A legkevésbé se gondolom, hogy a cigány családok képtelenek a gyereknevelésre és a racionális gondolkodásra. Előadó: Dr. 2018.05.16. Karcolat: Forgács István, romaügyi szakértő (2018. 05. 16. 13:00 – 14:00) –. Bogárdi Tünde, Eszterházy Károly Egyetem, Társadalomtudományi Intézet. Csak ha ma megkérdezek 100 cigány fiatalt, hogy mi akar lenni, túlnyomó többségük, 70-80 biztosan majd egy szakmát mond, amellyel jól lehet keresni, és néhány éven belül teljesíthető is. Mire vagy a legbüszkébb magaddal apaként és a gyermekeiddel kapcsolatban? Izgalmas, és nekem fontos dolog, hogy nagyon is soklaki életet élnek a srácok, ahogyan a kortársaik közül is sokan.
Üres álláshelyek itt is nagy számban vannak, végzettséggel be lehetne tölteni őket. Ha ez előmozdítható, akkor az mindenképpen egy jó dolog. A meglévő gazdasági elvárásokhoz, a gyerek képességeihez, a család lehetőségeihez mérten kell megtalálni az ideális célt, amelyet a gyerek meg tud valósítani. Vagy miért nem akarja, hogy tanuljon még a lánya. Biztonságban van, gyerekek és pedagógusok társaságában – vagyis mindennap tanul, tanulja a szocializációt, készülhet egy tudatos életre. Forgács István: Orbán attól fél, majd jól megírják, hogy a magyarok felfalják a cigányaikat. Ebből adódóan a kulturális önazonosságuk megerősítése, a segélyalapú támogatás, a deprivált helyzetekből való támogatás lenne az első lépés ahhoz, hogy ezek a közösségek tudjanak valamire jutni. Az eddig csupán másfél oldal terjedelmű tervezet. Ettől még a mélyszegénységben élők zöme cigány. Korábban dolgozott a civilszektorban és a központi közigazgatásban (Miniszterelnöki Hivatal), valamint részese volt az európai uniós csatlakozást követően elérhetővé vált uniós fejlesztési programok megtervezésének. Azt látni kell, hogy a cigány közösségekben élő fiataloknak a száma egyértelműen nő. Nincs olyan, hogy cigányság, cigánynép, cigánynemzet. Mert vagy szakma, vagy semmi!
Gond akkor támad, ha lefekszenek a politikának, vagy ha visszaélnek a hatalmukkal, pláne, ha bűncselekményt követnek el. Sokan kérdezik tőlem, hogy miért nem akarom én, hogy a cigány gyerek egyetemre járjon. Vona–Forgács-vita: „Az a cigány ember, aki akart dolgozni, az el is ment dolgozni” | | A túlélő magazin. A falvakban, kistelepüléseken, a cigány közösségek saját élettereiben vannak a lehetőségek, erőforrások külön-külön. Esélyük többségüknek most leginkább a közmunka utáni első szinten, a betanított, szalag mellett végzendő munkára van, ahol viszont akár a dupláját is megkereshetik annak, mint amit közmunkásként. 19:30-19:35 – Zárszó – Kiss-Kozma Georgina.
A cigány telepen ugyanúgy, mint a Belvárosban. Pénz általában van, és volt is erre az ügyre. Szükség van rájuk, és magam is örülök, ha valakinek a jogait segítenek érvényesíteni, vagy tehetséggondozó programok révén segítik az iskolai előbbre jutást, esetleg közösséget formálnak, önkéntes munkára nevelnek, vagy krízishelyzetben lévő családoknak segítenek. Forgacs istván romaügyi szakértő. Továbbá rosszabb esélyekkel indul-e egy cigány egy állásinterjún csak a származása miatt? Beszélhetek-e a cigány közösségben arról, hogy hogyan kell felelősségteljesen gyereket vállalni és nevelni? Aki szerint nem valós félelem, hogy ez kiélezheti a cigányság és a többség viszonyát, az súlyosan téved, vagy tudatosan néz mellé. Ebéd nagy része a menzán (amit az állam kifizet a rászoruló gyerekeknek), és csak a hónap második felében hajlandóak elfogyasztani a tökfőzeléket, mert a hónap elején van közmunkabér és családi pótlék, ezért jut csipszre és energiaitalra.
