyítani, hogy a pogány istenek vagy ábrándképek, vagy gonosz démonok voltak (ezenközben sok adatot őriztek meg és hagyományoztak velük kapcsolatban), addig az új hit terjedése közben már maga a pogány világ is annyira eltávolodott saját isteneitől, hogy még a művelt közönség is csak enciklopédiákból, didaktikus költeményekből, mitológiai értekezésekből vagy klasszikus szerzők műveihez írott kommentárokból ismerte meg őket. Prométheuszt, aki a tüzet az emberek számára elorozta, aki megtanította őket a gyógyítás és még sok más hasznos dolog tudományára – megfosztván ezzel az égieket bizonyos területeken érvényesíteni vágyott felsőbbrendűségüktől, s emiatt elnyerve haragjukat –, az emberiség jótevőjeként ismerjük, Aiszkhülosz drámája alapján. A klasszikus kor hérosz-kultusza vsz. Vallásosság szinkretizmusra hajlását és az ezzel járó asszimilációs folyamatot. Elektra mitologémája a gyilkolás által végrehajtott igazságszolgáltatás: ez egyik legerősebb ihletője a későbbi feldolgozásoknak.
Mikor ifjúvá serdült, Zeusz kényszerítette atyját, hogy kiköpje testvéreit. A görög mitológiában Apollón, a rómaiaknál Apollo, a Nap, a zene, a tánc, a költészet és a jóslás istene. Az említett tesztkönyvek, gyakorló feladatsorok ős- és ókortörténeti részeinek vizsgálatakor és használatakor első pillantásra feltűnik, mennyire komoly szerep jut a művészeteknek, a vallásnak, a tudományoknak. Majd pontosan értékeli helyzetét: "hírhedett vagyok, bár bűntelen". Változások következtében összeomlott, új védelmet kerestek, és ezt a misztérium-kultuszban és a titkos tud-okban találták meg.
Facebook | Kapcsolat: info(kukac). A borok évjáratát az adott évben működő consul nevéhez kötötték, s így tartották számon a jobbakat. Áldozatot soha nem mutattak be neki, s képe a mítoszokban is homályos. A) Zeusz tipikus indoeurópai égisten, kinek tisztelete a gör-ök korai tört-ébe nyúlik vissza, de nem főisten, mert nem tekintik a mindenség teremtőjének, és a gör. A hajnal istennője, Hüperión titán és Thea leánya. A földet és az Olümposzt közösen birtokolták. Egyébként is a pún királynő, hogy visszatartsa, szerelmi mágiával próbálkozott, majd a halálos máglya elkészítésénél is használt boszorkány-varázslónő praktikákat: kultúrában, vallásban barbár volt: alatta állt hát a piusnak. A példázat azt beszéli el, hogy Héraklész ifjúkorában még zabolátlan volt, még tanárát, Linoszt is megölte annak lantjával.
"Erósz, az, ki a legszebb mind a haláltalanok közt, / elbágyasztja a testet, az istenek és a halandók / keblében leigázza a józanságot, a bölcs észt... ) Aphrodité születése után Erósszal lépett be az istenek közé. Ez a Harmónia uralkodik Mantegna Parnasszusán, ahol Venus és Mars (Aphrodité és Arész római megfelelői) magasodik a Parnasszus lábánál táncoló Múzsák fölött, így jelképezvén együtt a Szerelem és a Művészetek birodalmát, aminek személyes vonatkozásai, a reneszánsz programnak megfelelően, hogy az isteneket a ferrarai őrgróf, Francesco Gonzaga és felesége, Isabella d' Este alakítják. 5. században élt Euripidész igen sok tragédiát írt, ezek közül tíz maradt fenn csorbítatlan épségben, és ezek mindegyike sajátos mítoszfelfogásról tanúskodik. Inspirálja, magasztalja és megszenteli a testi szerelmet és egyesülést; a szerelem lelki forrásait ellenben Érosz tartja hatalmában. Nézzük a hagyományos, négy évfolyamos felosztás következő periódusát, a középkor és a kora újkor történelmét. Captatio benevolentiaenek, az érdeklődés blikkfangos felkeltésének tartottam, retorikájában büszkén felismerve az oximoron stílusalakzatát, pedig nagy igazsága volt. És: "a mítosz a valóság egyetlen érvényes kinyilatkoztatása" (Eliade 2006:22).
Számos görög istenség csak nevének említése révén kapott helyett az erről szóló fejezetben, márpedig a felvételi tesztsorokban bizony elő-előfordulnak efféle feladatok (pl. Zeusz sokszor vetett be cselt az udvarlásai során: a kicsapongó főisten néha valamilyen állat formájában látogatta meg szeretőit. Hasonlóképpen birtokolta az idő feletti hatalmat a latin Janus isten: neve a ianua (kapu) szóból származik, s így a kapu mint térelválasztó és összekötő egyrészt a térbeli kiteljesedést, a túlvilág és az evilág, eltávozás és visszatérés közti út, valamint az út megtételéhez szükséges időt jelentette, az elmúlással együtt a múlt időt, az óévet, az elindulással együtt az eljövendőt, a jövő évet jelképezte. Számomra a 20. századi feldolgozások közül talán a legmarkánsabb Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című drámája 1968-ból: ebben Oresztész kategorikusan szembeszegül a mindenáron vérontást követelő nővérével, és tiltakozásában azt az erkölcsiséget fogalmazza meg, hogy a folyamatos bosszúállásoknak egyszer véget kell vetni, mert egyik bosszú szüli a másikat, és így soha nem lesz vége. Themisz lányának mondják Dikét (igazság), Eunomiát (törvényesség) és Eirénét (béke). Szilágyi még tovább megy a mitológia emberivé, sőt sajátosan egyénivé tételének megfogalmazásában: Ovidius ars poeticáját így összegzi: "A valódit, az állandót a költőnek saját magában kell megkeresnie és megtalálnia, a világban csak változás van, minden mindenné alakulhat, s minden formában benne él a régi emléke és az új lehetősége. Hispánia, Gallia, Pannonia, Kisázsia, a régi görög területek ontották a jobbnál jobb borokat. A drámákban megszemélyesített istenalakok szintén allegóriákként lépnek a cselekménybe, annak valamilyen fordulatát elősegítve vagy éppen hátráltatva.
