Állapota szerint simán elbírt volna egy 150 ezres óraállást. Biztos be is következett valamikor. Volt olyan is, aki fel akart jelenteni. A magyar használtautó vásárló hülye 1 rész resz videa. A 2000-es évek elején egy ideig pörgött a használt német taxik piaca, a vevők döntő hányada természetesen szintén taxis volt. A magyar megveszi a ől a kétszázezer felett futott autót, de itthon már nem. Mivel nincs semmilyen gépészettel kapcsolatos képzettsége vagy tapasztalata, a netről szerzett információt nem tudja a helyén kezelni, nem tudja kiszűrni a baromságokat.
Ember, ugye nem gondolja komolyan, hogy abbahagyom a horgászatot, hazamegyek tízezer forintért, hogy megnézze az autót? Volt olyan, aki átadás előtt átgumizta az autóját és a gumis kukájából felgumizott autót akart a cserekor átadni. Olaj nem dőlt belőle, szép hangja volt, egyenes az oldala, ülései jók voltak, futómű nem kopogott. A magyar használtautó vásárló holy 1 rész online. A másik nagyon fontos paraméter a sérülésmentesség. Ááá, azt nem kellett, csak a szíjat cseréltük (4000 Ft), a szíjfeszítő görgőnek meg a vízpumpának semmi baja. Ezek a szakértői vélemények felölelik a különböző javítási technológiákat, típusismeretet, típushibákat, az autó műszaki tartalmát, az autóhoz tartozó dokumentumokat, a teljes spektrumot.
Tényleg annyi a kilométer? Használja, a kormányra huzat kerül, az ülésre szintén, a váltógombra Folpack (nem vicc), amikor itt az ideje, 15 ezernél elviszi olajcserére, ahogy kell. Tetszik az autó, próbakör, bemelegítem az autót, elkezdem rúgni neki úgy rendesen, emberünk csak annyit mond húbaz+, húbaz+, 200-ról még tol az autó. Márciusban meghirdettük. Ez megengedhetetlen. A magyar használtautó vásárló hülye 1 rez de jardin. Egyszerűen hozzá vagyunk szokva, hogy átvernek, és annyira megszoktuk, hogy nem tudunk máshogy élni. Ne haragudj, de láttam a szemedben a rémületet az előbb, pedig csak a jobb oldalon ültél. Hát ööööööö, majd öööööö, izé ööööö... Na azért nem, eljöttetek, megmutattam, láttam rajtatok, hogy nem tudjátok megvenni, nincs ezzel baj. Magyarországon elképzelhetetlen, hogy valaki kétszázezer felett meghirdessen egy autót, az itthoni autók számlálóján nincs is kettes. Ebben az állapotában meg is lett hirdetve, taxibézs színben, a normál Mercik alatt másfél millióval. Jó, az újpesti piacon van a boltja, ötkor zár, tudunk-e találkozni a boltja előtt negyed hatkor?
Az jó, mert én meg az Óhalászi Holt Tisza közepén ülök a csónakban. Ezekkel nem lehet mit kezdeni. A kereskedő természetesen hiába mondja a vevőnek, hogy valami nem úgy van, hiszen a sógor, az orákulum megmondta, hogy így van, és ő márpedig tudja, mert 93-ban hozott egy Audi 80-ast németből, és egyébként is hentes. Másik felhív, hol van az autó? Előző cikkemből helyhiány miatt kimaradt néhány dolog. Beszélgetünk, fényezi az autót, harminc kilométerre jár vele dolgozni, még sosem hagyta cserben. Idegesítenek az emberek, le vagytok tojva, kis kilométer kell, tessék: 180 ezer. Na ugye, pont azért. Őt külön csókolom szűnni nem akaró szeretettel, név, cím, telefonszám a szerkesztőségben. Nagyon fontos még, hogy ne legyen szervizigényes az autó.
