A törvény valóban a kapu mögött van? De hát mindenki a törvény felé igyekszik – mondja az ember –, hogyan lehetséges, hogy ennyi év alatt rajtam kívül senki sem kért bebocsáttatást? "Ez az a történet, amit többszöri elolvasás után sem értek teljesen. A jelzáloghitel kérdés három szereplőjének - a hitelfelvevő magánszemély, a bank és a kormányzat - szoros együttműködése szükséges.
Emlékszem arra a pillanatra, amikor először olvastam haszid történeteket. De mit jelent az elbeszélés valóságában a Törvény elé jutni? A Törvény "melletti" hely értelmetlen és képtelen hely a nyelvi hagyomány számára, mert ez – az egyenrangú mellérendelés miatt – a Törvény érvényvesztését vonná magával. ) Örkény István: Nincs semmi újság [2]. "Az embernek akkor is van valamilyen szintű félelme a törvénytől, ha betartja azt. A novella topográfiájában így három elkülönült térség rajzolódik ki: a Törvény, a Törvény előtti hely, és az ember átal hátrahagyott térség: az ország. A Szabadság-szobor kezében lévő kard akár a szabadság helyzetéről, hatalomhoz való viszonyáról kinyilvánított könyör-telen vélemény is lehet a "végtelen lehetőségek" hazájában, 3 mint ahogy a főhős "Oklahama" felé vezető útját szegélyező félelmetes tájak is lehet, hogy csupán az "amerikai fenséges" 19. századi hagyományát visszhangozzák, anélkül, hogy bármiféle földrajzilag valós természeti színteret próbálnának lefesteni. A vidéki ember bűnös, mert nem lázad, nem száll szembe az Ajtónállóval. Intézményes keretek között találkoznak velük az iskolarendszerben, és ha sikeres volt a nevelés, akkor fiatal felnőttként vagy felnőttként is olvasóvá válnak. Egyszerre nevetséges és tragikus egy ilyen halál. Bármi, ami az olvasás kapcsán eszükbe jut.
"A Törvény bevezető irataiban ez áll … " – a Legenda ezt a forrásmegjelölést kapta a Perben. A művekkel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel, ennyiben irányított volt a folyamat. E termékkel most levegőhöz juthatnak a megszorult devizahitelesek. Hiába ugyanaz a szöveg, szakszerűbben ugyanaz a külső input mindenki számára, mert ahány értelmező keret, annyiféle értelmezési esély. Más olvasata is lehetséges a szövegnek, például az, ami miatt Kafkát újra és újra felfedezik. Franz Kafka 1912-14-ben íródott legkorábbi, töredékben maradt regénye, amelynek az író barátja és posztumusz kiadója, Max Brod az 1927-es első megjelentetéskor az Amerika címet adta, de amelyet maga Kafka inkább Der Verschollene (magyar fordításban Az elkalló-dott fiú) néven emlegetett, úgy tűnik, jobbára a Kafka-recepció margóján rekedt. Az általános termékek a következők: • A tőketörlesztési moratórium azon forint- vagy devizahitellel rendelkező ügyfeleknek készült, akik rövid idejű jövedelem kieséssel, illetve fizetési nehézséggel kénytelenek szembenézni.
Halálával a törvény is "meghalna". A többiek a neten bukkannak rá irodalmi alkotásokra, elmondásuk szerint "véletlenül". Mindazt szimbolizálja, amellyel a törvény önmagát védi: személyek, és más-más törvények. És végre egy Kafka-figura, aki valóban bűnös, nemcsak transzcendens módon, nemcsak vádolják valamivel, amiről fogalma sincsen – aki eleve bűnös, tehet akármit, akkor is az marad. A Kapuőr utolsó szavai csak az időközben végbement ítélet szövegét mondják ki: "itt senki más nem nyerhetett bebocsátást, mert ez a bejárat neked volt rendelve.