A szőlők és általában a mezőgazdasági munkák istensége volt még Liber is, de az ő kultusza távolról sem volt oly népszerű, mint Bacchusé. Ritoók 1984:962-963). Menelaosz kivárta, míg a tengeri istenség végre visszanyerte eredeti alakját, és ekkor meg is kapta a jóslatot. Iszméné tükre mondja, "bár. Mondjuk azzal biztosan nem értek egyet, hogy te keresed ki ezt a gyermeked számára, mert ő kellene ennek utánajárjon.
A tengerbe hullott testrészéből támadt Aphrodité ("a habokból született"). A boiótiai Aszkrában született, az i. e. 8. század végén, szűkös körülmények között élt pásztorként, szabad parasztként. S látja szemed megcsalt szeretődnek majd komor árnyát, míg testét lepi vér, s fürtje is összezilált.... Várj kicsikét, mígnem lecsitul szíved, meg a tenger, s késésed díja nagy lesz: a veszélytelen út. Az egyetlen, aki ellenkezik vele, amikor Zeusz vissza akar élni hatalmával, s ezzel mutatja meg, hogy ő az "idősebb".
Nézd például Hádészt, az alvilág görög Istenét. A Poszeidón néven ismert tengeristen története a legérdekesebbek közé tartozik: a régészeti kutatások alapján Líbüából származó, nagyon ősi, pelazg istenség, ősibb, mint Zeusz (akit pedig a legismertebb mítosz – Homéroszé – testvéreként említ). A kultuszért, az áldozatért és a közös imádságért a gör-öknél is papok felelősek, de a papság nem fejlődött oly mértékben renddé v. hatalmi csoporttá, mint más népeknél. Ezt kell szem előtt tartanunk akkor, amikor a pius Aeneast gyalázó Didó fiktív levelét olvassuk. Ugyancsak e korai műben (Theogonia) jelen van már Mnémoszüné, az Emlékezet, Khaosz, a Teljes Rendezetlenség, a zűrzavar és Khaosz gyermeke Nüx, a sötét Éjszaka. Azok a művészek viszont, akik Médeiát középkori királynő képében vagy Jupitert középkori bíró öltözékében ábrázolták, az irodalmi forrásokban található leírásokat formálták képekké. 1963:258) A római mitológia eme jellegzetessége megváltoztatta a leigázott görögségtől átvett pantheon (istenek teljessége) jellegét is: egy-egy mitológiai kép olyan jelentésváltozáson megy keresztül, szinte kézzelfogható jelenvalóságban, amely a görög formát vitathatatlanul itáliai tartalom hordozójává avatja. A nagy beszédpárbajok nem az egyik fél igazát, valódi értékét sugallják a nézőnek, hanem mindkettő részleges vagy hamis érték voltát leplezik le.
Az apollói derű, intelligencia, tudomány és bölcsesség kialakulása hosszú fejlődési folyamat eredménye volt. Ennek oka nem az illetők tankönyveiről alkotott bárminemű negatív kép, csupán a gyakorlat diktálta szükségszerűségek. Végül Délosz szg-én szülte meg Apollót és Artemiszt. Mint mén párosodott a kancává változott Démétérrel, s az Árion nevű paripát nemzette vele. A kereskedők borért cserében állatbőröket, élőállatokat szállítottak Itáliába. Egyik-másik filozófus egészen odáig jutott, hogy közönséges embereknek tekintette őket, akiket csak később kezdtek isteníteni (Euhémerosz). A belőle keletkező első létezők, hasonlóan az indoeurópai mitológiákhoz, a legfőbb természeti elemek: Khaoszt követi női párja, Gaia, nevének jelentése az indoeurópai mélymellű szóból származik: ő az, aki a föld mélyében öntestéből, azaz kebléből táplálja az élőlényeket, amelyek kettejük születésének pillanatában még nem léteznek, létrejöttükhöz meg kell születnie rögtön harmadikként Erósznak, akinek neve maga a vágy. Szilágyi János György a Pygmalion-Galathea mítosz kapcsán elemzi, mennyiben változtatta meg az eredeti görög mítoszt a római mitológiának ez az áthasonító törekvése: a mítosz eredetét felleli a kis-ázsiai Istar-Astarté és Tammuz szerelmének történetében, amely rómaivá változik Ovidius művében, s a változás kétirányú: magába foglalja az euhémerizációt, valamint Ovidius saját mítosz-szemléletét is. Horátius, a híres költő például egyenesen bűnnek tartotta, ha jó falernumi borába vizet kevernek. Az ősi hagyományokat Kr. Démétérnek, a föld istennőjének a lány volt ő, akit Hádész, az Alvilág ura elrabolt az anyjától. Ciprus szg-én ősidők óta tisztelték.
Amiben elmarad néhány más tankönyvtől (így a SZÁRAY-féle munkától is), az a görög mitológia ismertetése. Avagy Pallasz Athéné, aki a görögöknél az ésszerű harc és a mesterségek szűz Istennője.