Megegyeztünk az árban, kérdi, mennyi a valós futás, mert azt gondolja, nem 180. A két lábbal a földön állók aránya a vevők között ezrelékekben mérhető. Oké, egyezzünk meg az árban, és ha a tesztkör után úgy találjátok, hogy minden rendben van, megírjuk a papírokat és kifizetitek az autót! A papírmunkában rettenetesen precízek, körülményesek, negyven irányból próbálják bebiztosítani magukat, de legalább nem beszélnek butaságot. Az órában 180 ezer kilométer, ránézésre olyan négyszáz lehetett benne. A Németországban saját részre vásárolt autót aztán ő is azonnal megtekeri, mert bántja a szemét. Az autót beszámoltam egy nagyobb értékűbe. Kevés a Csikós Zsolt, aki megveszi a huszonöt éves 123-as Mercedes-t 500 ezer kilométerrel. Biztos talált valahol egy féregjáratot. Kikéri magának, hova gondolok, ő 90 ezerrel vette tíz éve! Az volt a szebb, menetre is jobbnak tűnt egy fokkal, azért volt benne sok kilométer, mert autópályán jártak vele sokat Budapest és Debrecen között. Az ilyen autók aránya pontosan megegyezik az előbbi mondatban leírt papok arányával. A flottakezelő cégeknek, autókölcsönzőknek nem érdeke, hogy az általuk futtatott autók lerohadjanak, hiszen ez a legrosszabb reklám, ezért meg is tesznek mindent ennek elkerülésére. A múlt héten hívott fel egy hölgy, a beszélgetés szóról-szóra így hangzott: - Jó napot, a Honda iránt érdeklődöm.
Ha tudná, zavarná a tudat. Elmondom neki is a fenti szöveget. Már június vége van, tele a cipőm vele, vigyed. Huhognak, hogy bezzeg Németországban benne van a 400 ezer is az autókban, de itthon a 149 ezret futott Astrát sem vette meg senki négy-ötszázezer forinttal a piaci ár alatt.
Sok ilyen autóban ültem már, és elmondható róluk, hogy jobb állapotban vannak, mint sok magánszemély által használt. Szervizkönyves Punto 1. Volt olyan vevő, aki a húszéves autónál kérdezte meg, hogy ugye sérülésmentes. Szájbergyerek lévén vakon hisz a szerzett információk valóságtartalmában, az ott olvasott hülyeségeket saját gondolatként visszaböfögi, mutatva, mennyire otthon van a pályán, őt nem fogja átverni egy tanulatlan nepper, ő annál sokkal rafkósabb.
A próbakörön minden rendben, gyorsít, fékez, dudál, a végén megkérdezi, lehet-e szemtelen? Elhatároztam, ha törik, ha szakad nem tekerem meg az órát, egyébként is törekszem, hogy olyan autókat áruljak, amik rendben vannak. Az informatikus a net leghátsó pöcegödréből is kikeresi az információt, nézi a típussal kapcsolatos blogokat, fórumokat, tízéves kora óta a virtuális térben él, magát nagyon hozzáértőnek tartja, hihetetlen marhaságokat kinyilatkoztatva. Így már nem akarja vezetni. Sajnos ilyen idős korára azért már jellemzően túl van némi utcai harcon, kisebb koccanáson, parkolási sérülésen. Leteszed a kezembe az 5, 5 millió forintot, és azt csinálsz vele amit akarsz. Egy közülük kétszer is volt nálam, másodjára már a barátjával, aki jól ismeri a H Astrát, és a barát sem talált benne hibát. Álljon itt most néhány történet a közelmúltból, történeteink szereplői nem a képzelet szülöttei, ha netán valaki magára ismerne, az nem a véletlen műve. Persze az ő beszámítandó autója, aminek tavaly elvitte a gyorsvonat az elejét, hibátlan, és annyira keveset fogyaszt, hogy a benzinkúton a kutasok hozzák a kannát, hogy le lehessen fejteni a gázolajat. A vevő töpreng, hogy sok a kilométer, a net tele van 80–90 ezret futott autókkal. 45-nél jön a csavar.
Kicsit zavarban vannak, azt hitték itt ereskettőzés lesz, elmesélik majd a haveroknak, hogy úgymegybaz+, talán még vezethetik is. Ezért nem mondok árat telefonban. Nem megyek, ne rabold az időmet, nem adom oda annyiért. Az autót 5, 5 millióért hirdettem, a srácokról csak úgy sütött a pénz, azonnal látszott, hogy itt üzlet lesz. Tudják, állapotot veszünk, nem kilométeróra-állást, meg évjáratot. Átadáskor nézem az autót, a rádió sehol, az enyémben benne a gyári. Elmegyünk az általa választott szervizbe, a szerelő nem talál semmit, új féktárcsák, vezérlés cserélve, nagyszerviz után, minden patent, ő könyörög a vevőnek, hogy vegye meg az autót, mert jó az ár, hasonló felszereltségűt még sosem látott, és műszakilag hibátlan, egy elem van festve, az sem látszik. Nyilván a fenti példa kirívó eset, de az elkövető magánszemély. Rendben, akkor mennyi idő alatt érek Csepelre? Számolok, az minimum napi hatvan km, de inkább hetven, évi kétszázötven munkanap, ráadásul vendéglátós, hétvégén is dolgozik, áruért megy, stb, az alsó hangon évi 25 ezer, tíz éve, az annyi mint, kilencvenezer.