Nem elhanyagolható, hogy mások megértése növelheti a toleranciát, ami viszont a kapcsolatokat teheti megbecsültebbé, egészségesebbé. Az értelmezők gyakran érzik szükségét annak, hogy Kafka védelmére keljenek a megannyi történelmi vagy földrajzi pontatlanság miatt, felhívva a figyelmet a nyilvánvaló tényre, miszerint Kafka sosem járt az Egyesült Államokban, így minden tudását kétséges forrásokból merítette, elfogult és túlzó útirajzokból, 2 vagy a modern élet különféle irodalmi ábrázolásaiból, melyek közül feltehető-en Charles Dickens művei voltak rá legnagyobb hatással. Így az ügyfelek a moratórium időszakára mentesülnek a hitel tőke részének a fizetése alól, a kamat részt viszont fizetniük kell. Ők már az internet világában nőttek fel, egy előzetes felmérés szerint az olvasás nem része a napi életüknek, és a kísérletünkben részt vevő 36 hallgatóból mindössze négyen vallják azt, hogy verseket, novellákat heti rendszerességgel olvasnak. És ez a Törvény, tehát a szent könyv – illetve annak képviselője – csapja be a vidéki emberünket, aki a Törvényhez jött, de a Törvény nem engedi be, holott ő az az egyedüli ember, aki ezen az ajtón beléphetett volna. És itt köszön vissza egy kafkai motívum, a "hős" A kastélyban a Kastély urához szeretne eljutni, A perben a bíróság elé – itt pedig már annyira sűrű a történet, hogy be sem mehet a Törvény elé az egyszerű ember.
Ennek hatására a havi törlesztőrészlet csökken. Ebben rejlik Kafka nyitottsága és transzcendens – fekete – humora. Olyan kulturális háttér-információkra lett volna szükségem, amivel értelmet nyerhetett volna. Egy későbbi írásának zárómondata viszont mintha e kérdések feloldásaként hangzana:, "Aki a kérdésekre nem felel, megállta a próbát. " A konstrukció azon devizahiteles ügyfeleknek ajánlott, akik a következő 3 évben rögzített árfolyammal számolt, így fix havi törlesztést szeretnének vállalni, cserébe 2015-től viselik az addig felhalmozódó árfolyam különbözet terheit.
Az Örző maga elé nézett és hallgatott. Nem értelmez, nem gondolkodik, nem származik belőle élmény, csak algoritmizálható feladat, klisék és kipipálható akció. Ehhez azonban tudatos válogatás és a másik fél ismerete szükséges, valamint olyan kérdések exponálása, melyeknek segítségével a személyek kapcsolatba lépnek a művel − hétköznapi megfogalmazásban: közük lesz hozzá −, és nem tekintik pusztán megoldandó feladatnak. Ha ezeket a különbözőségeket csoportban, és egymás előtt tematizálják a hallgatók, akkor annak egy – nem elhanyagolható – további haszna van.
Manfred Engel és Bernd Auerochs (Stuttgart és Weimar: Metzler, 2010), 183. Kafka-Handbuch I-I I. Kröner. Tudnak-e azonosulni valamelyik szereplővel? Walter Benjamin írta: "Úgy vélem, annak kezében lesz a kulcs Kafkához, akinek sikerül kihámoznia a zsidó teológia komikus oldalait. Kérlek válassz a lenyíló mezőből: Vagy böngéssz az alábbi oldalakon: 106. Kevésbé koherensek a megfogalmazások, egy-egy emlékbetörést felvillantanak, de nincs logikai összefüggés közöttük. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. A harmadik mű esetében egyfajta közömbösséget vártunk, azt, hogy az új információ − esetünkben a novella − nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek befogadhatóak az értelmezők rendszerébe. A feldolgozott irodalmi művekkel szemben két elvárás volt. A következőkben sorra vesszük a hallgatói írásokat a bemutatás sorrendjében, elemezzük azokat, de előtte az elemzés szempontjairól vázolunk néhány gondolatot. Mert e hely neve: lsten Válas ztóhely e. Eddig érvényben volt ez is, az is. A felvilágosodás eszméi Magyarországon (és más Kelet-Európai országban is) viszonylag későn terjedtek el.