A barátaim, szakmai ismeretségem zöme fideszes, többen biztatnak meghatározó politikusok, ugyanakkor párthoz érdemben sosem voltam köthető. Az általánosításnak nem az a vége, hogy minden cigány lop? Ezért is kérem, hogy az erőforrások és a figyelem nagyobb része most rájuk szegeződjön. Mielőtt leültünk beszélgetni, elolvastam néhány önnel készült interjút. Furcsa dolog, de egyfajta büszkeséget éltem meg apaként a várandósság alatt, de az egyfajta közös büszkeség volt; hiszen az én apaságom nem értelmezhető az anya, azaz a feleségem nélkül. A kulturális része nekem azt jelenti, hogy a karácsonyt karácsonynak lehet hívni, és hogy tiszteljük, akinek fontos, hogy a húsvét visszakapja méltóságát, felvállaljuk, hogy évszázados hagyományok segítenek a társadalmunkat sokszínűnek, mégis egységesnek megélni. Izgalmas, hogy a for profit szektor egészen nyitott ebben a kérdésben.
Ukrajna is a gyermekvédelmi törvény ellen hangol. A demográfiai folyamatokból adódóan megjelent a passzív szegregáció – és ezt egyes civil szervezetek nagyon nehezen értik meg, fogadják el. Én viszont nem hiszem el, hogy 800-900 ezer cigány ember teljes tehetetlenségben várja, hogy történjen vele valami. Közöttük ülve kell elmagyarázni, miért nem verünk tanárt, mentőst, miért nem lopunk defibrillátort. Ehhez pedig elsőként egyértelműbb, szigorúbb óvoda kell. De előbb el kellene oda jutni, hogy az önállóságot sikerüljön ezeknek a közösségeknek jól értelmezniük. Hasznára lehet a kohéziónak is, hiszen ha egy nem cigány gyermek roma csapattársa például gólt lő, és emiatt izzadtan összeölelkeznek, örülnek, biztos, hogy a jövőben mindketten elfogadóbbak lesznek. Az állam nem gondolkodik rosszul, amikor azt mondja: szükség lenne nulladik évfolyamra, amely felkészíti a fiatalokat – a cigányokat is – a feljebb lépéshez akár még az általános, akár a középiskola előtt. Továbbá próbálta a közgondolkodásba, közbeszédbe, akár rajtam keresztül is, az egész kérdést olyanná tenni, hogy ne csak fekete-fehér megközelítés legyen. Ugyanakkor a magyarországi cigányság társadalmi felzárkóztatásának tekintetében nem az egyetemi kvótákon kellene merengeni, hanem a szakképzésbe kellene több tízezer cigány fiatalt segíteni. Ezen sem csodálkozni, sem felháborodni nem szabad. Először is a cigány értelmiség nagyon sokáig a kizárólagos missziójának azt tartotta, hogy a cigány közösségek emancipációja érdekében felvállaljon egyfajta küzdelmet a mindenkori hatalom, a többségi társadalom általános sztenderdjeivel kapcsolatosan.
Apámat nem győzöm mércének és igazodási pontnak tekinteni magam előtt; és nagyon szeretném, ha az én gyerekeim is értenék azt, hogy küzdeni, nem feladni bátor dolog a mai világban, meg kell harcolni mindenért, sokszor akár saját magunkkal is. De egy bank hogyan hitelezzen akkor, ha például valakinek alacsony a bére, kevés a jövedelme, nincs munkája és/vagy nincs fedezetként bevonható minőségű és értékű ingatlanja? Velük dolgozom, nekik mondom el, szerintem ez miért fontos. Nyilván ők nehezen jutnak le a helyi közösségekbe, nehezebben tudnak helyi közösségi érdekeket szolgálni, miközben pont azért, mert a nagy általános rendszerek megváltoztatásához szükségük van az alsóbb rendszerekből érkező inputokra is. A privatizációval kicsúszott alóluk a talaj, mert a cégek új tulajdonosai racionalizáltak, és már nem volt szükség rájuk. Mit szeretne elérni, mivel lenne elégedett, mitől lenne boldog? A család is, és az ország is. Ezt az anyagi, jövedelmi hektikusságot, kiszámíthatatlanságot enyhíthetné a családi pótlék megemelése. A politika kikből csinál ma cigány vezetőt? Ez ilyen formában nyilván nem történhet meg. Abban az esetben, ha bármely szociálpolitikai juttatást vizsgálunk, illetőleg ha érvelünk azok összegének emelése ellen vagy mellett, érdemes a vizsgálati horizontot kitágítani, figyelembe venni, elemzés tárgyává tenni a magyar elosztás- és társadalompolitikai kontextust. Ön hogyan vélekedik erről, hogy a cigány értelmiségieknek kötelességük, hogy a közvetlen környezetükben azoknak az embereknek, akikkel minden nap találkoznak, pozitív példát mutassanak a cigányságra tekintettel?
Rajtam kívül még több ezren vannak olyan tehetséges cigány fiatalok, akiknek csak az enyémhez hasonló stabil háttérre, családra és közösségre van szükségük a kitöréshez. Habony se képviselő. Mert ez nekünk, férfiaknak is egy olyan állapot, amelyet meg lehet, illetve meg kell élni. Az ország hosszú távú fenntarthatósága szempontjából rendkívül fontos, hogy ezek az emberek majd dolgozzanak. A felnőtt lakosság 9–10 százaléka cigány, a tíz év alattiak esetében ez az arány 16–18 százalék, míg az 5 év alattiak körében 23– 25. Mindehhez a problémák valós okait kellene feltárni, melyek rengeteg, ma még tabunak számító körülményt rejtenek – mondta egy interjúban az ATV-nek. Mindent újraértékelsz. Előadó: Gerencsér Ilona, egyetemi tanársegéd, SZIE GTK RGVI. De ha Kolompár Rikárdó üti le a szomszéd nénit, két napig róla szól a média, sőt, régebben még a Gárda is levonult fáklyástul a faluba.
Ezt kell használnunk, segítenünk, hogy ne csak olyannak lássanak minket, mint akik visszaigazolják az előítéleteket. Beszélni kell a cigány közösségekkel, kiállni eléjük, magyarázni, aztán cserdisen egyszerű kérdéseket feltenni, melyekre egyszerű válasz adható. És milyen élmény voltak számodra a szülés? Ahogy mondtam: általában nincs politikai akarat. Egy szélesebb roma réteg viszont kevésbé foglalkozik ezzel. Szabályszerűségek persze vannak; megvan, hogy ki viszi a nagyobbakat suliba, ki viszi a kicsit, ki és mikor vásárol be vagy mosogat el, mikor menjünk nyaralni, vagy hogy a nagyszülők miben tudnak segíteni. Kiment hozzájuk, kiborította a kukát, mutatta a szemétben az üres sörösüvegeket és cigis dobozokat, és megkérdezte, tisztességes dolog-e erre költeni a pénzt, miközben a gyerek éhezik, és a falu kasszája is véges. Tegye föl a kezét, aki úgy dönt, holnaptól nem veszekszik a tanárral! Vele kapcsolatban mindig az hangzik el, hogy nem lenne kerek a világunk, ha nem jött volna ő is, és így, hogy tudjuk, látjuk és szeretjük, már nagyon hiányozna, ha csak két gyermeket vállaltunk volna.
Az a nagy kérdés, hogy a következő húsz évben ad-e neki annyit a családja meg az állam, illetve ad-e annyit az állam a családjának, hogy Viktória mellett Ramóna is kifuthassa a tehetségét. Milyen megkülönböztetések érik a cigány közösségek tagjait a mindennapokban? Mert a roma közösségek helyzetének javítása többek között például a teljes magyar társadalom nyugdíját meghatározó kérdés. Szempont az is, hogy így a gyorskölcsönök és az uzsorások fogságából is kiszabadulhatnának. Nehézkes ilyen formában ennek is a megítélése. Azaz, hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos gyerekeket és a családjaikat szeretnénk meggyőzni a továbbtanulás fontosságáról, és már idejekorán valamilyen szakmát, szakmákat, szakmaterületeket vonzóvá, érdekessé tenni a számukra – leginkább a gyerekek képességei és érdeklődési körei alapján. Tele vannak droggal a cigánysorok. Zsidó-keresztény alapon nyugvó társadalmunk van, sokan talán nem is fogják fel, milyen sokat köszönhetünk ennek. Csakhogy a családi pótlék az tabu. A deviánsnak tűnő cigány emberek döntő többsége azonban nem a semmiből lett, hanem a részben már említett folyamat következménye.
Az Orbán vezette kormány talán lassan felfogja, mekkora súlya van ennek a kérdésnek, már csak gazdasági szempontból is. Eddigi munkásságunk során két fontosabb rendezvény valósult meg Cegléden (tréning) és Gödöllőn (kerekasztal-rendezvény) az NTP-SZKOLL -14 "Társadalom-, és vidékfejlesztés - a Gödöllői Szent István Egyetem Roma Szakkollégiumának fejlesztése" projekt keretein belül, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Tehetség Program és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatott. Egyetlen pártnak sincs saját cigány értelmiségi munkacsoportja, az MSZP egykori roma tagozata alakult nemrég civil szervezetté, ők így talán eredményesebbek, láthatóbbak lehetnek. Nálunk mind a három apás szülés volt. Épp egy éve két kismama nem sokkal szülés előtt drogot kapott a sógortól, rosszul lettek, életveszély, rohammentő, császármetszés, végül mindkét gyerek maradandó sérülést szenvedett, az anyukák kis híján meg odavesztek. A problémahalmaz kapcsán ki kellene mondani olyan egyszerű dolgot is például, hogy: beszélni kell a helyi roma közösségek felelősségéről is. És itt találkoznak a helyi városvezetés, a helyi gazdasági szereplő, azaz a munkát kínáló szereplő és a gyerek, illetve a gyerek családjának az érdekei.